Női kosár: már az olimpiai selejtezőre összpontosít a női válogatott

Még bőszen pattogtattak az U18-as lány kosárlabda-válogatott tagjai, amikor szép, lassan elkezdtek az MKOSZ fehérvári edzőcentrumának csarnokába szivárogni felnőtt nemzeti csapatunk tagjai. Szinte mindenki a szűk, vagy tágabb családi körtől köszönt el karácsony végeztével, és Székely Norbert meghívottjai mosolyogva köszöntötték egymást a parkett szélén, mielőtt lehelyezték volna a bemelegítéshez, a nyújtógyakorlatokhoz elengedhetetlen rózsaszín polifoamokat. Az első percekben olyan kedélyes volt a hangulat, hogy akár a karácsonyról megmaradt bejglit, aprósüteményt, vagy éppen pogácsát is kínálgathatták volna egymásnak a lányok, de aztán ahogy befejezték a tréninget az „ifik”, mindenki ráhangolódott a munkára.

„Jó volt ez a pár nap a szeretteink körében, de örülök, hogy végre mozoghatunk egy kicsit” – mondta mosolyogva Dombai Réka, a válogatott győri bedobója. – Mindenki örömmel jön a válogatottba, kiváló a hangulat, várjuk a találkozást, ráadásul tudjuk, miért dolgozunk most, a motiváltsággal semmi baj, mindenki szeretné kiharcolni a helyét a keretben.”

Mégpedig abban a keretben, amely február 8. és 11. között Sopronban vívja meg az olimpiai selejtezőtornát, a csoportban Kanadával, Japánnal és Spanyolországgal találkozunk és három játéknap után a kvartett első három helyezettje jut ki a jövő évi párizsi játékokra. Magyar kosárlabda-válogatott negyvennégy év után lehet ott újra olimpián, így nem meglepő, hogy a klubok akceptálták Székely Norbert kérését, és elengedték a szokatlan időpontban sorra kerülő, három napos összetartásra a játékosokat. A légiósok nem jöhettek, amit persze a kapitány sajnál, viszont hangsúlyozta, bárki kiesik a külföldön játszók közül, azoknak kell pótolnia, akik viszont ezeken az edzéseken gyakorolják be a taktikai elemeket.

„Ezúttal tényleg három napunk van együtt edzeni, egyébként viszont hét éve készülünk már – kezdte Székely Norbert. – A mögöttünk álló esztendők során felhalmozott taktikai repertoárt kell felhasználnunk. Három különböző stílusú ellenféllel találkozunk majd Sopronban. A japánok nagyon mozgékonyak, öt külső játékossal állnak fel, remélem, hogy ki tudjuk domborítani az erényeinket ellenük. Kanadánál talán nem is az a kérdés, hogy az olimpiai selejtezőt sikerrel veszik, hanem hogy Párizsban a legjobb négybe jutnak-e, az előzetes feltérképezés alapján bombaerős csapat. A spanyolokat nem kell bemutatni, de ellenük az elmúlt években sokat játszottunk, így bőven van ismeretünk róluk.”

A magyar válogatott tagjainak bő egy hónapja van arra, hogy a lehető legjobb állapotba kerüljenek. A sérültek közül Juhász Dorkáról jó hírek érkeztek Olaszországból, és felépülése a vártnál gyorsabban halad és hamarosan visszatérhet. Az egységet pedig mutatja az is, hogy a hónapok óta maródi Kányási Veronika és a mindkét térdébe injekciót kapó Aho Nina is megjelent a fehérvári edzőtáborban, hogy együtt legyen a többiekkel, még ha az edzésbe még nem is szállhattak be.

Karácsony után, szilveszter előtt tehát egymás társaságát élvezik pár napig a kosaras hölgyek, és így a rövid pihenő ugyan elmarad, de ha februárban sikerülne kijutni az olimpiára, az talán minden lemondásért kárpótolná a játékosokat.