Férfi kosár: Keller Ákos szerint túl vannak terhelve a magyar válogatott játékosok

Perl Zoltán és Váradi Benedek hiányában nem volt meg a szokott átütőerő a Falco-Volvo Alpok Autó Szombathely játékában, de emiatt nem szabad elmarasztalni a csapatot, amely hazai pályán 79–73-ra maradt alul a spanyol Lenovo Tenerifével szemben a Bajnokok Ligája második csoportkörének első fordulójában. Bár végig üldözték riválisukat, kívülről nem lehetett azt érezni, hogy a vasiak megnyerhetik a mérkőzést, de megkérdeztük erről az egyik főszereplőt is.

„Végig egál körül jártunk, de csak pillanatokra tudtuk átvenni a vezetést, és ez kevés volt a győzelemhez  – summázott Keller Ákos, a Falco centere. – Sok helyzetben hibáztunk, ha azok a dobások bemennek, löktek volna rajtunk annyit, hogy huzamosabb ideig megtartjuk a vezetést. Nem csak a tisztes helytállás volt a célunk, foghíjas csapattal, szinte játék nélkül a pontjaink száma nem is volt kevés. Próbálkoztunk úgy, hogy Boris Barac vagy Golomán Gyuri játszott hármas poszton, de nyilván nem tudtuk azt csinálni, amit szoktunk, vagyis a sok elzárás-leválással tarkított játékot, mert Somogyi Ádámon és Benke Szilárdon kívül ezt mással nem nagyon lehet megvalósítani. Amikor megkíséreltük, jól levédte a Tenerife, futkároztam, adtam ezer »picket«, de azon kívül, hogy bedobtam két hármast, nem sikerült kosarat szereznem ebből az elemből.”     

Keller úgy véli, az első körös ellenfelekhez hasonló erősségűek a spanyolok, de a karanténba kerülő kulcsemberek nélkül nem nyújthatta azt a Falco, amire valójában képes, noha szerinte a nagyon fáradt Tenerifét most lett volna a legnagyobb esélyük megverni. A magyar válogatott magasember arról is beszélt, hogy nagyon várja a karanténszabály végét, ami hátráltatja a „hatodik ember” segítségét, és végre visszatérhetne minden a normális kerékvágásba. Ennél is sürgősebb a játékosok túlterhelésének megoldása, mert a tartalékok kezdenek kifogyni a tankból.

„Ahogy többször is hangsúlyoztam korábban, halaszthatatlannak tartom az NB I középszakaszának eltörlését – taglalta a 32 éves kosaras. – Azzal a plusz nyolc meccsel pont azt érik el, hogy a válogatott játékosoknak semmi pihenőjük ne legyen. Június végéig bajnoki mérkőzéseket játszunk, egész nyáron edzőtáborban leszünk, világbajnoki selejtezőmérkőzések várnak ránk, aztán jön az Európa-bajnokság. A döntéshozóknak figyelembe kell venniük végre, hogy nem vagyunk gépek, és a versenynaptár kialakításánál gondoljanak arra, hogy minden válogatott kosárlabdázó – beleértve az utánpótlás-korosztályokat is – egy év alatt 350 napon keresztül edz és játszik. A másik probléma, hogy a válogatott mérkőzések helyszínének kiválasztásakor nem veszik figyelembe azokat az észrevételeinket, amelyek segítenék az eredményességünket. Én, mint a magyar válogatott csapatkapitánya az első adandó alkalommal beszélni fogok a válogatott keret minden játékosával annak érdekében, hogy megtaláljuk azt a fórumot, lehetőséget, hogy a fenti problémáink mihamarabb orvosolva legyenek.”