„Egyelőre csalódott és mérges vagyok, mert tényleg elhittük, hogy megverhetjük a norvégokat – vágott bele Füzi-Tóvizi Petra. – A kezdésnél jobban kellett volna tömörítenünk a falat, az emberfogás mellé lábbal többet kellett volna mozognunk hátul. Az első félidőben őrizték az előnyüket, majd a folytatásban hamar növelni is tudták.”
A DVSC és a magyar válogatott beállója arról is beszélt, miben vagyunk lemaradva a címvédőtől: „Nekik ez már a sokadik elődöntjük volt nagy tornán, míg nekünk az első, ez a tapasztalat egyértelműen mellettük szólt. Szeretnénk egyszer mi is erre a szintre eljutni, hogy magabiztosabbak legyünk a hasonló mérkőzéseken. Fizikailag is még előttünk van a norvég válogatott, nekünk ez az első kilencmeccses világversenyünk. A papírforma érvényesült, ebből nekünk tanulni kell. Évekkel ezelőtti énünkhöz képest sokat fejlődtünk, ezen az úton kell továbbmennünk.”
Vasárnap pedig vár még egy nagy feladat a csapatra, ugyanis még ott az esély az éremszerzésre: „Egy meccsünk van hátra, itt már nincs fáradtság vagy betegség, foggal-körömmel harcolni fogunk azért, hogy éremmel térhessünk haza!”
A góllövőlista első helyét átvevő Klujber Katrinon is látszott, bántja még az elszalasztott lehetőség. Ahogy fogalmazott, a formánk alapján szorosabb meccs is lehetett volna.
„Ideges vagyok, nem csalódott, mert nem ilyen meccsre számítottunk, nem ezt beszéltük meg. Hullámzó mérkőzés volt, többször is ott állt az esély, hogy visszajöjjünk, mégis végig futnunk kellett az eredmény után. Erőt tudtunk meríteni abból, hogy kisegítettük egymást védekezésben. Különböző felállásokat próbáltunk, előbb hátul jobbnak érezték, ha Reistadot kifogom, később az sem ment. Jöttek támadásban is a technikai hibák, kihagyott helyzetek, az szintén visszavetett minket. Miután már eldőlt a meccs, szerintem jól csinálta Vova, hogy a vasárnapi meccsre gondolva mindenkit pályára küldött” – mondta a magyar újságíróknak az FTC és a válogatott jobbátlövője, majd külön is kiemelte a magyar szurkolókat.
„Nagy köszönet a magyar szurkolóknak, amiért ennyien elkísértek minket Bécsbe is. Már az aréna előtt biztosítottak a támogatásukról, aztán az arénában is az ő hangjukat lehetett leginkább hallani. A vereség ellenére is éreztük a szeretetüket, ahogy legutóbb Debrecenben. Pozitívnak kell maradnunk, már azzal győztesek vagyunk, hogy idáig eljutottunk, de még mindig van esélyünk érmet szerezni, és nem akarjuk veszni hagyni.”
Különleges helyzetben volt Petrus Mirtill, a DVSC balszélsője ugyanis csütörtökön érkezett meg Bécsbe, és Márton Gréta betegsége miatt egyből a meccskeretben találta magát.
„Gondolatban már készültem az ünnepekre, amikor jött a kapitány hívása, hogy utaznom kell. Nagyon meglepődtem, sajnálom, hogy egy betegség miatt kellett csatlakoznom, remélem, hogy Márton Gréta minél hamarabb meggyógyul. Csütörtökön érkeztem, ma pedig már pályára léptem egy Eb-elődöntőben. Hatalmas lehetőséget kaptam, próbáltam élni vele.”
Petrus hozzátette, a sorozatterhelés nehéz feladat elé állította a lányokat, ráadásul a norvég csapat volt az ellenfél.
„Még nem játszottan ennyi ember előtt, hatalmas élményt jelentett, sok támogatást kaptunk a magyar szurkolóktól. A verség ellenére szívét-lelkét kitette a csapat, büszke vagyok mindenkire.”
„Az első félidőben volt olyan időszak, amikor problémánk adódott a gólszerzéssel. A második játékrészben nyugodtabban játszottunk, és jobb megoldásokat találtunk, amikor kijöttek szorosan Henny Reistadra. A védekezésünk végig stabil maradt, mögötte Katrine Lunde is nagy támaszt adott nekünk. A magyar csapat igen veszélyes támadásban, és jó kapusokkal rendelkezik, ma mindkettőre megtaláltuk a megoldást. Mindegy, kivel találkoznak a bronzmeccsen, meglesz az esélyük. Mindig nagy élmény döntőt játszani, az csak még különlegesebbé teszi, hogy ez lesz Thórir Hergeirsson utolsó meccse a válogatott élén” – értékelt Kari Brattset, a norvég válogatott és a Győri ETO beállója.
NŐI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG
ELŐDÖNTŐ
NORVÉGIA–MAGYARORSZÁG 30–22 (13–11)
Bécs, Wiener Stadthalle, 8017 néző. V: Bustamante López, Álvarez Mata (spanyolok)
NORVÉGIA: KATRINE LUNDE – HOVDEN 5, Skogrand 3, Brattset 2, Breistöl, Sanna Solberg 2, REISTAD 7 (3). Csere: Solberg-Oesthassel (kapus), T. RUSHFELDT 5, Bakkerud, Aardahl 4, L. Rushfeldt, Herrem 2. Szövetségi kapitány: Thorir Hergeirsson
MAGYARORSZÁG: Böde-Bíró – GYŐRI-LUKÁCS 4, Klujber 5 (3), Vámos P. 1, Füzi-Tóvizi, Kuczora 3, Szöllősi-Schatzl. Csere: JANURIK (kapus), Papp N., Simon P. 4 (1), Bordás, Petrus, Tóth Nikolett 3, Juhász G. 2, Faluvégi D. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
Az eredmény alakulása. 6. p.: 4–1. 13. p.: 9–5. 22. p.: 13–8. 36. p.: 17–14. 44. p.: 21–15. 51. p.: 26–17. 54. p.: 28–19
Kiállítások: 10, ill. 8 perc
Hétméteresek: 3/3, ill. 4/4
MESTERMÉRLEG
Thórir Hergeirsson: – Keményen harcolt a magyar válogatott, amely a jövő csapata lehet. Kiválóan játszottunk az első negyedórában, utána a kiállítások miatt romlott a teljesítményünk és az ellenfél visszazárkózott a szünetre. A második félidőben védekezésben a ránk jellemző hatékonyságot hoztuk, felkészültünk a magyar támadókból, volt megoldásunk arra, amikor Henny Reistadot kivették az akcióinkból elöl. A támadójátékunk kissé hullámzó volt, de a védelem és Katrine Lunde védései nagyban hozzájárultak a döntőbe jutásunkhoz.