Gulyás: micsoda főpróba!

Vágólapra másolva!

2002.11.17. 22:58

Címkék

2000. november 22., Paks.Gulyás Róbert utolsó fellépése a magyar válogatottban. Rég volt. Mennyi, de mennyi minden történt azóta: vereség Angliában, búcsú az Európa-bajnokságtól, kötelező siker a selejtezőben, majd remeklés Észtország és Lengyelország ellen. Hogy Gulyás, a sokak szerint legnagyszerűbb magyar center időközben merre járt? Ne firtassuk. Már nem érdemes. Egyszer ezért, máskor azért nem állt, nem állhatott rendelkezésre, ám most itt van, játékra jelentkezett, bevetésre kész.

Ennél jobban nem is hangolhatott volna a válogatott meccsekre: Gulyás Róbert (balra) 25 ponttal a mezôny legjobbja lett Chalonban

– Merre jár?
– Már itthon vagyok – így a vasárnap telefonvégre kapott középjátékos. – Szombat este a chaloni meccs után azonnal visszamentünk Lyonba, hajnalban pedig már indultam is haza.
– Gratulációval illet volna kezdeni, merthogy igencsak odatette magát a volt csapata ellen.
– Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy jól ment a játék. Igyekeztem, de tudja, nem csak amiatt, hogy a Chalon volt az ellenfél. A francia bajnokságban még nem nyertünk idegenben, meg aztán néhány nappal a válogatott fellépései előtt igyekszik az ember.
– Főleg aki két évig nem húzza magára a címeres mezt…
– Nem tegnap játszottam legutóbb, az biztos.
– Vágjunk a közepébe: önnél senki sem tudhatja jobban, nyerhetünk a franciák ellen?
– Szerintem igen. Hozzáteszem, nem igazán tudom, kik lesznek ott az ellenfél csapatában Szombathelyen. Ahogy értesültem róla, hatalmas mozgás volt a válogatottban, vissza akarták hívni például azt a Weist, aki egyszer már lemondta a válogatottságot. Állítólag éppen miattunk variálnak, hogy legyen elég magas játékosuk, apró bökkenő, hogy a Málagában szereplő óriás valamiért mégsem jön. Helyette a strasbourgi Parker érkezik, aki amerikai, de már szerepelhet a franciáknál.

A nagy visszatérés

FRANCIAORSZÁG. Újra megerôsítést nyert, hogy Gulyás Róbert jól döntött, amikor az évad elôtt elfogadta az Adecco Asvel ajánlatát, s lyoni trikóra cserélte a chalonit. A magyar center szombat este két csapattársával, Giffával és Owensszel, valamint Hervé edzôvel együtt visszatért korábbi sikerei színhelyére, s ha már ott járt, segítségével a címvédô alapos verésben részesítette a középcsapatot. A valamennyi exchalonit a kezdô ötösbe állító Hervének egy pillanatig sem kellett idegeskednie, a 91–65-ös végeredmény árulkodik róla, hogy sima ügy volt. Jó hír, hogy a válogatott derbik elôtti utolsó meccse remekül sikerült Gulyásnak, aki 31 perc alatt 25 pontot (11/16 a mezônybôl, 3/4 a büntetôvonalról) rámolt be és szedett nyolc lepattanót.

Francia férfibajnokság
7. forduló: Chalon-sur-sur-Saone–Adecco Asvel (Gulyás Róbert, 25 pont) 65–91, Strasbourg–Dijón 82–85, Hyéres-Toulon–Bourg 80–73, Paris BR–Gravelines 65–74, Vichy–Roanne 91–89, Le Havre–Pau-Orthez 85–90, Cholet–Limoges 108–82, Le Mans–Nancy 105–92. Az állás: 1. Pau 14 pont, 2. Vichy 13, 3. Le Mans 12 (646–583), 4. Asvel 12 (566–517)

– Szóval vannak hiányzók a túloldalon. Ez jó vagy rossz nekünk?
– Egy új korosztály érkezése várható. Ezek a fiúk bizonyára rutintalanabbak, mint az olimpiai döntőben szerepeltek, de, hogy fizikailag elképesztő szinten állnak, az biztos. Száguldoznak, hatalmasat ugranak, és gyorsak, mint villám, arról nem is beszélve, hogy sokan közülük hétről hétre az Euroligában edződnek. Nem lesz könnyű ellenük.
– Ön az Asvelben két válogatottal szerepel együtt. Evtimovval és Giffával téma volt a szerdai meccs?
– Szombaton a búcsúzáskor beszélgettünk a találkozóról, de semmi több. Az egyesület vezetői talán kicsit rutinból mondták, hogy jó játékot kívánnak, majd amikor észbe kaptak, hogy a franciák ellen kezdünk, kérték, kicsit csúsztassak, remekeljek inkább a lettek és a lengyelek ellen.
– Mondja csak, izgul a visszatérése miatt?
– Játszom néhány éve ahhoz, hogy ne legyek feszült. Amúgy sem vagyok izgulós típus, arra viszont nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz újra a régi társakkal kosarazni. Az bizonyos, hogy nekem is nagyon furcsa lesz a szombathelyi csarnok.
– Valamiféle megérzés?
– Nincs. Egyelőre legalábbis. A meccs napján, az utolsó edzést követően már okosabb leszek.