A kalapozás már megvolt

Szombathoz két hétre, december 13-án Belgrádban ugyanis eldől, milyen csoportokban viaskodhatnak majd a következő, 2005-ben esedékes kontinensviadalokért az arra érdemes válogatottak – köztük a magyar, amelynek nevével a férfiak és a nők mezőnyében egyaránt találkozhatunk.
Kicsit udvariatlanul ezúttal kezdjük a felsorolást az urakkal, akik többen is vannak a kvalifikáció ezen fázisában – és talán többen is kíváncsibbak rájuk. Szóval a 19 érdekelt nemzeti együttest négy kategóriába osztották, és a mieink – nyilván az utóbbi évek eredményeinek eredményeként – a harmadik kalapba kerültek a svédek, az észtek, a bolgárok és a csehek társaságában. Dávidék elé sorolták a franciákat, az izraelieket, az oroszokat, a németeket, valamint a törököket, ez az öt válogatott került az első kalapba, oda, ahonnan kiszorult például a második kalapos Horvátország, Szlovénia, Lettország, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina, míg Lengyelország, Belgium, Hollandia és Portugália számára csupán a negyedik kalapban jutott hely.
A hölgyeknél valamivel kedvezőbb a helyzet, ott ugyanis második kalapos lett Magyarország, karöltve Szerbia-Montenegróval, Ukrajnával és Izraellel, és irigykedve figyelve a legmagasabb kategóriába sorolt, tehát mondhatni kiemelt Lengyelországot, Franciaországot, Szlovákiát, és a mindenki nagy megdöbbenésére ugyancsak idekerülő Belgiumot. "Óriási vita bontakozott ki, többek között én is keményen érveltem ellene, de sajnos a korábbi, hivatalosnak tartott rangsor helyett, amelyben csak huszonegyedikek a belgák, most a legutóbbi Eb helyezéseit vették figyelembe” – számolt be a furcsa döntés hátteréről Bodrogváry Iván, a magyar szövetség főtitkára, aki a helyszínen követte végig az eseményeket, merthogy a kalapozás a FIBA Europe, az európai szövetség végrehajtó bizottsági ülésének egyik napirendi pontját képezte, ő pedig tagja a jeles szervezetnek. Adósak vagyunk még a nők harmadik és negyedik kalapjával: előbbibe a lettek, a litvánok, a bolgárok és a románok kerültek, míg az utóbbi kvartettet a németek, az olaszok, a finnek és a horvátok alkotják.
Terítékre kerültek az utánpótlástornák is, amelyek közül sajnos szinte kizárólag a gyengébbik nem számára kiírt viadalokon vagyunk versenyben, az 1984-ben és 1986-ban született fiaink ugyanis már elvéreztek a kvalifikációs küzdelmekben, egyedül az 1988-as generációnak van még meccse – ez a gárda az immár új rendszerben folyó Európa-bajnokság B betűvel megjelölt viadalán, vagyis a második vonalban játszhat 2004. augusztus 6. és 15. között kilenc másik válogatott társaságában az angliai Manchesterben. Lányaink viszont ugyanebben a korosztályban döntősök, és lélekben már készülhetnek a jövő évi milánói seregszemlére, akárcsak az 1984-es születésűek, akiknek a nyáron Franciaországban lesz nagyon fontos jelenésük. Az 1986-osok, a 17 évesek viszont még csak a középdöntőnél tartanak, a Tursics Sándor dirigálta nagy reményű együttes a szerbek, a bolgárok, az izraeliek, a csehek és a hollandok társaságában küzdhet a biztos továbbjutást jelentő első három hely valamelyikéért jövő áprilisban Újvidéken. Vagyis nem kell messzire mennie, mint ahogy a döntő kedvéért sem kellene sokat utazni, mivel az Európa-bajnokság rendezési jogát ebben a korosztályban Pozsony kapta. Csábítóan közeli helyszín…
S végül még néhány érdekesség a fontos összejövetelről: Magyarország megpályázta a nemzetközi mérkőzésellenőrök 2004-es továbbképzőjét, és el is nyerte a rendezés jogát, így jövőre nálunk vendégeskedik majd februárban a 150 komisszár. Hasonló sportdiplomáciai siker, hogy 2005 tavaszán hazánk adhat otthont az európai szövetség végrehajtó bizottsága tavaszi ülésének – mivel csak kettő ilyet tartanak évente, már csak két ülésre kerül sor a budapestiig.