Székely Norbert: Először el akartam utasítani a lehetőséget

– Hiányzott ez önnek?
– Jelen pillanatban nem tudom megmondani. Az elmúlt években az utánpótlásban, az utánpótlásért dolgoztam, és most jelentős előrelépésben reménykedhet a női szakág, látok rá esélyt, hogy ne szakadjon meg a folyamat – válaszolta Székely Norbert, az MKOSZ utánpótlás-szakmai koordinátora, egyben frissen kinevezett szövetségi kapitány. – A helyzet nem egyszerű, hiszen zökkenőmentessé kell tenni a mostani válogatottak játszatását, egyben az utánpótlásból érkezők beépítését. Azért kerültem ebbe a pozícióba, hogy meg tudjuk őrizni jelenlegi értékeinket, s közben beépíthessük a következő generációt, de nem hatalmas váltással, hanem lassan, fokozatosan.

– Amikor körülbelül egy hónapja beszéltünk, még azt mondta, nem kíván kapitány lenni. Mi változott azóta?
– Azt gondolom, az én felelősségem most elég nagy a kosárlabda iránt, az utánpótlás szeretete, ismerete nagyon fontos volt. De nem kerülöm meg a kérdést. Amikor először felvetődött a lehetőség, mindenképpen vissza akartam utasítani, aztán telt-múlt az idő, és ahogy egyre inkább belemásztunk azokba a kérdésekbe, hogy hogyan kellene összeállnia ennek az egésznek, éreztem, hogy magamévá tudom tenni a feladatot. Megvan a motiváció, most a szövetségi kapitánynak tökösnek kell lennie, ismernie kell a jelenlegi csapatot és az utánpótlást is, és fontos, hogy ismerje a klubedzőket. Az előző években én egy másik oldalról ismertem meg őket, és azt hiszem, ezt tudom majd kamatoztatni kapitányként is.

– Vágyott vissza a kispadra?
– Egészen más oldalról kellett eddig segítenem, és hangsúlyozom, megtartom az utánpótlásban végzett eddigi feladatomat is. Igen, más oldalról láttam az elmúlt években a kosárlabdát, most megint felnőttekkel dolgozhatok, és azt is kijelentem, hogy hiányzott ez a munka. Persze azt látni kell, nagyban különbözik egy klubedző és a szövetségi kapitány feladata, elsősorban a munka elosztása és mennyisége tekintetében. Amikor klubcsapatnál dolgoztam, három hét alatt volt hat meccsünk, most meg novembertől novemberig, egy év alatt lesz annyi.

– Mit vár magától és a válogatottól? Milyen célokkal vág neki a munkának?
– Természetesen magamtól és a csapatomtól is mindig a lehető legjobbat várom el. Már csak a magyar kosárlabdázás hagyományai, illetve az előző ciklusban elért eredmények miatt is kijelenthető, a cél ismét az, hogy kijussunk az Európa-bajnokságra.

– Mennyire alakul át a keret a júniusi Eb-n látotthoz képest?
– Ahogy mondtam, fokozatosan építünk be új játékosokat a csapatba. Lesznek olyanok, akik eddig rengeteget tettek a magyar kosárlabdáért, és már nem látjuk őket címeres mezben, de most nem az én tisztem bejelenteni, hogy kik ők. A stábom tagjaival megegyeztem, de az elnökségnek is jóvá kell hagyni az összetételt.

– Mikor találkozik először a keret tagjaival?
– Nagyon kemény program előtt állunk, a válogatott játékosok november negyedikén és ötödikén még bajnoki meccset játszanak, így legkorábban november hatodikán, hétfőn találkozunk. Onnantól számítva szombatig van lehetőségünk készülni az első, november tizenegyedikén Litvánia ellen sorra kerülő nagyon fontos Európa-bajnoki selejtezőre. Az idő rövidsége alapjaiban meghatározza, hogy milyen lehetőségeink lesznek a taktikai repertoár terén.

– Egyeztet az eddigi kapitánnyal, Stefan Svitekkel?
– Igen, ez ebben az esetben megkerülhetetlen, minden fontos lehet, amit ő mond, amit látott és tapasztalt.