Bravúrcsapat vagy középszer? Férfi kéziseinknek itt az idő választ adni

2018. január, Eb előtt a férfi kézilabda-válogatott: hat visszavonult játékos helyére jött öt tornaújonc.

2019. január, vb előtt a férfi kézilabda-válogatott: az öt tavalyi újonc sehol, ám a keretben van egy „visszavonult”.

Az elmúlt egy esztendőben ismét sok minden történt a nemzeti csapatnál: tavaly januárban Ljubomir Vranjes irányításával öt újonccal vágott neki az Európa-bajnokságnak a válogatott, hogy aztán három vereséggel már a csoportkör után búcsúzzon Horvátországtól – Ondrej Zdráhala bombái azóta is rémálomként jöhetnek elő védőink emlékei között. Aztán Vranjes egyetlen jegyezhető magyarországi sikerét aratva a válogatott búcsúztatta Szlovéniát a vb-selejtezőn, majd a svéd-szerb kapitány „leléptetése” után a Csoknyai István, Vladan Matics páros kezébe került a karmesteri pálca.

Sorozatban tehát negyedik olyan nagy tornájára készült a válogatott, amelynek más-más szövetségi kapitánnyal – jelen esetben kettővel – vág neki. A két szakembert nem kell különösebben bemutatni a játékosoknak, hiszen amellett, hogy egy részüket a hétköznapokon is instruálják a Balatonfürednél, illetve a Tatabányánál, a páros kilenc évvel ezelőtt (igaz, akkor Matics még hivatalos titulusa szerint másodedző volt) az ausztriai Eb-n is irányította a csapatot. A franciák elleni bravúrdöntetlen ellenére az az Eb nem volt egy sikertörténet, még egy hasonló, csoportkörös kiesés aligha fér bele jelentős törés nélkül a két szakember edzői karrierívébe.

A Csoknyai, Matics páros az elmúlt évek külföldi próbálkozásaival ellentétben egyértelműen alapoz a tapasztalatra: Császár Gábor, Ilyés Ferenc és Schuch Timuzsin kilenc évvel ezelőtt is ott volt a kezei alatt Bécsújhelyen, s mellettük Nagy Lászlót is sikerült meggyőzni arról, hogy szükség van rá, hogy a világbajnokságra utazzon. (Az utazó keret átlagéletkora így egy év alatt 26.16 évről 27.63-ra nőtt.) Az is igaz, hogy a tavalyi tornaújoncok közül Bartók Donát – mellette még Borbély Ádám, Fekete Dávid, Országh Ádám és Vilovszki Uros szerepelt első világversenyén – kihagyása miatt éri legfeljebb kritika a kapitánypárost – mégiscsak egy Bundesliga-csapat harmadik legeredményesebb játékosáról van szó…

Az adott mag mellé nagy öregek és feltörekvő fiatalok. Úgy tűnik, ebben a koncepcióban hisz a legjobban a szakmai stáb, a keretnek ugyanakkor szinte változatlanok a sebezhető pontjai, amelyeknek az elmúlt esztendőkben rendre szerepük volt abban, hogy az eredményességben nem jött különösebb áttörés. Szélsőpozícióban az elmúlt évekhez hasonlóan – mondhatni már hagyományosan… – szűkös a merítés. A jobb oldalon Hornyák Péter ismét egyedül maradt, és bár balkezes átlövőkben irigylésre méltóan jól áll a keret (és ugye erről a posztról maradt ki Bartók…), Ancsin Gábor, Balogh Zsolt és a nyári U20-as Eb második legjobb góllövője, Máthé Dominik sem ideális megoldás a szélre, a kulcspillanatokra tartalékolt Nagy Lászlóra pedig aligha vár ilyen helyzet.

A túloldalon a Hornyákhoz hasonlóan füredi Bóka Bendegúz, valamintJuhász Ádám a két utazó. Előbbi az elmúlt évben stabilizálta a helyét a nemzeti csapatban, és címeres mezben is voltak jó meccsei. Juhász már évek óta ott van a keretben, ám míg a Tatabányában irányítóként szerepel, a válogatottban újra a szélen várnak rá feladatok. Irányítóban akkor várhat rá szerep, ha Lékai Máté hazautazik gyermeke születése miatt, ám Lékai első számú poszttársa továbbra is Császár Gábor.

Ha pozitívumok oldaláról akarunk a csapathoz közelíteni, akkor feltétlenül ki kell emelni, hogy balátlövőben Bodó Richárd (immár az év játékosa), beállóban Bánhidi Bence klasszissá érett Juan Carlos Pastor kezei alatt, húzóemberek és posztjukon egyértelműen az első számú opciók. A mögöttük lévők közül támadásban Jamali Imannak juthat kiemelt munka, a Schuch Timuzsin, Sipos Adrián, Ilyés Ferenc, Ligetvári Patrik négyesnek főként védekezésben kell vitézkedni, míg a 2017-es év ifjúsági játékosa, Szita Zoltán esetleg részfeladatokban bizakodhat, ha benevezik. Érdekesség, hogy azok közül, akik annak idején Talant Dujsebajev alatt debütáltak nagy tornán, mára Bánhidi, Bodó, Jamali és Hornyák is stabil alapember lett, és az is, hogy Vranjes Szlovénia elleni, selejtezőt megvívó csapatából mindenki utazik a világbajnokságra. És ugyan a korábbi Mocsai-korszak alappillérei még ott vannak a válogatottban, kialakult egy új mag, amely fontos mérkőzéseken is húzza a válogatottat. Az a dánok elleni páros meccsen egészen látványosan kijött, hogy mennyire hullámzó még a mieink teljesítménye, ám remélhetőleg a vb-n többször villantja stabil és kemény arcéleit, mint a reményvesztettet. Mindenesetre a világbajnokság választ is adhat arra, hogy a szlovénok és a dánok elleni bravúr mennyire volt a felemelkedés jele, vagy csak kifutott eredmény a csapattól.

HETEDIK HELYRE FEL!

Sokszor elhangzott az elmúlt egy esztendőben, hogy a világbajnokság már jelentős téttel bír az olimpiai kijutás szempontjából is. Tekintve, hogy hazánkban a csapatsportágak fő értékmérője az olimpiai eredményesség és a szövetség is ennek rendelte alá célkitűzését, keretesünkben érdemes áttekinteni, miként is juthat el válogatottunk a jövő évi viadalra. A rendszer lényegében változatlan az elmúlt ciklusokhoz képest (legutóbb 2012-ben sikerült rajta végigérni), és minthogy a szisztéma következtében a kontinensviadalokról a kijutás rendkívül korlátozott, így gyakorlatilag az olimpiát megelőző utolsó világbajnokság, azaz a mostani bír a legnagyobb téttel. És szó se róla, rég várt a sors olyan tárt karokkal magyar kézilabdacsapatot egy olimpiára, mint most, ám a kedvező helyzettel élni is tudni kell. Mert mi is kell a minimum 7. helyhez? Ha a magyar válogatott legyőzi a vb-sorsolás kalapjaiból a hátrébbról érkező ellenfeleit (Katar, Argentína, Egyiptom, Angola), majd a középdöntőben is így tesz, szinte biztosan játszhat legalább a hetedik helyért.

Amit figyelembe kell venni: a legutóbbi vb-bronzérmes Szlovénia selejtezőbeli kiütésével ugyan megdolgozott a kedvező kalapbesorolásért a magyar válogatott, hiba lenne azonban csoportellenfeleinket lebecsülni. Az szinte biztos, hogy a cél elérése érdekében Argentína és Angola ellen nem szabad hibázni, a két évvel ezelőtt nyolcaddöntős, Horvátországot is megszorongató Egyiptom – különösen David Davis irányításával –, illetve a 2015-ben vb-ezüstérmes, legutóbb a 16 között Németországot búcsúztató Katar egyáltalán nem leírandó ellenfél, Svédországot pedig aligha kell külön ecsetelni. A másik ágról a két másik skandináv válogatott, Dánia és Norvégia érkezése várható, és Tunézia vagy Ausztria lehet a harmadik fél, illetve bravúr hiányában a cél érdekében legyőzendő ellenfél. (Csoportellenfeleinkkel és a mezőny további részével részletesebben foglalkozunk egy másik cikkünkben.)

Az a magyar csapat mellett szólhat, hogy a kapitánypáros a sorsolás következtében kiválóan építkezhet és a torna elejét a formaélezésre szánhatja, ugyanis az ellenfelek erőssége – és várhatóan a meccsek tempója – fokozatosan növekvőnek ígérkezik, akárcsak a tét emelkedése. Ebből a szempontból az AB-ág csapataira már a csoportkörben sokkal kiélezettebb meccsek várnak.

Végezetül egy kis történelem: ugyan válogatottunknak alapvetően kevés a kiugró sikere a vb-ken (1986: ezüstérem, 1997: 4. hely), ám az elmúlt hat világbajnokságából, amikor kijutott, négyszer is a jelenlegi kívánalmaknak megfelelően, az első hétben végzett (2003: 6. hely, 2007: 9., 2009: 6., 2011: 7., 2013: 8., 2017: 7.). Négyről az ötre kellene most jutni.

A MAGYAR VÁLOGATOTT VB-RE UTAZÓ KERETE
Kapusok: MIKLER Roland (Telekom Veszprém), SZÉKELY Márton (Grundfos Tatabánya)
Jobbszélső: HORNYÁK Péter (Balatonfüredi KSE)
Jobbátlövők: ANCSIN Gábor (Ferencváros), BALOGH Zsolt (Mol-Pick Szeged), NAGY László (Telekom Veszprém), MÁTHÉ Dominik (Balatonfüredi KSE)
Irányítók: CSÁSZÁR Gábor (Kadetten Schaffhausen – Svájc), LÉKAI Máté (Telekom Veszprém)
Beállók: BÁNHIDI Bence (Mol-Pick Szeged), SCHUCH Timuzsin (Ferencváros), SIPOS Adrián (Grundfos Tatabánya)
Balátlövők: BODÓ Richárd (Mol-Pick Szeged), ILYÉS Ferenc (Grundfos Tatabánya), JAMALI Iman (Telekom Veszprém), LIGETVÁRI Patrik (Ademar León – Spanyolország), SZITA Zoltán (Balatonfüredi KSE)
Balszélsők: BÓKA Bendegúz (Balatonfüredi KSE), JUHÁSZ Ádám (Grundfos Tatabánya)
Szövetségi kapitány: CSOKNYAI István és Vladan MATICS
Kapusedző: SZATHMÁRI János

FÉRFI KÉZILABDA-VB (2019. január 10–27., Dánia és Németország)
CSOPORTBEOSZTÁS
A-csoport (Berlin): Franciaország, Oroszország, Németország, Szerbia, Brazília, Korea
B-csoport (München): Spanyolország, Horvátország, Macedónia, Izland, Bahrein, Japán
C-csoport (Herning): Dánia, Norvégia, Ausztria, Tunézia, Chile, Szaúd-Arábia
D-csoport (Koppenhága): Svédország, MAGYARORSZÁG, Katar, Argentína, Egyiptom, Angola
A csoportok első három-három helyezettje jut a középdöntőbe.

A MAGYAR VÁLOGATOTT CSOPORTMÉRKŐZÉSEI
Január 11., 18.00: Argentína–Magyarország (Tv: M4 Sport, élőben az NSO-n)
Január 13., 18.00: Magyarország–Angola (Tv: M4 Sport, élőben az NSO-n)
Január 14., 15.30: Magyarország–Katar (Tv: M4 Sport, élőben az NSO-n)
Január 16., 18.00: Magyarország–Egyiptom (Tv: M4 Sport, élőben az NSO-n)
Január 17., 20.30: Svédország–Magyarország (Tv: M4 Sport, élőben az NSO-n)

A világbajnokság győztese kijut a 2020-as tokiói olimpiára, a 2–7. helyezettek részt vehetnek az olimpiai selejtezőtornákon 2020 tavaszán.