"Zsinórban három meccset nyertünk, és ezzel megerősítettük pozíciónkat a mezőny első felében. Ezért most nyugodtan, felszabadultan kosárlabdázhatunk fejtegette a korábbi sokszoros válogatott Bodrogi Csaba.
A vendégek ügyvezető igazgatójának szavai az első menetben beigazolódtak. Hiába nyitott Tóth triplájával a Debrecen, a zalai kontrák rendre kosárral végződtek, míg Bencze kétszer is távolról villant. Ennek eredményeképpen szűk öt perc alatt tíz ponttal elhúzott a ZTE. Ráthonyi Tamás azonnal időt is kért és pályára küldte Greent. Az amerikai játékos saroksérülése miatt egész héten nem edzett, s csak közvetlenül a meccs előtt dőlt el, hogy vállalni tudja-e a játékot. Nos, bár kihagyott két ziccert is, beállítása jó húzásnak bizonyult, hiszen két és fél perc alatt egyenlítettek a hazaiak. A játékrész a zalaiak kétpontos vezetésével zárult, de nem sokáig örülhettek a Lazics-tanítványok, mert a Lee, Fodor duó úgy gyártott tíz pontot, hogy mindeközben érintetlen maradt a hajdúságiak hálója. Cseranics büntetőből elért találata négyperces góliszonyt tört meg, és ez egy újabb fordulat nyitó pillanata volt. A nagy iramú, változatos küzdelmet élvezte a publikum, annak ellenére, hogy a kedvencek nem tudtak tartósan jelentős előnyre szert tenni. Sőt, a félidő vége előtt öt másodperccel Gáspár hárompontosával a zalaiaknál maradt az előny.
Az amerikai Lee-vel (a labdával) szemben nem volt ellenszere a Zalaegerszegnek (Fotó: Czeglédi Zsolt)
A szünetben kisebbfajta csoda történt: egy ifjú próbálkozó, Orendi Botond a félpályás dobóverseny első próbálkozójaként betalált a gyűrűbe. A fiatalember 35 ezer forintot kasszírozott. A Vadkakasok tisztában voltak vele, számukra a nagy dobást az jelentené, ha ellenfelük fölé tudnának kerekedni, mert akkor szinte bizonyosan az első négy között zárnák az alapszakaszt. Ám a zalaegerszegiek nagyon felkészültek a Debrecenből. Fegyelmezetten, taktikusan játszottak Kámánék, akik az utolsó negyedre akár négypontos előnnyel is fordulhattak volna, ha Tóth a harmadik szakasz végén nem dobott volna egy triplát. A folytatásban Ádám is betalált kintről, majd Green és Bukva szerencsétlenkedtek az ellenfél gyűrűje alatt.
Régi-új helyszín
A Vadkakasok elköszöntek a Fônix-csarnoktól. Az új, impozáns létesítmény a tavasz folyamán nagyon leterhelt, vagyis számos rendezvényt tartanak ott, emiatt a kosárlabdacsapat számára az edzéslehetôség sem biztosított, ráadásul a bérleti díj is meglehetôsen magas. Így hát fájó szívvel, de visszaköltöztek a játékosok az Oláh Gábor utcai csarnokba, ahová a rendezôk újabb mobillelátókat állítottak fel, hogy minél többen szurkolhassanak Gémeséknek. Ám egyértelmû: ha továbbra is szárnyalnak a Vadkakasok, vagy a csarnok oldalát kell kiütni, vagy mégis a Fônixben kell fészket rakni.
Egyenlő állásnál, 64–64-nél állóháború alakult ki, és fokozódtak az izgalmak. Hiszen a percek teltek, viszont az eredmény továbbra is döntetlen körül alakult. A végén aztán valóságos triplaesőnek tapsolhatott a közönség, no és annak, hogy a rangadót a debreceniek nyerték. Zúgott a "Szép volt fiúk!”, az elismerés azonban a dunántúliaknak is kijárt, hiszen egy ragyogó meccsen, óriási csatában maradtak alul.
Mestermérleg Ráthonyi Tamás: – Ilyen nehéz ütközetre számítottam. Sajnos a palánkok alatt nehezen vettük fel a versenyt, és sok ziccert hibáztunk. Ezzel együtt egy kitűnő csapatot sikerült legyőznünk. Nikola Lazics: – Jól játszottunk, bár Lee-t nem tudtuk tartani. Érzésem szerint amiatt vesztettünk, hogy a hazaiak többször is a támadóidejük utolsó pillanatában tudtak a kosárba találni, és mi ezt nem tudtuk megakadályozni.