Kármentés felsőfokon – Malonyai Péter publicisztikája
Kissé csendesültek a viharok azóta, hogy kipattant a győri női kézilabdaklub krízise, legalábbis annyira, hogy most már mindenki a következményeket lesi. A Győri Audi ETO KC ügyvezetője, Fata Edina nem kertelt: „A magyar sport működését hosszú éveken át meghatározó támogatási rendszer megváltozása klubunkat rendkívüli gazdasági kihívás elé állítja” – nyilatkozta elismerésre méltó diplomáciai érzékkel, hiszen a megfogalmazásban benne is van a klubvezérkar felelőssége, meg nem is.
Az ügyvezető legfontosabb mondata, hogy most az a legfontosabb, hogy befejezzék az idényt. Megszólalása óta két meccset játszottak a lányok, a Debrecen elleni bajnokit és a német HSG Blomberg-Lippe elleni Bajnokok Ligája-találkozót egyaránt magabiztosan, ellentmondást nem tűrő játékkal nyerték meg. Egyik meccsen sem volt telt ház, de a megjelenteknek – mint az nso.hu videós riportjából is kiderült – az a fontos, hogy megmaradjon a csapat, a lét a lényeg és nem az, hogy a világ legjobbjai küzdjenek a világhírnévért.
Nem mellesleg a győri drukkerek egyesülete lemondott a tagjainak járó utazási kedvezményekről, a szombati BL-meccsen pedig többen dupla árat (!) fizettek a jegyükért, hogy segítsék a klubot. Hasonló gesztus lenne, ha a világsztárok belemennének némi jövedelemcsökkentésbe, de Győr nem Hollywood, a hepiend nem feltétlenül forgatókönyvi kellék, ráadásul tőlük nem követelhető meg a lokálpatriotizmus. Miért is lenne, ők szerződéssel jöttek Győrbe, a jogi alap a kiindulópont. Az FTC dán kapusa, Anna Kristensen általánosítást érően nyilatkozott a témában: „Ez a klubot érinti, (…) ez az ő felelőssége, nem a miénk. (…) Ha pedig a klub hirtelen források nélkül maradna, akkor bizony át kell gondolnom a helyzetet. (…) Nem tudom megváltoztatni a magyar jogszabályokat, ezért teljesen nyugodt vagyok, egyszerűen ahhoz igazodom, amit a klub mond.”
Egyébként jócskán akad példa arra, hogy a játékosok mit sem törődve a szerződésükkel, hozomra léptek pályára. Maradva Győrnél, ilyen volt a Quaestor-botrány mellékszála, amelyben még a stadiont is lefoglalták. Szasa Sztevanovics sportigazgató közölte, a futballisták vállalták, hogy akár fizetés nélkül is végigjátsszák a bajnokságot. Így is történt. A 2014–2015-ös bajnokságban az ETO nyolcadik lett, ám a következő idényben már az NB III-ba zuhant, mivel a licenckövetelményeknek képtelen volt megfelelni.
Ugyanígy járt a Pápa is. A csapat úgy lépett pályára az utolsó fordulóban Kispesten, hogy a játékosok és az alkalmazottak már hét hónapja nem kaptak fizetést. A bukást itt is a tulajdonosi háttér összeomlása és a futballcsapatot működtető cég felhalmozott adóssága okozta. Akkora volt a hátralék, hogy egyetlen osztályba sem tudtak nevezni a következő idényre. A várost a Pápai Perutz FC képviselte a megyei I. osztályban.
Legendás eset a Parma szintén 2015-ben bekövetkező csődje. Március 19-én jelentette be a bíróság, de megengedte, hogy a csapat befejezze a Serie A-idényt. A fizetések ekkor már régóta akadoztak, jellemző, hogy 2014-ben az UEFA „rendezetlen fizetési kötelezettségek” miatt nem engedte őket indulni az Európa-ligában. Az összeomlás előtt az új tulajdonos, Giampietro Manenti megígérte, hogy rendezi az elmaradt fizetéseket, de a csődtárgyalás előtti napon pénzmosás miatt őrizetbe vették.
A szövetség pontokat vont le az elmaradt bérek miatt, a többi Serie A-klub pedig ötmillió eurós kölcsönt adott, hogy a Parma befejezhesse az idényt. A csapat utolsó lett. Alessandro Lucarelli csapatkapitány azt mondta, a játékosok lemondtak a nekik járó összeg 75 százalékáról, hogy könnyebb legyen vevőt találni. Aztán végül az új Parma Calcio 1913 indulását engedélyezte a szövetség a negyedosztályban, a Serie D-ben. A régi keretből Lucarelli egyedüliként maradt az újrakezdésre. Három egymást követő feljutással a Parma 2018-ban visszatért a Serie A-ba, a csapatkapitány pedig a feljutás ünneplésekor jelentette be a visszavonulását.
De vissza a kézilabdához. A Vardar Szkopje 2019-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, a kölni döntőben a Veszprémet győzte le 27–24-re. A győzelem után Igor Karacic elmondta, volt egy 21 hónapos időszak, amikor nem folyósították rendesen a fizetését. A sikert követően aztán összeomlott a vár, a csapat elveszítette több kulcsjátékosát, tulajdonost váltott, majd a régi bértartozások miatt egy idényre az európai kupákból is kiszorult. A Bajnokok Ligájába négy idény kihagyás után, most ősszel tért vissza, majd csoportutolsóként az Európa-ligában várja a folytatást.
Persze mindig akadtak játékosok, aki nem tűrték jól a pénzügyi zavarokat, és feljelentették klubjukat. Ez alól a legnagyobbak sem kivételek. Például Cristiano Ronaldo, a Juventusszal. A klub megígérte a Covid-járvány idején csökkentett fizetése egy részének pótlását, de az összeget nem fizette ki. Ronaldo 19.6 millió eurót követelt, a bíróság ezt elutasította, de „a kiegészítő megállapodásról folytatott tárgyalások meghiúsulásáért” 9.8 millió eurót ítélt meg, a követelt összeg felét.
De perelt a PSG sztárja, Kylian Mbappé is. A párizsi munkaügyi bíróság 2025 decemberében mintegy 60 millió euró megfizetésére kötelezte a klubot. Az összeg háromhavi elmaradt fizetést, valamint a szerződéses prémiumokat fedezte. A PSG nem fellebbezett.
Hiába, ami jár, az jár. A szerződés a legstabilabb jogintézmény, kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozat, kötelezettségekkel és jogosultságokkal. Számonkérése természetes, a módosítás pedig nem elvárható. Van az úgy, hogy jogilag megfoghatatlanul empátia, szív kell hozzá.
Mi tagadás, nem túl divatos fogalmak.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!







