Köstner: Át kell gondolnom a folytatást

– Tényleg lemond?
– Még nem tudom.

– Az tény, hogy beszélgettünk már kellemetlen ügyekről az utóbbi két évben, de most érzem a legelkeseredettebbnek.
– Mert most vagyok a legelkeseredettebb. Megdöbbentett, ahogyan és amilyen indokkal Hornyák Dóra távozott. Ő nyár óta a negyedik kulcsember, aki elhagy minket, és ezeknek a szakításoknak a mikéntje emberileg nagyon megvisel, meg szakmailag sem tesz jót a munkámnak és a megítélésemnek. Ezért kell átgondolnom a folytatást.

– Zavarja, hogy Gellén András tulajdonos az ön tudta nélkül engedte el Hornyákot?
– Igen, úgy érzem, maradásra tudtam volna bírni.

– Van olyan klubmodell, amelynél az edzőnek nincs köze a játékoskeret kialakításához, azzal dolgozik, akit a keze alá raknak – bár a Loki jelenlegi működését túlzás klubmodellként aposztrofálni.
– Készséggel dolgoznék hasonló szisztémában is, de a miénk nem ilyen, ráadásul Szabó Valéria távozásakor megegyeztünk a tulajdonossal, hogy az volt az utolsó eset, amikor csak úgy elenged valakit. Aztán nem így lett.

– Akkor nem volt rá nagy hatással.
– Ne higgye, hogy Gellén András rosszat akar. Hétfőn is hosszasan beszélgettünk, és biztosított arról, hogy élvezem a bizalmát és a támogatását. Nem szándékosan intézi így a dolgokat, hiszen rengeteget fektetett a debreceni kézilabdába, érdeke, hogy sikeres legyen. Csak nem látja át teljesen a vezetés fontosságát, mert nem ismeri eléggé a kézilabda világát. Ő úgy van vele, szavát adta, hogy aki menni akar, az mehet – ehhez tartja is magát. Ám ettől még Hornyák Dóra nagy értéke volt a DVSC-nek, akit nem lett volna szabad ingyen elengedni.

– Főleg nem ilyen viharosan...
– Rossz a kommunikációnk. Sokkal többet szerepelünk negatív hősként a hírekben, mint bármelyik másik klub – pedig vannak a mieinknél nagyobb problémák is. Hiába a két ezüstérem, a nemzetközi kupaeredmények, mégis a DVSC botrányaitól hangos minden, holott néha féligazságokról van szó vagy annyiról sem, és ez árt a klubnak. Engem személy szerint is rosszul érint minden ügy, az, hogy felröppent, Hornyák is miattam ment el, csak az utolsó csepp volt a pohárban.

– Ennek is szerepe van abban, hogy a lemondását fontolgatja?
– Nem vagyok könnyű ember, megkövetelem a munkát, de mindig kiállok a csapatom mellett, és az eredmény, a siker érdekében vagyok olyan, amilyen. Ám ha úgy gondolja a csapat, hogy tényleg nem lehet velem dolgozni, készséggel felállok, nem akarok gátja lenni a jó szereplésnek – talán eddig sem voltam az. Ha Gellén András nem tudja biztosítani a hátteret, ha nem javul a klub működése, kommunikációja kifelé és befelé, akkor meg hiába dolgozunk. De remélem, nem ez lesz a helyzet.

– Vagyis mikor dönt?
– Először játsszuk le a Fradi elleni meccset szerdán, és álljunk helyt. Aztán lesz néhány nap pihenő átgondolni és kipihenni mindent, jövő hétfőn pedig beszélünk a csapattal arról, hogyan tovább. Szeretném folytatni a munkát, és vannak visszajelzések a tulajdonos és a lányok részéről is, hogy ők is partnerek lennének. Rendeződnie kell mindennek, és bízom benne, hogy így is lesz. Szeretnék a DVSC edzője maradni.

GELLÉN ANDRÁS VÉLEMÉNYÉT ELOLVASHATJÁK A SZERDAI NEMZETI SPORTBAN!