Női kosár: a PEAC-Pécs reagált a válogatott játékos (le)lépésére

„Tisztelt Nemzeti Sport Szerkesztősége!

Tisztelt Olvasók!

Alulírott Kond Árpád ügyvezető az alábbiakban szeretnék reagálni a Nemzeti Sportban Benczurné Turóczi Nikolettnek Barnai Judit felmondásával kapcsolatban tett nyilatkozatára:

A PEAC-PÉCS részéről az ügyet nem a média nyilvánossága előtt kívántuk kezelni, ám a menedzser megnyilvánulásában olvasható valótlan állítások és elhallgatott tények, s ezek által klubunk szakvezetőinek, játékosainak és klubvezetőként az én személyem befeketítése miatt nem tudunk eltekinteni attól, hogy tényekkel világítsuk meg az ügy hátterét.

Nem valós az az állítás, hogy a játékos a karácsonyi szünet előtt másfél hónappal jelezte az edzői felé a problémáit, mert akkor a válogatott szünet miatt nem is tartózkodott Pécsett, és nem is edzett a csapatunkkal. Ezzel szemben a vezetőedző kompetenciájába tartozó szakmai felvetéseivel, kérdéseivel kapcsolatban másokat (másodedző, menedzsere) vont be, majd menedzserén keresztül december 3-án, a 49 ponttal elveszített, Sopron elleni meccs után üzent nekem, hogy a vezetőedző üljön le vele, a kérdéseit tisztázni. Nem értem, ha ez ilyen lelki vívódásokat okozott számára, miért nem fordult közvetlenül a vezetőedzőhöz, ahogy a másodedzője is tanácsolta a játékosnak?

Nem valós az az állítás sem, hogy nem került sor az általa érzett problémák megbeszélésére. December 18-án délelőtt tartott egy hatszemközti szakmai egyeztetést Meszlényi Róbert vezetőedző, Ábrahám Márta másodedző és Barnai Judit, ahol a vezetőedzőnk tájékoztatása alapján tisztázták a helyzetet, és a december 22-i bajnokin szerepet is kapott a játékos (16 perc, 8 pont, 4 lepattanó).

Nem valós az az állítás sem, hogy a „felmondást a klub aznap elfogadta”. Ezzel szemben az alábbiak történtek: a december 18-án történt, edzők és játékos közötti tisztázó szakmai megbeszélés után, a sikeresen lezajlott december 22-i bajnokit követően felhőtlenül köszöntünk el egymástól. Majd december 23-án vasárnap 15.56-kor érkezett a részemre egy e-mail, melyben a menedzser közölte, hogy „Az elmúlt napok történései, az edzői beszélgetés és a mérkőzés lefolyása továbbra is azt erősítette a játékosban hogy nem ott szeretné folytatni a pályafutását Pécsett.” Ebben a levelében vetette fel a menedzser a közös megegyezéses szerződésbontás lehetőségét, amit követően még aznap, december 23-án vasárnap 22.39-kor – a választ nem megvárva – elküldte „játékosa nyilatkozatát az amatőr szerződésünk felbontásáról”. Ebben a nyilatkozatban semmilyen indoklás nem szerepelt. (Talán ez magyarázat a menedzser számára arra is, hogy miért ért minket derült égből villámcsapásként ez a lépés.)

A karácsonyt családommal külföldön töltöttem, így mindkét üzenet csak másnap jutott el hozzám, amelyekre „szenteste”, december 24-én 15.40-kor és 15.56-kor válaszoltam. Előbbi levélből idézek: „A játékos Pécsett semmilyen ilyen irányú jelzést nem adott nekem, az edzőknek, és tudtommal a csapattársainak sem. Mi a szerződésének minden pontját betartottuk, azt érvényesnek ítéljük meg, nem áll szándékunkban attól eltekinteni.” Majd a felmondást közlő mailjére válaszként december 24-én 15.56-kor hogy „A játékossal megkötött megállapodást a klub betartotta, és azt érvényesnek tekintjük mindaddig, amíg megfelelően le nem zárjuk. A lentiek szerinti felmondó nyilatkozatot tudomásul vettük. A szerződés szerint az egyoldalú felmondás miatti jogkövetkezményeket (16. pont, 20. pont) érvényesíteni fogjuk.”

Mindezekre azt állítani, hogy a klub „aznap elfogadta a felmondást”, és hogy „nem a játékos engedte el a klub kezét, hanem a klub a játékosét, meg sem próbálva megoldani a helyzetet” – nos, ez egyszerűen nem igaz!

Benczurné Turóczi Nikolett nyilatkozatában több konkrétum nélküli célzás, utalás szerepel a játékos távozását kiváltó okokkal kapcsolatban, azonban olyan tényeket, amelyek a játékos és a klub között megkötött határozott idejű szerződés felmondását megalapozzák, nem említ. Sem itt, sem a játékos felmondó nyilatkozatában.

Pécsett egy városi együttműködés égisze alatt jelentős célokat tűztünk ki idénre a csapat előrelépésére vonatkozóan, egy szakmailag rendkívül erős és kiegyensúlyozott bajnoki idényre, amelynek teljesítése érdekében komoly áldozatokat hozva kiváló szakemberekkel és sportolókkal alakítottuk ki az együttest. Az elvégzett munka során természetes, hogy több konfliktussal, problémával is meg kell küzdeni, mint például a nem várt sérülések kezelése, az eltérő játékosegyéniségek összehangolása, az egyéni célok, egók kezelése a csapategység kialakítása érdekében, stb.

Ilyenkor nyilván történnek nem mindenkinek tetsző dolgok is, ha erre utal a menedzser abban a kitételében, ami játékosa lelki vívódását kiválthatta. De egyrészt ezt egy ilyen csapatba igazoló, magyar válogatott játékosnak (akivel azért kötöttünk amatőr szerződést, mert egyetemi hallgató, amúgy erre minden jogszabály lehetőséget ad, több élcsapatban is ez a bevett gyakorlat, és információnk szerint új klubja is amatőrként foglalkoztatja) tudnia kell feldolgoznia, helyén kezelnie, másrészt ez nem lehet ok egyoldalú, következmények nélküli szerződésbontásra. Ilyenkor meg kell nézni az „adok-kapok mérleg” másik serpenyőjét is, értékelve a kapott szakmai munkát, fejlesztést.

Valóban igaz az, hogy az MKOSZ Versenybizottsága szerint a szerződésbontás jogszerű volt, így a testület elsőfokú határozatában január 17-én kiadta Barnai Judit játékengedélyét. Ez ellen Sportszervezetünk a rendelkezésére álló határidőig, jogával élve fellebbezést nyújtott be az MKOSZ Fellebbviteli Bizottságához. Kilenc pontban indokoljuk az elsőfokú határozat elleni fellebbezést, amelyre az illetékes testület a január 24-i benyújtást követően 3+15 napos határidővel, számításaink szerint legkésőbb február 11-ig hivatott választ adni.

Az ügyet tehát legnagyobb sajnálatunkra nem tudjuk eddig lezárni, ahogy azt a menedzser tanácsolja, viszont jelen tájékoztatást a tisztánlátás miatt fontosnak tartottuk megadni a közvélemény számára. És még csak annyit, hogy álláspontunk szerint egy menedzser nem állhat át a „harcában” ennyire a játékos oldalára, ha a klubtól kapja a jövedelmét. Mi a 2018–2019-es idény végéig állapodtunk meg a tavaly az alapszakaszban egy győzelmet arató klubtól hozzánk szerződő játékossal, nem ígértünk neki bérelt helyet, biztos játékperceket (de kapott 11 meccs alatt, amelyből ötször kezdő volt, 21.9 játékpercet). Nem ígértük, hogy ő lesz az első számú centerünk, de számítottunk rá a céljaink eléréséhez, a legjobb tudásunk szerinti nívójú szakmai munkába vontuk be, egyénileg is rengeteget foglalkoztak vele az edzőink, megbecsültük emberileg és más módon is, a szerződésének valamennyi pontját betartottuk, ezért az ilyen viszonzást méltatlannak tartjuk. Nyilván ha neki Pécsett nem volt jó, és hátat fordított a csapatunknak, nem akarjuk erőnek erejével itt tartani, viszont ahogy a szerződésében is szerepel, a klubnak okozott kár megtérítését elvárjuk jelen helyzetben.

Tisztelettel:
Kond Árpád
ügyvezető”