Női kosár: Elég hirtelen jött az egész – Fegyverneky Zsófia

– Mikor kereste meg Székely Norbert szövetségi kapitány?     
– Nem régen és elég hirtelen is jött az egész – felelte Fegyverneky Zsófia, a Sopron Basket irányítója, aki legutóbb a 2018 novemberében lejátszott Albánia–Magyarország Európa-bajnoki selejtezőn szerepelt a válogatottban, s a szlovákok elleni, február negyedikén Pöstyénben rendezendő Eb-kvalifikációs összecsapáson ismét pályára lép.

– Sokat töprengett?     
– Nem, még csak foglalkozni sem akartam vele a múlt heti Euroliga-buborék miatt. Nagyon szerettük volna megszerezni a csoport első helyét, a sorsunk a saját kezünkben volt, és nem akartam, hogy bármi elvonja a figyelmemet. Norbival abban maradtunk, hogy az Euroliga-mérkőzések után megnézzük, milyen állapotban vagyok és visszatérünk a kérdésre.

– Szerencsére minden rendben volt. Miben tud a legtöbbet segíteni a válogatottnak, amelyhez pénteken csatlakozik?     
– Vannak olyan játékosok, főként egyes, kettes poszton, akik meg tudják oldani a feladatot hosszú távon. Amire most szükség van, az a rutin, a tapasztalat és egy kis higgadtság – ebben segíthetek a csapatnak. Ismerem azokat a szituációkat, amelyek egy ilyen meccsen előjöhetnek, sok hasonló találkozón játszottam.

– Ha kijutunk és azt kérnék, vállalja az Eb-t is, elgondolkodna rajta, vagy szó sem lehet róla?     
– Szögezzük le: visszavonultam a válogatottól a 2017-es Európa-bajnokság után. Most érkezett egy kérés ebben a speciális szituációban, amikor nagyon fontos, hogy megnyerjük a szlovákok elleni mérkőzést. Az Eb semmilyen szinten nem kerül szóba, azért is vonultam vissza a nemzeti csapattól, mert az egész évet felölelő utazások és terhelés mellett a nyári többhetes edzőtáborok már nem férnek bele az életembe. Sosem utaznék el egy Európa-bajnokságra két-három nap készüléssel, én nem ilyen vagyok. Másfelől elindult egy úton a válogatott, a stáb számít a fiatalokra, akikben van potenciál, tehát valóban erről az egy meccsről beszélhetünk, amelyen remélem, segíthetek. A legnagyobb teljesítmény viszont korántsem az enyém, a férjem, Dénes Gábor segítsége nélkül nem tudtam volna megoldani, hogy rövid idő alatt a negyedik, egyaránt csaknem egyhetes elkülönítéssel járó buborékot is vállalhassam. A dadus támogatásával állja a sarat otthon, a soproni tornákon dolgozott is – nagyszerű apa és nagyon jó férj.

– A formájára nem lehet panasz, ahogy a Sopron Basketére sem. Hogyan értékelné a Bourges-ban töltött napokat?     
– Amilyen bizonytalanság volt körülöttünk az idény elején, ennél nem is alakulhatott volna jobban. Aki ismeri a mezőnyt, tudja, mekkora eredmény hat nullás mérleggel megnyerni a csoportot. Óriási erősségünk, hogy nagyon kiegyensúlyozottak voltunk végig. Természetesen ki akartuk és ki is tudtuk használni, hogy négy mérkőzésünket hazai pályán játszhattuk, ez a sportdiplomáciánk és klubunk erejét is mutatja. Csak szuperlatívuszokban beszélhetek a csapatról, az első soproni buborék előtt nem mi voltunk az esélyesek, hiszen a fél csapat olyan állapotban volt, amilyenben mások még pihennek és vissza sem térnek a munkájukhoz.

–  Önt hogyan érintette a koronavírus?     
– Október 23-án derült ki, hogy covidos lettem, velem párhuzamosan legalább négyen betegedtek meg és voltak, akik még utánunk. Rá egy hónapra már Euroliga-meccset játszottunk, a Bourges elleni találkozó az egyik legnehezebb volt karrierem során. Nem szeretném ugyanakkor a nehézségekre kihegyezni, nem kerestünk kifogásokat, mentünk és csináltuk! Onnantól jöttek futószalagon a meccsek, aztán Bourges-ban a házigazda ellen maximálisan koncentrált az egész csapat és a szakmai stáb, ez kellett a sikerhez az akarat mellett.

– Mit vár a Lyon elleni Euroliga-negyeddöntőtől?     
– A final fourba nem lehet gyenge csapaton át bejutni. Azzal, hogy megnyertük a csoportot, legalább elkerültük, hogy Jekatyerinburg vagy Fenerbahce kaliberű klub ellen játsszunk. A Lyon nagyon jó együttes, rendkívül mély a rotációja, játékosai régóta benne vannak az európai kosárlabdában, s tudják, mi kell ezen a szinten. Különleges képességű kosarasai közül kiemelkedik Marine Johannes, aki olyan egyéniség, hogy a mennybe tudja repíteni csapatát, aztán két nappal később lehet, hogy éppen lefelé húzza... Mellette a világ egyik legerősebb válogatottja, a francia legjobbjai közül is sokan ott vannak a keretben. Remek együttes, de sokszor megmutattuk, hogy mi is azok vagyunk, szervezettek, tudjuk, mit szeretnénk játszani és nálunk is vannak, akik hozzáadják a szükséges pluszt. Nagyon bízom benne, hogy pariban leszünk a Lyonnal, de már az is óriási, hogy erről beszélgethetünk.

– Végezetül idéznénk Török Zoltán interjújából, amely hétfői lapszámunkban jelent meg: Zsófi, még évek?     
– Zolinak is mindig azt mondom, hogy majd megbeszéljük... Úgy vagyok most vele – és ebben döntő szerepe van Gáspár Dávid soproni edzőnek –, hogy minden napot élvezek, amikor kosárlabdázom. Szinte minden alkalommal nagyon szívesen megyek edzésre, szeretek játszani és nem akarok előrébb gondolni az aktuális évadnál. A szerződésem még jövőre is érvényes lesz, de ne nézzünk tovább, szeretném élvezni, ami most van!