Lonzo Ball villogott, megvan a Lakers első győzelme

Milwaukee Bucks–Cleveland Cavaliers 97–116

A harmadik negyed döntött. Az első félidőben 2/10 triplát süllyesztettek csak el a vendégek és bár ezzel együtt is vezetni tudtak a nagyszünetben, igazán akkor váltak veszélyessé, amikor kintről is elkapták a fonalat: a harmadik negyedben Kyle Korver sorozatban háromszor talált be távolról, vezetésével pedig egy 15–5-ös futást produkált a keleti bajnok. Innentől már végig kézben tartották a találkozót, LeBron James (24 pont, 10/16 mezőnyből, 5 lepattanó, 8 gólpassz) és Kevin Love (17 pont, 12 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) is jól játszott, a másodikban már beesett 9/16 hármas, védekezésben pedig sokkal pontosabbak voltak csapatként, mint az első mérkőzésen – odaértek a dobókra és Antetokounmpón kívül mindenkit meg is tudtak fogni. Ez elég is volt egy magabiztos győzelemhez, a negyedik negyedben már végig tíz pont feletti előnyben játszhattak, így két megnyert rangadóval indították a szezont – ezúttal az is belefért, hogy Dwyane Wade közel értékelhetetlen produkciót nyújtson.

Adetokunbo egymaga kevés volt. A görög most is kihasználta atletikusságát, valamint hosszú karjait és a Boston után a Cavs sem tudott vele mit kezdeni, de hiába produkált újabb szenzációs estét (34 pont, 15/22 mezőnyből, 8 lepattanó, 8 gólpassz), a többiek nem tudtak eleget hozzátenni. Támadásban elég gyengén dobtak kintről, védekezésben egyáltalán nem értek oda az üresen lévő Cavs-játékosokra, a harmadik negyedtől pedig egyre inkább szétestek, akkor már a lepattanózás sem működött (44–30-ra elveszítették) és nem volt esélyük a fordításra. Még Brogdon és Snell tűzereje jelentett némi reményt, de a Cavs rutinosan megoldotta a feladatot és lehozta a negyedik negyedet, bőven van még min javítaniuk Jason Kiddéknek.

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 34, Brogdon 16/12, Snell 9/9
A Cavaliers legjobb dobói: James 24/6, Love 17, Korver 17/15

Charlotte Hornets–Atlanta Hawks 109–91

Nagyon mélyről, nagyon simán. Az első félidőben finoman szólva sem volt fesztiválhangulat Charlotte-ban, mert a Hornets húsz ponttal égett az Atlanta ellen és semmi nem utalt arra, hogy itt fölényes hazai győzelem fog születni. Azonban még a nagyszünet előtt felébredtek Lambék és elkezdték ledolgozni a hátrányt, majd a harmadik negyedben jött egy 24–0-s (!) futás tőlük, amivel átvették az irányítást, valósággal földbe döngölték a vendégeket. Ebben meghatározó szerepet játszott a festékben ezúttal tarthatatlan Dwight Howard (20 pont, 15 lepattanó), aki pozícióból, kettő-kettők után, valamint védekezésben is dominálni tudott a festékben és saját bevallása szerint is üzenni szeretett volna tavalyi csapatának – két perccel a meccs vége előtt hatalmas ováció közepette hagyta el a parkettet, megvillantott valamit a régi énjéből. Mellette Kemba Walker és Frank Kaminsky is nagyon hatékonyan dolgozott támadásban, de a második félidőben összesen bekapott 35 pont azt is jelzi, hogy a csapatvédekezés is kiválóan működött – az első félidőben alaposan ráijesztett a közönségre a Hornets, de végül jól sikerült a hazai debütálás.

Lenullázott Atlanta. A második félidőben egyetlen büntetőt sem tudtak kiharcolni a vendégek, a harmadik negyedben jó hat percig maradtak pont nélkül és teljesen reménytelen játékot mutattak be – igaz, volt, ahol „csak” a jó dobás hiányzott az akció végéről, de ez a lényegen nem változtat. Ugyan az első félidőben Dewayne Dedmon beverte karrierje első tripláját, de a fordulás után már teljesen elveszett Howard mellett és Dennis Schröder egyedül nagyon kevésnek bizonyult – Ilyasova pont nélkül, Belinelli 1/10-es mezőnymutatóval zárt, teljesen lenullázódott a Hawks.

A Hornets legjobb dobói: Walker 26/12, Kaminsky 21/6, Howard 20
A Hawks legjobb dobói: Schröder 25, Prince 15/6, Bazemore 11/3, Dedmon 11/3

Indiana Pacers–Portland Trail Blazers 96–11

Újabb könnyed siker. A Suns elleni 48 pontos győzelem után ezúttal sem izzadt meg túlságosan a Blazers, végig uralta a Pacers elleni találkozót is és újabb magabiztos sikert könyvelhetett el. A Lillard-McCollum páros kihasználta Myles Turner hiányát és szép kosarakkal büntetett a festékben, okos, tudatos játékkal alakítottak ki helyzeteket és bár eleinte inkább Lillard dominált, a harmadik negyed végén McCollum sorozatban dobott 12 pontot, amivel végleg eldöntötte az összecsapást. A záró etapban a vendégeknek már csak be kellett osztani a húsz pont környéki előnyüket, ami természetesen sikerült is – érdemes még kiemelni egyébként a cserepad vezérét, Evan Turnert, aki gyors nyolc pontjával egy 15–3-at vezényelt le a második negyedben, amíg a kezdők pihentek. A Portland négy éve nem rajtolt 2–0-val és bár még korai bármit is mondani róluk két gyenge csapat ellen aratott győzelem után, az biztos, hogy nem ragadtak be a startnál.

Hátul egyelőre nagy a baj. Már a Nets ellen is átjáróház volt a Pacers védekezése, most pedig a Portland is akkor szerzett pontot, amikor akart - igaz, ezúttal nagyon megérezték az agyrázkódás miatt hiányzó Myles Turner hiányát. Emellett viszont a támadójáték is komoly gondokat okozott, 4/18 triplával zárt a társaság, egyetlen megbízható fegyverük sem akadt, aki hozta volna a pontokat, büntetőből is elrontottak tizenegyet, ráadásul a lepattanózást is elveszítették 51–39-re – igazából az első percektől kezdve csak a Blazers hátát nézték, nem volt reális esélyük a győzelemre.

A Pacers legjobb dobói: Oladipo 17, Leaf 17/6, Collison 14/3
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 28/9, Lillard 18, Turner 17/3

Philadelphia 76ers–Boston Celtics 92–102

Megvan az első. Két elveszített rangadó után tudott végre mérkőzést nyerni a Boston, bár ez sem jött könnyedén, támadásban nem igazán működött az együttes – védekezésben rendben voltak és megfogták a Phillyt, de nem tudtak ebből igazán előnyt kovácsolni. A nagyszünetben hat, a harmadik negyed végén három pontos hátrányban voltak a vendégek, de a záró etapra sikerült sebességet váltaniuk és 82-82 után a lehető legjobbkor tudtak meglépni egy 18–8-as futással – megküzdöttek érte, nagyon kapartak elöl-hátul, de végül siker koronázta törekvéseiket. Kyrie Irving és Al Horford mellett meg kell dicsérni az újonc Jayson Tatumot (15 pont, 8 lepattanó, 3 blokk), valamint a padról beszálló Larkin-Rozier hátvédpárost is, mert nagyon jókor tudtak hozzászólni fontos kosarakkal, ráadásul abban is komoly szerepük volt, hogy működjön az alacsony szerkezet – Horford most sokat volt center, Baynes kezdőként is csak 14 percet töltött parketten.

Nagyon akadozott a gépezet. Az első mérkőzésen kiváló támadójátékot mutatott be a Sixers, ezúttal viszont ebből nem sokat láttunk, kezdve rögtön Joel Embiiddel: a center az első nyolc dobását elrontotta és végül 4/16-tal zárt, de a padról beszálló Markelle Fultz vagy Dario Saric sem tudta „berúgni a motort”. Ben Simmonsszal nem volt különösebb gond (11 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz), de hiába tüzelt kiválóan a két kezdő hátvéd (Bayless 4/6, Redick 4/7 tripla), csapatszinten 40% alatt maradtak mezőnyből és a hajrában sem tudtak feljebb kapcsolni, amikor elkapta a fonalat a Celtics. Hiába vezettek a találkozó jelentős részében, a győzelem ismét elmaradt, így 0–2-ről folytathatja a társaság.

A 76ers legjobb dobói: Redick 19/12, Bayless 18/12, Covington 12/6
A Celtics legjobb dobói: Irving 21/3, Horford 17/9, Tatum 15

Washington Wizards–Detroit Pistons 115–111

A végére összeállt a Wizards védekezése. Az első félidőben annak ellenére vezetett a Detroit, hogy Otto Porter már húsz pontnál járt a nagyszünetben, hátul teljes káosz volt a fővárosi alakulat – csak a fordulás után sikerült úrrá lenniük a helyzeten. John Wall ekkor már kézbe vette az irányítást, 26 pontjából 19 érkezett a nagyszünetet követően, kiosztott tíz gólpasszt és védekezésben is összekapta csapatát, vezérletével (meg a 25 pontig jutó Bradley Beal kosaraival) 15 pontos előnyt szedett össze a Washington a záró etapra – hátul egészen mást mutatott a társaság, ezzel pedig nem tudott mit kezdeni a Pistons. A végén azonban mégis feljöttek Harrisék, még egyszer szétestek a hazaiak, hogy aztán az utolsó támadásoknál ismét a védekezés döntsön: Otto Porter labdát szerzett Avery Bradley-től, John Wall blokkolta Reggie Jackson egyenlítőnek szánt kettesét, Scott Brooks csapata pedig komoly hullámvölgy után, de végül megnyerte a mérkőzést.

Faultok és eladott labdák. Stan Van Gundy ezt a két dolgot emelte ki a meccs végén a Pistons-vereség okait kutatva és bár utóbbiból csak hárommal vétettek többet a Wizardsnál, büntetőből tizenöttel dobhattak kevesebbet, ami elég jelentős különbségnek számít. Nem jött jól nekik Andre Drummond kiválása sem, a center kilenc pontot és tíz lepattanót gyűjtött az első két negyedben, a harmadik játékrész végén azonban már ki is pontozódott - igaz, Leuerrel zárkóztak vissza a negyedik negyedben, de Drummondra azért szükségük lett volna. Az utolsó játékoknál a két hátvéd, Jackson és Bradley is hibázott, nem csak támadásban, de védekezésben is, túljátszotta őket az 51 pontig, valamint öt blokkig jutó Wall-Beal páros, így végül nem tudták megnyerni a szoros végjátékot annak ellenére, hogy visszajöttek tizenöt pontos hátrányukból.

A Wizards legjobb dobói: Porter 28/6, Wall 26/3, Beal 25/3
A Pistons legjobb dobói: Jackson 21/9, Bradley 18/9, Harris 15/3

Brooklyn Nets–Orlando Magic 126–121

Lin nélkül is van tűzerő a Netsben. Jeremy Lin az egész szezonra kidőlt a Brooklynnál, ez pedig elég érzékenyen érinti a gárdát, ezen az estén viszont megmutatták, hogy nélküle sem esnek kétségbe: kiválóan járt a labda, hatan értek el legalább kilenc pontot, a cseréktől pedig 64 egység érkezett, nagyszerűen működött a gépezet. A negyedik negyedben is mindig megvolt az a játékos, aki éppen hozzá tudott tenni, Joe Harrisnek voltak fontos kosarai, D'Angelo Russell a legjobbkor szerzett pontot faulttal együtt, a végén pedig Trevor Booker és Allen Crabbe is bedobálta azokat a büntetőket, amiket be kellett – Kenny Atkinson vezetőedző nem volt elégedett a látottakkal, de így is győzni tudott a tavalyi szezon leggyengébb csapata.

Vucsevics karriercsúcsa sem volt elég. Aaron Gordon egy bokasérülés miatt nem lépett pályára a Magicnél, Elfrid Payton pedig a nagyszünet után nem tért már vissza a parkettre combhajlító-sérülés miatt, de így is megvoltak az extra teljesítmények támadásban. A 22 pontos Evan Fournier mellett ugyanis élete meccsét játszotta Nik Vucsevics, a center 41 ponttal karriercsúcsot szórt, berámolt 6/8 hármast, összesen 17/22-vel zárt mezőnyből és még 12 lepattanót is megszerzett - hiába volt azonban tarthatatlan, ez sem ért győzelmet csapata számára. Az utolsó egy percben ő is kétszer hibázott kulcsszituációban, majd két másodperccel a vége előtt Fournier dobta mellé a győztesnek szánt triplát – előtte hiába talált be Ross, könyörtelenül büntetőzött a Brooklyn. Az Orlando így a Heat elleni siker után fájó vereséget szenvedett, holnap este otthon javíthat az Atlantával szemben.

A Nets legjobb dobói: Carroll 17/9, Russell 17, Booker 17
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 41/18, Fournier 22/6, Ross 11/6

Minnesota Timberwolves–Utah Jazz 100–97

Ezért tartják Crawfordot. A veterán Jamal Crawford a nyáron érkezett Minnesotába Los Angelesből és már a második meccsén megmutatta, hogy miért érdemes őt fizetni: nemes egyszerűséggel megnyerte a mérkőzést csapatának. Nem játszott rosszul a Wolves, ezúttal többé-kevésbé rendben volt a védekezés, elöl Townsra és Wigginsre építve jöttek a kosarak is annak ellenére, hogy Jimmy Butlernek ezúttal sem ment igazán, de a negyedik negyedben megérkezett Crawford: egymaga 17 pontot szórt ebben a játékrészben, majd 28 másodperccel a vége előtt elsüllyesztett egy clutch triplát védővel az arcában, amellyel visszavette a vezetést csapata. A Jazz válasza nem sikerült, így két Butler-büntetővel zárult a meccs, a Minnesota megszerezte idei első győzelmét, ezzel a lendülettel pedig el is utazhat Oklahoma Citybe egy komoly rangadóra.

Rubio mindent megtett, Hood megsérült. A Wolvesnál hosszú éveket eltöltő spanyol irányító nagyon hajtott, hogy megmutassa volt csapatának és elöl-hátul le is játszotta a pályáról a helyére érkező Jeff Teague-et – 19 ponttal, 10 gólpasszal és kiváló védekezéssel húzta a Jazzt. Az utolsó három percben egymaga tíz pontot szórt, de szükségük is volt az ő agresszivitására, mert a támadásban első opcióként működő Rodney Hood megsérült és nem segíthetett a hajrában – az utolsó másodpercekben aztán Gobert két, Favors egy lehetőséget hibázott el, így szoros vereséget szenvedtek. Érdekesség, hogy Ekpe Udoh ezúttal is kiválóan szállt be, tizenöt perce alatt stabilitást adott csapatának és három blokkot is kiosztott, vele egyáltalán nem gyengült a gárda védekezése, sőt...

A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 21/6, Towns 20, Crawford 17/9
A Jazz legjobb dobói: Hood 20/9, Rubio 19/3, Favors 16

Dallas Mavericks–Sacramento Kings 88–93

Magasabb szerkezetben játszott a Mavs. Ezúttal nem tudta a háromhátvédes felállást használni Rick Carlisle, mert Seth Curry már korábban kidőlt, az újonc Dennis Smith-ről egy órával a meccs előtt derült ki, hogy fáj a térde, Devin Harris pedig testvére halála miatt hiányzott. Így Matthews (0/7 mezőnyből) és Barea alkotta a backcourtot, Nowitzki és Barnes mellett pedig bekerült a kezdőbe Nerlens Noel, de a lepattanózáson ez sem segített, 57–36-ra alulmaradtak a palánk alatt – ezt a hatalmas különbséget nem lehetett mivel ellensúlyozni, bár a texasiak így is szoros végjátékot tudtak produkálni. Nowitzkiék tehát vereséggel kezdték az évet, most pedig elutaznak Houstonba egy állami derbire, ahol szintén nem jók az esélyeik.

Kellenek az ilyen győzelmek. Ugyan az év a fiatalok fejlesztéséről szól a Kingsnél, de fontos, hogy meglegyen a sikerélmény is, ennek megfelelően sokat számíthat ez a győzelem is a társaságnak. De'Aaron Fox ezúttal a padról érkezett és bár a dobás nem ment neki, szétosztott tíz gólpasszt, a vezérszerepet pedig rábízta George Hillre: a veterán irányító 21 pontot szórt és másfél perccel a vége előtt egy clutch triplával, majd 16 másodperccel az órán a mindent eldöntő duplával segítette győzelemhez csapatát. Így bár a magabiztosan megnyert harmadik negyed után egy 0–12-t produkált a Sacramento, végül mégis behúzta idei első győzelmét, ráadásul azt is elbírta, hogy Justin Jackson ezúttal szinte használhatatlan volt.

A Mavericks legjobb dobói: Barnes 24/6, Finney-Smith 14/9, Ferrell 14/3
A Kings legjobb dobói: Hill 21/3, Randolph 13/3, Hield 13/3

New Orleans Pelicans–Golden State Warriors 120–128

A Pelicans-papírforma. Nagyjából az várható a New Orleanstól, amit ezen a meccsen láttunk: a Cousins-Davis páros megállíthatatlan (70 pont, 30 lepattanó, 10 gólpassz), a periméteren próbálnak találni három játékost, akiknek éppen jobb napja van (ma Clark 14 pont, Jordan Crawford 13, Holiday 13), a védekezésben pedig bíznak abban, hogy ezt a csomagot nem dobja túl az aktuális ellenfél. A mesterterv a Warriors ellen nem jött be, hiába parádéztak az első negyedben, a második-harmadik játékrészben képtelenek voltak túldobni a GSW-t, akik szépen használták ki, hogy két magasabb és lassabb játékos van fent védekezésben.

Draymond Green nagyon jól van. A bajnokcsapat mindenese ráijesztett a szezonnyitón a drukkerekre, de végül nem kellett meccset kihagynia – a játéka még kicsit döcögött (8 pont, 7 gólpassz, 5 lepattanó), de amikor a második negyedben kiprovokált magának egy technikait, látszott, hogy tényleg nincs baja. A Warriorsnak egy negyed kellett, hogy megtalálja a gyenge pontokat a Pelicans védekezésében, a 2. és a 3. negyedben 15 pontos hátrányt tüntettek el egy 35–9-es rohanással, onnantól kezdve nem lehetett őket kiütni a nyeregből. A Thompson, Curry duó ontotta a pontokat, és olyan is előfordult, hogy Kevin Durant cipő nélkül dobott ziccert, majd takarta be kétszer Tony Allent a túloldalon – Durant egyébként hat blokkal zárta az estét...

A Pelicans legjobb dobói: Cousins, Davis 35/9-35/9, Clark 14/12.
A Warriors legjobb dobói: Thompson 33/21, Curry 28/12, Durant 22/9.

Phoenix Suns–Los Angeles Lakers 130–132

Lonzo Ball első villanása. A két gárda nem sok erőt fordított a védekezésre, így az előrejátékban inkább jeleskedő Ball kis híján tripla-duplázott (29 pont, 11 pattanó, 9 gólpassz), és a másik 1/2-es, Brandon Ingram is nagyon összekapta magát, 25 pontot termelt. A „shot happy” meccsen megszórta magát Brook Lopez (19 pont, 11 pattanó), Nance Jr. (14 pont), de a padról is jöttek pontok a 17-et vágó Clarksontól és a parádés előszezont futó újonctól, Kyle Kuzmától is (15). A végén azért majdnem sikerült elveszteni a meccset, hiába vezettek 120-109-re, a végjátékban a szerencsére is szükségük volt.

What a difference a day makes for #LAKERS #LonzoBall as #LakeShow defeats the #Phoenix #Suns 132-130! @ZO2_ 29 pts, 11 rebs & 9 asts! pic.twitter.com/2ek8bXE7q3

— DodgersLakers └A (@DodgersLakers) 2017. október 21.

Elöl összekapta magát a Suns. A nyitómeccsen beszedett 48 pontos zakó után a betliző Booker-Bledsoe-Warren trió igyekezett javítani, 77 pontot szórtak (eggyel többet, mint az egész csapat a Blazers ellen), mellettük pedig Chandler (13), Josh Jackson (12) és Mike James (12) is próbált segíteni. Sajnos mindenki inkább támadásban jeleskedett, hátul a Phoenix is borzasztóan szét volt esve. Ráadásul a negyedik negyedben hiába jöttek vissza 130-132-re, előbb Marquis Chriss volt képtelen ziccert dobni, majd Warren rontott egy büntetőt, majd a szándékosan gyűrűre dobott második kísérletet visszaszedte, de ő se tudott betalálni körülbelül 2 méterről...

A Suns legjobb dobói: Bledsoe 28/9, Booker 25/12, Warren 24/3.
A Lakers legjobb dobói: Ball 29/12, Ingram 25/9, Lopez 19/9.