Kosár: Az erő onnét jön, ahonnan korábban - Kovacsevics

„Az emberek leginkább azt kérdezik tőlem, hogy honnét nyerem az erőt. Az erő viszont onnét van, ahonnan korábbról is: édesanyámtól, édesapámtól és a testvéremtől. És hozzájuk hasonlóan a barátoktól” – magyarázta a szerb lány, aki felelevenítette a tragédia szörnyű óráit is.

„Még a baleset helyszínén beszéltem édesanyámmal és édesapámmal. Azt mondtam nekik, hogy eltörött a bokám, apu azonnal autóba ült, és jött Magyarországra” – emlékezett vissza a balesetre Kovacsevics, majd újra leszögezte: nem mondott le róla, hogy valamilyen formában visszatérjen a kosárlabdához.

„Nyolcéves koromban kezdtem kosárlabdaedzésekre járni. A mama profi kosárlabdázó volt, és szerettem volna a nyomdokaiba lépni. Ugyanakkor már a helyszínen tudtam, hogy mi történt, és elfogadtam. Még a buszon ülve láttam, hogy hiányzik a lábam, arrébb csúsztam, és vártam a segítséget. A sokk miatt nem éreztem fájdalmat – nyilatkozta Kovacsevics, aki most már előre tekint. – Remélem, hogy a jövőben is tudok kosárlabdázni. Még sok időnek kell eltelnie, hogy megfelelő protézist kapjak, de aztán szeretnék visszatérni a parkettre. A legnagyobb kívánságom, hogy kapcsolatban maradjak a sporttal és ismét szeretnék kosárlabdázni!”

Kovacsevics röviden beszélt arról is, hogy változott meg az utóbbi hetekben az emberekhez való viszonya. „Szeretek eljárni otthonról. Amikor az emberek megismernek, gyakran odajönnek hozzám. Volt már meglepő szituációban is részem, amikor ültem az autóban, és egyszer csak kopogott be az ablakon egy férfi. Nagyon meglepett, de csak azért jött oda hozzám, hogy bátorítson” – mondta mosolyogva a 19 éves lány.

„Az emberek leginkább azt kérdezik tőlem, hogy honnét nyerem az erőt. Az erő viszont onnét van, ahonnan korábbról is: édesanyámtól, édesapámtól és a testvéremtől. És hozzájuk hasonlóan a barátoktól” – magyarázta a szerb lány, aki felelevenítette a tragédia szörnyű óráit is.

„Még a baleset helyszínén beszéltem édesanyámmal és édesapámmal. Azt mondtam nekik, hogy eltörött a bokám, apu azonnal autóba ült, és jött Magyarországra” – emlékezett vissza a balesetre Kovacsevics, majd újra leszögezte: nem mondott le róla, hogy valamilyen formában visszatérjen a kosárlabdához.

„Nyolcéves koromban kezdtem kosárlabdaedzésekre járni. A mama profi kosárlabdázó volt, és szerettem volna a nyomdokaiba lépni. Ugyanakkor már a helyszínen tudtam, hogy mi történt, és elfogadtam. Még a buszon ülve láttam, hogy hiányzik a lábam, arrébb csúsztam, és vártam a segítséget. A sokk miatt nem éreztem fájdalmat – nyilatkozta Kovacsevics, aki most már előre tekint. – Remélem, hogy a jövőben is tudok kosárlabdázni. Még sok időnek kell eltelnie, hogy megfelelő protézist kapjak, de aztán szeretnék visszatérni a parkettre. A legnagyobb kívánságom, hogy kapcsolatban maradjak a sporttal és ismét szeretnék kosárlabdázni!”

Kovacsevics röviden beszélt arról is, hogy változott meg az utóbbi hetekben az emberekhez való viszonya. „Szeretek eljárni otthonról. Amikor az emberek megismernek, gyakran odajönnek hozzám. Volt már meglepő szituációban is részem, amikor ültem az autóban, és egyszer csak kopogott be az ablakon egy férfi. Nagyon meglepett, de csak azért jött oda hozzám, hogy bátorítson” – mondta mosolyogva a 19 éves lány.