
A magyar játékosok nagy része már rég átvonult az interjúfolyosón, mire Tóvizi Petra megérkezett, kezében a meccs legjobbjának járó táblával.
„Sokkal keményebbnek éreztem a mérkőzést, mint amire számítottunk – sóhajtott nagyot az öt gólig jutó beálló. – Mintha nem is hatvan percből állt volna a mérkőzés, hanem kétszer annyiból. Többször kellett megnyernünk, de nem engedtük ki a kezünkből a vezetést, erre büszke vagyok.”
„Bosszankodtunk a szünetben, de inkább az elkövetett hibák miatt, amelyekkel közelebb engedtük a románokat – folytatta Tóvizi arra a felvetésünkre, mennyire zavarta őket, hogy a félidő előtti, két percekkel tarkított időszakban visszajött az ellenfél a meccsbe. – Voltak olyan periódusok, amikor le lehetett volna zárni a meccset, azonban becsúsztak buta hibák védekezésben vagy éppen ziccereket rontottunk. Viszont felül tudtunk kerekedni ezeken, valaki mindig tudott lendíteni a csapaton, és aztán magával húzta a többieket. Szívünk-lelkünk benne van ebben a győzelemben!”
Hozzátette, egyelőre boldog, és még nem gondol arra, hogy egy lépésre kerültünk a negyeddöntőtől. Japán ellen is alaposan fel kell készülnünk, mert szokatlan stílust képvisel, amellyel már két európai csapatot is elkapott.

| KOVÁCS ANETT: NAGYON SOK MINDEN TÖRTÉNT VELEM |
Kovács Anett egyik szeme sír, mert Grosch Vivien sérülése miatt került vissza a magyar válogatott keretébe, a másik viszont örül, mert pályára léphetett világbajnokságon.
„Nagyon sok minden történt velem, múlt héten hétfőn hazamentem és mindenre felkészültem. Próbáltam összeszedni magamat, fizikálisan is dolgoztam, és amikor meghallottam, hogy Vivien megsérült, nagyon nem örültem. Az egyik szemem sír, a másik örül, de innen is szeretnék neki jobbulást kívánni. Egyik napról a másikra kellett elindulnom, de készen álltam és nagyon örülök, hogy itt lehetek” – mondta az MTI-nek a románok ellen megnyert találkozót követően. |
Kuczora Csenge már az első félidőben több gólt lőtt, mint előtte a csoportkörben:
„Örültem, hogy így tudtam kezdeni a románok ellen – reagált a balátlövő. – Remélem, ebben még több van, jobban is tudok majd játszani, de nyilván bele kellett lendülnöm. A kulcs a védekezés és a mentális fölényünk volt., amit az elejétől ki tudtunk vinni a pályára. Mindig biztattuk egymást, akadtak mélyebb pontok, de akkor sem tudták átvenni a vezetést. Ez tényleg csapatmunka volt!”
Janurik Kinga nagyon megörült, amikor megtudta, hogy a második félidőben be fog állni: „Egy magyar–románon játszani és nyerni mindig dupla öröm – mondta a Ferencváros kapusa, aki több szép és fontos védést is bemutatott. – Tisztában voltunk vele, hogy nagyon kemény mérkőzés lesz, hiszen a román csapat eléggé egyben van. Gyors játékot játszanak, két gyors szélsőjük van, jó beálló. A legfontosabb a védekezés volt, mert ha az stabil, elöl biztonságosabb a támadójáték. Amikor jött a hullámvölgy és a románok az egyenlítésért támadhattak, nem törtünk meg, hanem meg tudtuk magunkat rázni. Csak a lefújás után kezdtünk el örülni és hittük el, hogy megnyertük a meccset. A szurkolók fantasztikusak, minden meccs után eléneklik velünk a himnuszt. Jönnek a japánok, akik mindig kellemetlen ellenfelek, máshogy lőnek, cseleznek. Egy lépés van a második emelethez, ha úgy fogunk kimenni pénteken, hogy felhúzzuk a falat, és elöl pedig nagyon okosan játszunk, nem lehet gond.”
„Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, támadásban és védekezésben is agresszívak voltunk. Utána volt egy időszak, amikor gyengébben mentünk, ekkor nagyon sok két percet kaptunk. Az kicsit érdekes volt, amikor körbenéztem és láttam, hogy hárman védekezünk. Ebből is fel tudtunk állni és ki tudtunk jönni, átbillentünk a holtponton, erőt tudtunk venni úgy, hogy közben nem engedtük ki a kontrollt a kezeink közül. Mindig dupla motivációt jelent a románok ellen játszani és győzni, ahogyan Elek Gábor mondaná, ez egy dupla öröm. Nagyon fel kell készülnünk a japánokra is, mert veszélyesek tudnak lenni, más kézilabda-kultúrát képviselnek” – értékelt Simon Petra.
NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ, 1. FORDULÓ
I. CSOPORT (ROTTERDAM)
MAGYARORSZÁG–ROMÁNIA 34–29 (18–16)
Rotterdam, 550 néző. Vezette: Jovandics, Szekulics (szerbek)
MAGYARORSZÁG: Szemerey – Falusi-Udvardi 3, KLUJBER 7 (2), VÁMOS P. 5, TÓVIZI 5, KUCZORA 4, Márton G. 3. Csere: JANURIK (kapus), Papp N., Simon P. 1, Faragó Lea 1, Bordás R. 1, Kovács Anett, Hársfalvi 1, ALBEK 3. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
ROMÁNIA: Dumanska – Seraficeanu 2, Rosu 4, OSTASE 5, Skrobic, BOICIUC 4, Dumitrascu 1. Csere: CURMENT (kapus), Laslo, GROZAV 7 (3), Vasiliu, Mihai 3, Popa 1, Necula, El-Gaoui 1, Kerekes 1. Szövetségi kapitány: Ovidiu Mihai Mihaila
Az eredmény alakulása. 9. perc: 6–5. 15. p.: 10–5. 20. p.: 13–7. 22. p.: 13–11. 27. p.: 17–13. 37. p.: 20–19. 45. p.: 25–22. 53. p.: 29–24. 57. p.: 30–28
Kiállítások: 8, ill. 6 perc
Hétméteresek: 2/2, ill. 3/3
Ovidiu Mihaila: – Sajnos nem tudtunk előnyt kovácsolni Bianca Curment védéseiből, ha nem hibázunk ennyit, harmincöt-harminchat gólig meg sem álltunk volna. Még így is sokkal érettebbnek és összeszedettebbnek látom a csapatot, mint a világbajnokság előtt. A dán és a magyar az élmezőnybe tartozó válogatottak, jó felmérő volt, az ilyen erős ellenfelekkel vívott meccseken kijönnek a hibák.











