Női kosár: Nagy-Bujdosó Nóra Svájcban tér vissza a parkettre

Tavaly nyáron búcsúztattuk el a profi pályafutását befejező korábbi magyar válogatott magasbedobót, Nagy-Bujdosó Nórát, aki akkor azt mondta, családjával szeretne Svájcba költözni. Nos, a terv több mint fél éve megvalósult, Nagy-Bujdosó azóta kétszeres édesanya, Vendelhez csatlakozott Botond, aki már ott született. A família Bühlben él, amely 45 percre van Troistorrents-től – ahol a következő idényben szerepel majd a parkettre visszatérő játékos.

„Császár Andrea is ebben a klubban szerepelt, és Szakács Ildikó is itt él Svájcban, ők szintén kosárlabdáztak a gyermekük születése után – mondta a 34 éves Nagy-Bujdosó Nóra a Nemzeti Sportnak. – Elgondolkoztam, játsszak-e még. Csaszi felhívta a Les Portes du Soleil elnökét, az ő segítsége kellett, hogy mégiscsak a kosárlabdázás mellett döntsek. Szerepet játszott ebben az is, hogy nagyon jó edző keze alatt dolgozhatok, José González ugyanis Roberto Íniguez segítője volt Sopronban. Ő ismert engem, és szeretett volna egy tapasztalt játékost a csapatába – szerintem tudok majd segíteni. Klubonként három külföldi szerepelhet, valószínűleg még két fiatal amerikait igazolnak mellém. A bajnokságban a négy közé jutás a cél, ez sikerült a legutóbbi idényben is, amely nem fejeződött be.”

A játékos elárulta, Svájc adottságai tökéletesek ahhoz, hogy a koronavírus-járvány alatt ne bolonduljon meg az ember, mert bárhová elmehettek kirándulni. Nagy-Bujdosó otthon edzett a férjével, és futni is eljárt, az utóbbi időben kicsit visszavett, de bőven van még ideje, a felkészülés ugyanis csak szeptemberben, a bajnokság október elején indul – legalábbis a tervek és a remények szerint.

„Szeretnénk minél jobb eredményt elérni: egyelőre egy évet vállaltam, de Csaszi is így kezdte, aztán négyet húzott le – folytatta Nagy-Bujdosó. – Nyilván a svájci nem olyan erős bajnokság, mint a magyar, de szem előtt tartottam, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, és a gyereknevelés mellett bele is fér az időmbe. Heti négy edzés van és egy meccs, az edzések este nyolc órakor kezdődnek, addigra a férjem hazaér a munkából, így váltjuk egymást. Igyekszem beilleszkedni a társadalomba, megtanulni a francia nyelvet, ebben segíthetnek a csapattársaim. Olyan lehetőségem adódott, amellyel élni szerettem volna.”