Női kosár Euroliga: Nem adjuk majd olcsón a bőrünket – Török Zoltán

– Emlékszik megközelítőleg sima soproni továbbjutásra az elmúlt három évtized Euroliga-csoportköreiből?
– Nagyon nehéz összehasonlítani a korábbiakkal, mert most négyes csoportban teljesítettünk kiválóan, míg a korábbi időszakokban a nyol­c­csapatos csoportokban értelemszerűen nem tudtunk 14–0-s mérleget produkálni – válaszolta Török Zoltán, a hatból hat győzelemmel Euroliga-negyeddöntőbe kerülő Sopron Basket ügyvezetője a Nemzeti Sportnak. – Voltak nagyszerű alapszakaszaink, noha egyik sem makulátlan. Viszont az, hogy ezúttal csak hat meccset játszott az együttes, semmit sem von le az érdemeiből.

– Közösségi oldalára különös bejegyzést tett ki pénteken. Úgy érezte, hogy a Lyon és a Fenerbahce is inkább önökkel és nem a Galatasarayjal akart negyeddöntőzni?
– Meg kell néznie mindenkinek a mérkőzést. Huszonhét éve követem a sportágat és úgy gondolom – figyelembe véve, hogy az Euroliga két topcsapata játszott a csoportelsőségért –, furcsa produktumot láttunk a pályán. Késhegyre menő küzdelmet vártunk, de abszolút nem ezt láttuk, a két együttes nagyon messze volt a tőlük elvárható játékminőségtől. Ezt mások persze másképpen is megítélhetik.

– Ön szerint verhető a Lyon, vagy kérdezhetném úgy is: verhető a Sopron?
– Mindkét kérdésre igennel kell felelnem. Tudjuk, a női kosárlabdában nem beszélhetünk állandósult formáról, az aktuális fizikai, pszichés és taktikai állapot a döntő, de ebben a párharcban egyáltalán nem adjuk majd olcsón a bőrünket...

– Milyen lebonyolítás várható a legjobb nyolc között?
– A FIBA érvényben lévő versenykiírása szerint március tizenötödike és huszadika között egy helyszínen buborékrendszerben, két mérkőzésen, oda-vissza vágós alapon dől el a továbbjutás kérdése. A Jekatyerinburg és ellenfele – amely jó eséllyel a Dinamo Kurszk lesz –, továbbá a Lyon és mi kerülünk azonos városba.

– A Sopron Basket pályázna e buborék vagy éppen a final four ismételt megrendezésére?
– Azt a hibát nem szeretném elkövetni, hogy a kelleténél egy lépéssel előrébb gondolkozom, mert olyankor szokott botlani az ember, ha nem néz az orra elé. Kizárólag a Lyon elleni összecsapás felkészülésével foglalkozom, minden követ megmozgatunk, hogy bizonyítsuk, méltók vagyunk erre a párharcra – ebbe a rendezés lehetősége is beletartozik.

– Látható, minőségi légiósok alkotják a keretet, mégis érezhető, az együttes ettől függetlenül is nagyon együtt van. Mi lehet ennek az oka?
– Talán beszélhetek szerénytelenség nélkül arról, hogy a szisztematikus építkezés, aminek az alappillére egyik oldalon a „magyar mag”, amit Fegyverneky Zsófia, Jelena Brooks, Határ Bernadett, Czukor Dalma, Varga Alíz és Varga Sára képvisel, élen Zsófival és Brooksszal, akit, ha magyarnak nem is, de minden körülmények között soproni játékosnak tartok. A rendkívül erős alapot, amire lehet építkezni, a másfél éve együtt dolgozó szakmai stáb teremti meg. Nem akarok megint túlzásokba esni, de azt állítom, Gáspár Dávid a szemünk láttára válhat világklasszis edzővé.

– A klub kiegyensúlyozott szereplésének kulcsa tehát, hogy mindig több idényre előre gondolkoznak?
– Az említett építkezésre nagyon büszke vagyok és ezen a klub teljes vertikumát értem, nemcsak a felnőttcsapatot. Államilag elismert akadémiánk a minket sújtó koronavírus-járvány alatt is lehetővé tette, hogy megfelelő mennyiségű utánpótlás-játékos segítse a felnőttek edzésmunkáját. Emellett évről évre válogatott szintű tehetségek kerülnek fel onnan az első csapathoz. A szakmai stáb mögött működő menedzsment érdemei is elévülhetetlenek – így együtt alkot nagy egészet ez az építkezés.

– Hogyan értékeli bővebben Gáspár Dávid eddigi munkáját?
– Tanulási folyamatban járunk, ám bármilyen furcsán hangozhat, látva a munkáját, a kvalitásait és a fejlődését, még mindig nehéz megmondani, hol van a tehetsége felső határa. Az Euroliga legjobb edzői közé emelkedett, bizonyítva, hogy vannak kiugró talentumok a magyar edzői társadalomban.

– Nehéz nem észrevenni, a csapatkapitány Fegyverneky Zsófia hasonlóan jól játszik, mint fénykorában. Egyetért azzal, hogy ez a csapat nélküle nem lenne ugyanaz?
– Igen, ő a Sopron történetének valaha volt legfontosabb játékosa. Napról napra, hétről hétre, évről évre, minden egyes edzésen bizonyítja ezt. Állandó kapcsolatban vagyunk, és van egy vicces szállóige közöttünk. Mióta még egy évet hosszabbított velünk, minden egyes meccs után, amikor látom őt játszani, csak annyit írok neki: „Zsófi, még évek...”