Magyar erősödést is hozhat az európai kézilabda-átrendeződés?

HA EGYSZER TÁVOZIK A MECÉNÁS, NEHÉZ ŐT PÓTOLNI

Adja magát a kérdés, hogy az utóbbi időszakban megjelent pénzügyi gondokról szóló hírek vajon egy elinduló negatív folyamat elemei vagy csak a véletlen szülte, hogy éppen most derültek ki több klubnál is a problémák.

„Nem tulajdonítok nagy jelentőséget annak, hogy most egyszerre jelentek meg rossz hírek több csapatról is – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak Szabados Gábor sportközgazdász. – Amit inkább kiemelnék, hogy a kézilabda hiába a második legnépszerűbb csapatsport sok helyen Európában, messze elmarad a labdarúgástól. A piaca nem olyan fejlett és az üzleti alapú bevétel sem akkora. Ezért beszélhetünk sok klub esetében mecénásokról vagy állami támogatásról, persze ez a labdarúgásban is megvan. Az ilyen tulajdonos elkötelezettsége nagyobb, ezért könnyebb megtartani. Az viszont igaz, ha egyszer távozik, nehéz a helyére újat találni."

Utóbbira jó példa az Oltchim kivonulása után a Valcea szétesése a női mezőnyben. Szabados szerint nem véletlen, hogy Németországban többségében a kisebb városokban találjuk a klubokat, ott jobban tudnak összpontosítani a termékre, nem kell „megküzdeni" a focival. A sportközgazdász elmondta, a fenntarthatóság a labdarúgásban is csak utópia, nemhogy a kézilabdában.

„Az egész hátterét a szinergiastratégia adja. A tulajdonos talál olyan terméket, ahol megtérül a befektetése, még ha csak áttételesen is, mondjuk egyéb termékét tudja népszerűsíteni vagy fontos kapcsolatokat tud teremteni. Hogy ne menjünk messzire, a Picknek fontos a német piac, a Szeged pedig jó eséllyel minden évben összefut német csapattal az európai kupában."

Az állami pénzekre sincs garancia, hiszen az éves költségvetések is változhatnak. Általánosan elfogadott vélemény, hogy állami támogatásnak a profi sportban nincs helye, legfeljebb az utánpótlásban vagy a létesítmények fejlesztésében, de napi működési költségekre nem szabad fordítani.

A magyar klubok úgy tűnik, túljutottak a válságon, és férfi fronton még sikerült is közelíteni az élmezőnyhöz.

„Ez azért is lehet, mert Magyarországon népszerű a kézilabda, a hazai élvonal és a nemzetközi élmezőny között pedig jóval kisebb a különbség, mint fociban. Egy korábbi kutatásunkban kimutattuk, hogy öt-tízszeres költségvetésbeli különbség még sportszakmai munkával eltüntethető, de minél jobban közelítünk a tízszeres szorzóhoz, ez már egyre nehezebbé válik. Kézilabdában vagy éppen vízilabdában ennél kisebb a lemaradásunk, így versenyképesek tudunk lenni" – tette hozzá Szabados, aki nem várja, hogy az európai szövetség a közeljövőben a fociban már jelen levő pénzügyi fair playhez hasonló szabályozást vezessen be. Mint mondja, az a színvonal rovására menne, így először inkább megvárná, hogy az átrendeződések természetes úton megoldódnak-e.

De hogyan látják a magyar élklubok vezetői a jelenlegi helyzetet és a háttérben zajló folyamatokat?

ERŐSÖDŐ MAGYAR POZÍCIÓK?

„Nem kell aggódni a kézilabdáért, mindig vannak negatív hírek, de inkább átrendeződésről van szó – mondta Kelecsényi Ernő, a Győri Audi ETO elnöke. – Az a fontos, hogy a szövetségek és az EHF kellő időben reagáljon az eseményekre. Kontrolláltabb gazdálkodásra lenne szükség, olyan szabályokat kell hozni, amelyeket szigorúan be is tartatnak. Ne fordulhasson elő olyan, mint ami a Ljubljana esetében történt, ahol a menedzsment úgy indult neki a szezonnak, hogy a költségvetésének nagy része nem állt össze. Ez aláássa az erőfeszítéseinket, hiába próbálunk egy márkát építeni és egységes megjelenésre törekedni a női BL-ben, ha a legfontosabb elem, az azonos nívó hiányzik."

A szlovénoktól már korábban is több játékos távozott a rossz anyagi helyzet miatt, a hétvégi Győr elleni középdöntős meccsen már Oana Manea és Talida Tolnai sem lesz ott a Krimben, ők visszatérnek Romániába. Kelecsényi úgy látja, a magyar bajnokság csapatai be tudják tartani az ígéreteiket. Az ETO irigylésre méltó helyzete pedig sok éves munka eredménye.

„A jelenlegi színvonal fenntartására törekszünk, a mostani helyzetünk egy húszéves munka eredménye. Eljutottunk oda, hogy nem a napi kérdések a meghatározóak. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, nem megyünk bele kockázatokba. Tisztában vagyunk vele, a költségvetésünk hány százalékát tudjuk bérekre fordítani, de az ilyen jellegű kiadások egyébként is jól tervezhetőek. Stabil támogatói körünk van, élén a várossal és a főszponzorral, de rajtuk kívül is nő a támogatók száma. Azzal számolok, hogy hosszú távon ott leszünk az élmezőnyben" – fogalmazott a Győr elnöke, aki a játékoskeretet illetően elmondta, nyolc játékosnak is lejár a szerződése, de jelen pillanatban a BL-középdöntős szereplésre koncentrálnak, a változásokkal kapcsolatban csak ezután állnak a nyilvánosság elé.

Jeney Zsolt Ákos, az FTC kézilabda-szakosztályának elnöke szerint a válság hatására kevesebb pénz áramlik a sportágba, de ezzel párhuzamosan nem csökkent a játékosok fizetési igénye:

„A válságot követően drasztikusan megcsappant a támogatók által szponzorációra fordítható összeg, melynek hatására jelentősen lecsökkent a támogatások mértéke és a támogatók száma is. Ez láthatóan legerősebben a spanyol és dán csapatokat érintette, de semelyik ország nem maradt ki ebből. Ezzel arányosan azonban nem csökkent a topcsapatokban szereplő játékosok jövedelmi szintje, igénye. Ebből következően egyrészt leszűkült az elitbe tartozó csapatok száma, valamint láthatóan egyre nehezebb a nemzetközi kupák mezőnyét feltölteni, annak színvonalát megtartani. Természetesen mindig lesz néhány olyan klub, amelyik jóval nagyobb anyagi háttérrel rendelkezik, mint az átlag, de ezek a kivételt jelentik."

Itthon a látványsportok támogatására fordítható társaságiadó-kedvezmény segített tehermentesíteni a klubokat az utánpótlással kapcsolatos költségek terén.

„Amennyiben nem volna TAO, akkor feltehetően a felnőtt csapatokra is jóval kisebb összeg jutna és félő, hogy az utánpótlás – mivel a kirakatban még csak a felnőtt csapatok vannak – ha nem is lehetetlenülne el, de jelentősen összezsugorodna. Ennek pedig közép- és hosszú távon – sajnos belátható – katasztrofális hatása volna a magyar kézilabdára."

A Fradi mögött nincs olyan jelentős szponzor, mint a rivális Győr esetében, vagy éppen olyan mecénás sem karolta fel, mint a Vardar Szkopjét, mégis igyekszik felzárkózni az élmezőnyhöz:

„A mi helyeztünk speciális, mivel négy és fél évvel ezelőtt a szétesés szélére sodródott a csapat. Az új tulajdonosoknak és az új vezetésnek először a múltban felhalmozott tartozásokat kellett felszámolnia, ezt követte a stabilizáció és az építkezés időszaka. Az, hogy mára stabil a helyzetünk, a tulajdonosoknak és annak a kitűnő munkának köszönhető, amelyet az új vezetés, azon belül is a marketingért felelős, háttérben dolgozó csapat végez" – fejtette ki Jeney. Az elnök elismerte, hogy a Ferencváros név természetesen nagy segítséget jelent a támogatókkal való tárgyalások során, de az anyaegyesület anyagi támogatást is nyújt. Szigorú költségvetés mellett dolgoznak, nem vállalják túl magukat, ez segíti a hosszú távú stabil működést.

A BL-kiesés ugyan kisiklást jelentett az idén a csapat számára, de közben sikerült megtartani Tomori Zsuzsannát, így az építkezés tovább folytatódhat.

A gazdaságilag előnyben levő férfi mezőnyben is nagy a veszélye a beszűkülésnek – véli Hajnal Csaba, az MKB-MVM Veszprém sportigazgatója.

„Lesz, aki bírni fogja, míg más klubok eltűnhetnek. Nem jó irányba haladnak a dolgok, az lenne az ideális, ha inkább új csapatok jönnének létre. Kevesen tehetik csak meg, hogy a korábbi fizetéseket tudják kínálni a játékosoknak, inkább a csökkentés a jellemző."

A sportigazgató ezzel együtt úgy látja, a hazai mezőnyben vannak erősödő csapatok, a bajnokság pedig már megelőzi a horvát vagy a szerb pontvadászatot, korábban nem ez volt a helyzet. Hajnal szerint bár vannak kiemelkedő lehetőségekkel rendelkező klubok, mint a PSG vagy a Vardar Szkopje, de az ilyen egy embertől függő modell nagy kockázatot is rejt magában. Fenntarthatóbbnak véli a Veszprém működését:

„Van pár nagy és biztos támogatónk, és több kicsi, ezt a felállást én sokkal megnyugtatóbbnak gondolom. A szponzoraink részéről jogos elvárás, hogy a támogatásért cserében kiemelkedően szerepeljünk. Nem titok, hogy szeretnénk bejutni a Bajnokok Ligájában a final fourba, de hiába alkalmas erre a játékosállomány, két-három sérülés hamar átírhatja az erőviszonyokat. Ezzel együtt hosszú távon ott szeretnénk leni az élmezőny közelében."

Mint ismert, a Veszprém csoportgyőztesként a lengyel Wisla Plockot kapta a BL nyolcaddöntőjében, az esélyek a bakonyiak mellett szólnak, az igazi sorsdöntő párharc a negyeddöntőben jöhet.

Mezei Richárd, a Pick Kézilabda Zrt. vezérigazgatója szerint a recesszió a sportot sem kerülte el, a férfi kézilabdás mezőnyben ez pedig azzal járt, hogy a spanyol bajnokság helyét a francia vette át.

„A recesszió nem kerülte el a sportot sem, ez látható az év közben bedőlő és költségvetésüket csökkenteni kénytelen klubok számán is. A Hamburg problémáiról szóló hírek ellenére még mindig a német bajnokság a legerősebb és leggazdagabb Európában. A germánokat a spanyolok követték éveken keresztül, de mára a francia bajnokság vette át a helyüket, ahol stabilabb a gazdaság, és az állam valamint a szövetség határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a sportág megerősödjön. Az erőviszonyok folyamatosan változnak, mert mindig akad egy nagy befektető, aki megalomán álmokat dédelget és amikor rájön, hogy nem minden úgy működik, ahogyan azt szeretné, kiszáll a sportból, ezzel tönkretéve a csapatot. Azt gondolom, egy klubot az alapoktól kell jól felépíteni, hogy hosszú távon azt stabilan üzemeltetni lehessen."

Erre törekednek Szegeden is, idén ugyan lemaradtak a Bajnokok Ligájáról, de a spanyol Juan Carlos Pastor vezérletével elkezdték egy új csapat felépítését, amelynek első eredményei akár már az EHF-kupában, vagy éppen a magyar bajnokság véghajrájában meglátszódhatnak.

„A legfontosabb számunkra a stabilitás. Amióta átvettük a csapat működését, a költségvetésünk a tulajdonosunknak és szponzorainknak köszönhetően évről évre növekszik, és az áldozatos munka eredményeként ma már Európa elitjébe tartozó edző és játékosok szerződtek, szerződnek a csapatunkba, ami évekkel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. A másik, számunkra fontos dolog a tisztesség, becsület, amit gondolom senkinek nem kell elmagyarázni."

Mezei is egyetértett a TAO-kedvezmény jelentőségében, a pozitív hatása azonban igazán közép- és hosszú távon lesz mérhető, amikor a serdülő, ifjúsági, junior csapatokból kikerülnek azok a játékosok, akik megfelelő körülmények között, a legjobban kvalifikált szakemberek segítségével edzhettek, versenyezhettek. Ami a Szeged jövőképét illeti, a cél egyértelmű:

„Stabilitásunkra alapozva a következő hónapokban, években célunk egy Európa elitjébe tartozó csapat kialakítása, amely sikerrel veszi az akadályokat hazai és nemzetközi színtéren egyaránt."

BALJÓS ÁRNYAK A NÉMETEKNÉL, A SPANYOLOKNÁL A BARCELONA A KIVÉTEL

Úgy tűnik, a legerősebb kézilabda-bajnokságot is érzékenyen érintette a válság, miután a BL-címvédő Hamburg bejelentette, komoly megszorításokra készül, és az elnök Andreas Rudolph félmillió eurós gyorssegélyére volt szükség a likviditási problémák kezelésére. Olaf Bruchmann, a Handballwoche főszerkesztője is baljós árnyakról beszélt:

„Minden szezonban vannak olyan klubok, amelyeknél pénzügyi gondok jelentkeznek. De amíg korábban a Gummersbachról, a Nordhornról vagy a Grosswallstadtról beszéltünk, addig most a Hamburgról és a Kielről, márpedig ezek a legsikeresebb és legjelentősebb klubok. Ez rossz jel az egész kézilabdának" – mondta megkeresésünkre Olaf Bruchmann, hozzátéve, hogy jelenleg öt klubról tud a Bundesligában, amelynek anyagi problémái vannak, de arról nincs szó, hogy ne tudnák befejezni a szezont. A liga próbál minden tőle telhetőt megtenni, a licencszabályok megváltoztatásával büntetni tudják a rosszul gazdálkodó klubokat. A gondok a kézilabda általános népszerűségével is összefüggésben vannak:

„Miután a férfi válogatott nem jutott ki a londoni olimpiára és a 2014-es dániai Eb-re, a kézilabda sokat veszített népszerűségéből Németországban. A legnagyobb televíziós társaságok nem közvetítik a meccseket, csak a kisebb csatornák. Nagyon észnél kell lennie a sportágnak, ha nem akarja elveszíteni a labdarúgás mögötti második pozícióját. A kosárlabda ugyanis egyre feljebb zárkózik..." – fogalmazott a főszerkesztő, aki ezzel együtt nem aggódik a német klubok pozíciójáért, mint mondja a bajnokság még mindig a legerősebb, és európai szinten profizmusban csak a Barcelonát, a PSG-t, a Veszprémet és a Kielcét tudja egy szinten említeni.

Még egy érdekesség, a Bundesliga-meccsek nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a BL-találkozók, a szurkolók jobban kíváncsiak a helyi rivalizálásokra. Ennek jó példája, hogy a Hamburg nem a sokkal nagyobb O2 Arénában rendezi a Vardar Szkopje elleni nyolcaddöntős hazai meccsét, hanem egy 3389 néző befogadására alkalmas helyi csarnokban.

Az egyik nagy vesztese a válságnak kétségkívül a spanyol bajnokság volt, ahol több klub (például Itxako, Atlético Madrid) sem tudta túlélni a nehéz időszakot.

„A klubok többsége gazdasági támogatást kapott építőipari cégektől, bankoktól, állami szervezetektől (önkormányzatok, autonóm közösségek, provinciák). A válság tönkretette az építőipart, számos bankot és az állami szervezetek is pénz nélkül maradtak, így nem tudták támogatni a profi sportot. Ezen támogatások nélkül, és a rossz gazdálkodás következtében számos klub tűnt el" – adott betekintést a Nemzeti Sport Online-nak Javier Romano, a Marca szakírója.

A meggyengült vagy eltűnt klubokkal együtt járt a színvonal nagy mértékű visszaesése és a spanyol játékosok kiáramlása, utóbbiból a magyar csapatok is tudtak profitálni. A távozók többsége továbbra is magas szinten játszik, és a helyüket fiatal játékosok vették át, akiknek másképpen nem lett volna lehetőségük játszani a spanyol bajnokságban. Az egyetlen kivételt a Barcelona jelenti.

„A férfi bajnokságban egyetlen megkérdőjelezhetetlen és utolérhetetlen favorit maradt, a Barcelona, de a kézilabdacsapat a futballklubból él. A kézilabda-szakosztály mindössze a költségvetése tizedét termeli ki saját maga. A Barca presztízsből tart fenn olyan szakosztályokat, amelyek gazdaságilag nem megtérülőek" – véli Romano, aki megerősítette a német véleményt, mely szerint a sportágnak meg kell újulnia.

„A kézilabdának új, vonzóbb, modernebb imidzset kell építenie magának, hogy fel tudja venni a versenyt olyan más teremsportágakkal, mint a kosárlabda, a röplabda, és több támogatót tudjon magához vonzani. Természetesen szigorú gazdálkodásra van szükség a klubok részéről, de rossz pénzügyi döntések mindig lesznek."

ÚJ FELLEGVÁRAK, ISMÉT AZ ELITBE TÖRNÉNEK A ROMÁNOK

Miközben klubok tűnnek el, újak jelennek meg, vagy emelkednek fel. Ahogy Mezei Richárd is utalt már rá, a férfiaknál a spanyol bajnokság pozícióját átvette a francia, ahol a PSG kezdett nagy költekezésbe. Korábban a Montpellier-ből szerettek volna nagy csapatot építeni, hogy oda térjenek haza a legjobb a francia játékosok, de a figyelem most már egyértelműen Párizsra irányul. A focicsapatot is birtokló katari tulajdonosnak pedig a pénz nem számít, sorra igazolták le a nagy sztárokat Daniel Narcisse-tól Mikkel Hansenig, de eddig mégsem állt össze igazán az együttes. Egyes vélemények szerint ennek a vezetőedző, Philippe Gardent az oka, akinek nincs tekintélye a csapaton belül. A másik probléma, hogy a focicsapat árnyékában nem alakult ki a törzsközönség, a BL-meccseknek otthont adó Carpentier bántóan hangulattalan.

Szintén oda kell figyelni a Kielcére, ahol év elején meglepetésre leváltották a hazai sikeredzőt, Bogdan Wentát, és az Atlético csődje óta munka nélkül álló Talant Dujsebajevet nevezték ki. Ha a női mezőnyt is megnézzük, a képlet egyértelmű, a hangsúly egyre inkább keletre tolódik.

„Nyugat-Európa és Skandinávia helyett egyre jobban Közép- és Kelet-Európára, valamint a Balkánra terelődik a figyelem. A női mezőnyben már itt kell keresnünk a legjobb játékosokat. Nyugaton a válság hatására visszaesett a vállalatok által szponzorációra fordított összeg, míg keleten jellemzőbb, hogy egy mecénás tartja el a klubokat" – mondta Farkas Mátyás, a régióban több válogatott játékossal is kapcsolatban álló ChampSport ügynökség részéről.

Farkas úgy látja, a magyar bajnokságba szívesen jönnek a játékosok, de meg kell küzdeni a környező országok topcsapataival, Romániában két erős együttes is formálódik, nem is beszélve a Vardar Szkopjéról.

„Létezik egy bukaresti érdekkör, amely szerette volna megmenteni az Oltchimot, de miután újabb és újabb csontvázak estek ki a szekrényből, végül a CSM Bucuresti felkarolása mellett döntöttek. A cégek mellett a főváros is támogatja az együttest, két éven belül jelentős erőt fognak jelenteni az európai mezőnyben. A másik nagy terveket szövő román csapat a Baia Mare, szintén jelentős városi támogatással. A korábbi rossz példák azonban elbizonytalanították a piacot, már mélyebben zsebbe kell nyúlni egy-egy játékos megszerzéséhez" – véli a játékosügynök.

Tény, hogy az említett két csapatba vándorolnak át a Hypóból és a Ljubljanából távozó játékosok, így újra lehet erős román csapat az európai porondon. Továbbra is jól csengő a neve a Buducsnoszt Podgoricának, amely racionális gazdálkodás mellett ismét célba vette a BL-győzelmet. Ami pedig a Szkopjét illeti:

„Szergej Szamszonyenko, a tulajdonos nagy sportember, több felső kategóriás teniszakadémiát is működtet Oroszországban, Németországban, valamint Macedóniában – fogalmazott Farkas. – Szkopjéban előbb a női, majd a férficsapatot karolta fel, utána pedig a focistákat. Mindent megad a játékosoknak, egy Vardar-család kialakítására törekszik. A nőknél ez a teszt éve, de jó esélyük van a négybe kerülésre a BL-ben. A kulcsjátékosok két évig biztos együtt maradnak, de erősödnek is például Penezic érkezésével, a jobb szél kivételével minden posztra lesz két jó játékosuk. A férfiaknál is az a cél, hogy folyamatosan esélyük legyen a final fouros szereplésre. Hallani, hogy Szamszonyenko szeretné kivásárolni Sterbik Árpádot Barcelonából."

Persze ahogy a cikk elején is szóba került, amekkora előnyt jelent egy ilyen mecénás, legalább akkora rizikófaktor is, ha távozik, ami könnyen az együttes végét jelentheti.

Itt tartunk most. Az látszik, hogy az érintetteknek komolyan oda kell figyelniük, hogy a kézilabda ne veszítsen a pozíciójából, és továbbra is vonzó maradjon Európa-szerte.