Öt éven belül harmadszor feszült egymásnak Bajnokok Ligája-döntőben a THW Kiel és az Atlético Madrid, korábban mindkétszer (2008, 2009) a spanyol nagycsapat örülhetett – még Ciudad Real néven –, ezúttal azonban a Kiel elégtételt vett.
8x győztes: Barcelona (spanyol, 1991, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2005, 2011) |
5x: Gummersbach (német, 1967, 1970, 1971, 1974, 1983) |
3x: THW Kiel (német, 2007, 2010, 2012), Ciudad Real (spanyol, 2006, 2008, 2009), Dukla Praha (csehszlovák, 1957, 1963, 1984), SZKA Minszk (szovjet, 1987, 1989, 1990), Magdeburg (német, 1978, 1981, 2002) |
Idegesen, sok hibával kezdtek a csapatok, és némileg meglepő módon nem a hazai pálya előnyét inkább élvező Kiel nyugodott meg hamarabb, hanem az Atlético Madrid, amely Kiril Lazarov vezetésével magához ragadta az előnyt, igaz, elhúzni nem tudott.
Kim Andersson tartotta elsősorban a fehér mezes hazaiakat – a svéd 5/5-ös lövési hatékonysággal kezdett –, 7–6-nál az aktuális szezon német bajnoka át is vette a vezetést. A túloldalon persze a másik nehéztüzér, Kiril Lazarov sem maradt adós a gólokkal, az Atlético bő egy perc alatt fordított is, sőt elment két találattal. 7–9
Rendkívül kemény küzdelem folyt a pályán, Daniel Narcisse-t, majd Jonas Källmant is ápolni kellett, a félidő második felében szigorítottak is a játékvezetők, és mindkét oldalon kiszórtak néhány játékost. Sterbik Árpád és Javier Hombrados sem tudott kifogni a heteseket precízen lövő Momir Ilicsen – a kapusok egyébként is rossz napot fogtak ki spanyol oldalon: az első 25 percben csupán egy védés volt a csíkos mezeseknél… (Szünetben a védési hatékonyság: Kiel – 41 %; Atlético – 13 %.)
A félidő hajrájában ennek megfelelően ellépett a támadásban mind inkább erőre kapó Kiel: 8–9 után zsinórban négyet dobtak a németek, Talant Dusebajev időt kért két perccel a szünet előtt, ám a pihenőre kényelmes előnnyel vonulhatott a német csapat. 13–10
A második játékrész elején kettős emberelőnybe került a madridi együttes, ám a piros-fehérek nem tudtak élni az előnnyel. Nikolaj Markussen is csak kétperces kiharcolásáig jutott, a góljai hiányoztak. Sterbik ugyan jobban védett, mint a szünet előtt, de Dominik Klein átlendítette a kisebb holtponton a Kielt, amely így újra háromgólosra növelte előnyét. 16–13
A félidő felénél Dusebajev időt kért, ám a kieli hatos fal jól működött, Thierry Omeyer ismét megzabolázta a lövőket, s a „hazai” csapat az előnyökkel is jól sáfárkodott, így bő tíz perccel a vége előtt Kim Anderssonék eldönteni látszottak a finálét. 19–15
Az elődöntőhöz képest visszafogott Filip Jícha a hajrában a legjobbkor szerezte góljait, két emberelőnyös találata után pedig gyakorlatilag el is dől a 2012-es BL-győztes kiléte. Hatgólos előnyben teljesen elbizonytalanodtak a madridi játékosok, Omeyer fantasztikus volt, szinte ziccerben sem tudták bevenni a hálóját.
Négy perccel a vége előtt ugyan mínusz háromra felzárkózott az Atlético, Alfred Gíslason időkérése után viszont Daniel Narcisse fontos gólt szerzett, a spanyoloknak nem volt esélyük az egyenlítésre. A Kiel 26–21-re nyert, és története során harmadszor ért fel Európa trónjára.
DÖNTŐ |
THW Kiel (német)–Atlético Madrid (spanyol) 26–21 (13–10) |
Gólszerzők: K. Andersson 7, Jícha 6/2, Ilics 3/2, Klein, Pálmarsson 3-3, Ahlm, Narcisse 2-2, illetve Lazarov 5/2, Abalo 4, Aguinagalde, Källman, Canellas 3-3, Ch. Rodríguez, Markussen, Roura 1-1 |
A 3. HELYÉRT |
Füchse Berlin (német)–AG Köbenhavn (dán) 21–26 (9–13) |