Nem, nem bajnoki döntő, pedig a PVSK és a GYSEV csapott össze a honi női rájátszás keretében. Idestova hat esztendeje, 1997 óta nem fordult elő, hogy ne a pécsi és a soproni vasutasok játsszák a finálét, az idén viszont biztos, hogy valamelyikük lemarad az aranycsatáról. Ennek okai főleg a GYSEV váratlan bukdácsolásában keresendőek, és bár Iványiék is hullajtottak el pontokat az alapszakasz során, ők a fontos meccseiket rendre megnyerték.
Most is erre készültek, ám némileg meglepő módon sokáig heves ellenállásba ütköztek régi nagy riválisuk által. Sokan találgatták, sikerül-e összekapnia Natália Hejkovának röpke három hét alatt a címvédőt, és az első negyed, sőt az első félidő alapján úgy látszott: igen a válasz. Eleinte csak válaszolgatott a házigazda találataira a GYSEV, majd egyszer csak a vezetést is magához ragadta, amit főleg a brazil Alessandrának köszönhetett. A két méter magas középjátékos rendre kosárra váltotta a palánk alatti helyzeteit, de a túloldalon is potyogtak a centergólok, főként Béres és Branzova révén. Olyannyira szoros volt a mérkőzés, hogy egészen a 12. percig két pont volt a maximális különbség, amelyet a két csapat között feljegyezhettünk. Ekkor viszont meglódult a PVSK, ami a továbbra is remek formában kosárlabdázó Allison Tranquilli beállásának tudható be. Időt is kért gyorsan a vendégek szlovák edzőnője, amivel sikerült elérnie azt, hogy az első húsz perc végére újra összekapja magát a védekezésben sok labdát elhalászó együttese. A 16. percben paprikássá vált a hangulat, midőn a sokat vállaló Forrai játékvezető befújta a hazaiak addigi legeredményesebb játékosának, a brazil Érikának a harmadik személyi hibát. Maradjunk annyiban, tévedésgyanús szituáció volt, és sajnos nem az egyetlen ilyen a két euroligás sztárcsapat rangadóján. A harmadik játékrész elején aztán nagyon nekidurálta magát a Pécs. Először is egy gyors 7–0-s rohammal megadta a negyed alaphangját, majd Béres és Károlyi dupláját, valamint Ujvári tripláját újabb hazai kosarak követték, miközben odaát teljes volt a gólcsend. Iványiék tökéletesen levédték a soproniak kulcsembereit, akik borzalmas, 1/14-es dobóteljesítménynyel rukkoltak elő ebben a tíz percben – így pedig nem lehet a PVSK-t megverni. Az addig oly szoros és izgalmas meccs kezdett csendessé válni, amit persze a pécsi közönség a legkevésbé sem bánt. Branzova és Károlyi csuklója villant a záró negyed elején, ami összesen hat pontot hozott a fekete-fehérek konyhájára, tekintve hogy mind a két kosár három pontot ért. A triplákat követően már tizenkilenc ponttal vezetett a vendéglátó, vagyis eldőlt a mérkőzés. A baranyaiak azonban nem vettek vissza a tempóból, sorra kosárral, méghozzá látványos kosárral fejezték be akcióikat, még szebbé téve szurkolóik húsvéti ünnepét. Végezetül ne menjünk el szó nélkül néhány fontos adat mellett: a dobószázalékok
A kép szerint akadt, ami nem tetszett Rátgébernek, ám az eredménnyel elégedett lehet
terén igen nagy szakadék tátongott a felek között, Bogojevics és Balogh például húsz kísérletéből mindössze ötöt váltott kosárra. De még ennél is szembetűnőbb a cseresorok teljesítménye közötti különbség – természetesen itt is nyomasztó volt a pécsi fölény, pontokban kifejezve: 25–6.
Mestermérleg Rátgéber László: – Az első félidőben meglátszott rajtunk a háromhetes kihagyás miatti ritmustalanság. Ahogy javult, egyúttal keményebbé vált a védekezésünk, úgy jöttünk fel támadásban is. Natália Hejková: – Négy pont egy negyed alatt borzasztóan kevés egy ilyen öszszecsapáson. Nagyon sok hibát követtünk el támadásban.
Rátgéber is jelölt volt
A Pécsi VSK-t irányító Rátgéber Lászlót is megkereste a bourges-i nôi kosárlabdaklub, miután lemondott vezetôedzôje, Olivier Hirsch. „Valóban szerettek volna elcsábítani tíz év után Pécsrôl, és én nagy megtiszteltetésnek vettem a felkérést. Viszont egyrészt 2005-ben jár le a szerzôdésem, másrészt túl sok munkát fektettem az itteni csapatépítésbe ahhoz, hogy máshova szerzôdjek” – mondta az MTI-nek a baranyaiak mestere. A távozó Hirsch helyét végül Pierre Vincent foglalta el a kispadon.