Nem csokiautomata – a győri sikerek ára

Mi folyik Győrben? Mármint a Mosoni-Dunán, a Rábán és a Rábcán túl, a felnőtt női kézilabdacsapatnál. Aggasztó híreket közölt a dán sajtó az egyik legeredményesebb európai női egyesület (amely szerda este bajnoki rangadón fogadja a Debrecent) pénzügyi helyzetéről, az információkat lapunknak is megerősítette három különböző forrás. Értesüléseink szerint arról tájékoztatták a játékosokat és a szakmai stáb tagjait, hogy a felére csökkenthetik a fizetéseket, valamint azt is közölték a kerettagokkal, hogy a decemberi Európa-bajnoki szünet alatt új csapatot kereshetnek, ami riadalmat okozott.

Az ETO az elmúlt tíz évben csaknem 3.5 milliárd forint taotámogatásban részesült, a 2024–2025-ös pénzügyi beszámoló alapján személyi jellegű kiadásokra 1.3 milliárdot költött. Információink szerint a klub költségvetése meghaladja a 2 milliárd forintot, más európai női csapatok büdzséje meg sem közelíti ezt az összeget. Forrásunk alapján 20-21 olyan felnőtt játékos van a keretben, akinek profi szerződése van, ami a férfiszakágban is nagyon ritka, nemhogy a hölgyeknél, fizetések szempontjából tíz felett lehet azon kerettagok száma, akik legalább 15 ezer eurót (körülbelül 5.5 millió forint) keresnek havonta. Tehát extra magasak a költségek, amit jól jelez, hogy úgy is ki tud állítani két minőségi sort az ETO, hogy folyamatosan vannak sérültjei, illetve időről időre szülési szabadságra is elmennek játékosok.

A telex.hu szeptemberben arról cikkezett, hogy egy alig ismert állami cég, a nagy hitelek mögötti állami tulajdonú kezességvállalásért felelős Start Garancia Zrt. 2024 és 2026 között összesen 700 millió forint szponzorációs díjjal járult hozzá a csapat működéséhez és tervei megvalósításához, miközben a klubhonlapot böngészve nincs már ott a támogatók között a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, az elmúlt években a több száz milliárdos állami vasúti közbeszerzési tendereken taroló V-Híd Zrt. sem. Ezek a források az új idénytől már hiányoznak, miközben rendkívül érzékenyen érintheti a klubot az is, hogy az új kormány egységesíti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), megszüntetve a hivatásos sportolókra vonatkozó külön kedvezményt – az eddigi magasabb, évi 500 millió forintos ekhokeret helyett rájuk is ugyanaz az évi 60 millió forintos bevételi határ és szabályozás vonatkozik majd, mint az ugyanezt az adónemet választó többi szakma képviselőjére. A problémák gyökerét Szabados Gábor sportközgazdász is ebből eredezteti.

„Anélkül, hogy ismernénk a pontos részleteket, általánosságban elmondhatjuk, hogy a klub finanszírozásában voltak olyan szponzorok, amelyeket nyugodtan hívhatunk irányított támogatóknak. Az Audi esetében is azt gondolom, hogy volt kimondott vagy ki nem mondott politikai nyomás, hogy ha már a városban működik a cég, akkor segítsen.”

Szabados szerint bizonytalanná válhatott a bevételi oldal, erre jött még az ekho­kedvezmény tervezett megszüntetése, ami azt jelenti, hogy a kiadási oldal is jelentősen megnőtt.

„A győri női kézilabdacsapat egyértelműen az egyik legnagyobb haszonélvezője volt az eddigi ekhós szabályoknak, ami nyilvánvalóan azt jelenti, ha ez kiesik, problémát hoz – folytatta a gazdasági szakember. – A versenyképességüket nagymértékben arra alapozták a győriek, hogy olyan fizetéseket tudtak adni, amelyek nem jártak olyan adóterhekkel, mint külföldön. Az irányított támogatók és az adókedvezmények jól jelzik, milyen mértékig támaszkodott az egyesület teljes gazdálkodása, ebből fakadóan a szereplése is arra a finanszírozási környezetre, amely az előző kormányzat alatt kialakult, és amely nagyon erősen politikai akarattól függött, nem piaci háttere volt. Ha ez megváltozik, akkor a mostani esetekre kell felkészülni.”

Szabados munkája során sok skandináv kollégával dolgozik együtt, akik sokszor kérdezik tőle, miként lehetséges, hogy játékosaik egy számukra ismeretlen magyar város csapatában szerepelnek.

„Ez is azt mutatja, hogy az egész gazdasági működésnek, amit Győrben az elmúlt években biztosítani tudtak, nem volt meg a kellő mértékű piaci háttere, tehát ha pénzügyileg megrendülnek, bevételi oldalon kiesnek irányított szponzorok, és növekednek a kiadások, ennek logikusan nem lehet más következménye. Ha nagyon leegyszerűsítem, az április 12-i parlamenti választások után már lehetett tudni, hogy a Győrnek problémái lesznek. Természetesen más klubok is hasonló helyzetbe kerültek vagy kerülhetnek, de hangsúlyozom, ha kifejezetten a csapatsportok nemzetközi versenyképességét nézzük, a győriek voltak az egyik legnagyobb haszonélvezői az előző rendszernek. Tegyük hozzá azt is, ők tudták a legjobban kihasználni ezeket az előnyöket, ezért igazán fájdalmas ez az eset, mert sikeres volt a csapat. A Veszprém férfiegyüttese is nagyjából hasonló helyzetben van, csak nem nyert Bajnokok Ligája-trófeákat, ellentétben a győriekkel, akiket ezért minden dicséret megillet. A sport – főleg a csapatsportok – ugyanis nem olyan, mint a csokiautomata, amelybe felül bedobod a pénzt, alul meg kiesik a trófea. A Győr nagyon jól kihasználta és sikerekre váltotta azt a gazdasági előnyt és helyzetet, amelybe az előző kormányzat által kialakított finanszírozási környezetnek köszönhetően került. De még egyszer hangsúlyoznám: a tavaszi választások után lehetett tudni, hogy ez megváltozik.”

Szükség van a női kézilabdázás Real Madridjára

– Milyen információk jutottak el a TV2-höz a Győr anyagi gondjairól? – A forrásaink szerint a győri menedzsment múlt pénteken tájékoztatta a csapatot a kialakult helyzetről, és hogy szükségesnek tűnik a fizetések drasztikus csökkentése, akár megfelezése az idényből hátralévő időszakban – nyilatkozta Lars-Bruun Mortensen, a dán TV2 kézilabdás szerkesztője. – Arról is hallottunk, hogy felmerült, aki ebbe nem megy bele, távozhat. Arra nem kaptunk választ a klubtól, hogy ez az jelenti, az érintettek szabadon igazolhatóvá válnak, vagy várják értük más csapatok ajánlatát. Hogy pontosan miért került a klub ilyen nehéz anyagi helyzetbe, arról nincs biztos információm, de természetesen a magyar kollégáktól tudok az adóügyi változásokról.   – Hogyan rendezné át a piacot, ha a magyar klub kénytelen lenne megválni néhány játékosától? – Ha néhány győri sztár kikerülne a játékospiacra az idény közben, az erősnek és tehetősnek számító francia, román és dán BL-klubok biztos megpróbálnának majd lecsapni rájuk. Hosszú távon viszont mindenki csak veszítene egy ilyen helyzetben.   –  Elképzelhetőnek tartja, hogy az ETO is a közelmúltban megszűnő női csapatok sorsára jut? – Őszintén remélem, hogy ez nem történik meg! A női szakág nem veszíthet el még egy erős csapatot. A szememben a Győr a női kézilabdázás Real Madridja, a legnagyobb klub. Szerintem a riválisok is egyetértenének a kijelentéssel, hogy több ilyen női csapatra lenne szükség. Szélesebb bázisra lenne szükség, ha előre tudható, melyik négy-hat csapat küzd a final fourért, az nem szolgálja a sorozat érdekét. A férfi Bajnokok Ligája sokkal magasabb színvonalú, változatosabb, többen odaérhetnek a végelszámolásnál, így izgalmasabb terméket kínál a szurkolóknak. Nem tudom, hogy átmeneti vagy tartós anyagi problémáról van szó, de szurkolok, hogy jusson túl rajta az ETO.    N. T.