Női kosár: Völgyi Péter úgy tartja, menni kell, ha hív a haza

– Mikor vetődött fel először, hogy ön lehet a következő női kapitány, mikor kezdte el a tárgyalásokat a szövetséggel?
– Csak a keddi elnökségi ülés előtt néhány nappal − válaszolta a Nemzeti Sportnak Völgyi Péter, a női bajnokságban szereplő DVTK Hun-Therm vezetőedzője, akit kedden a női felnőttválogatott szövetségi kapitányának neveztek ki a távozó Székely Norbert utódjaként. − Gyorsan zajlottak az események, sok idő nem volt ezen agyalni. Mindig mindenhol azt tanították nekem, ha a válogatottól hívnak, nem szabad nemet mondani, így nem volt kétséges, hogy elvállalom a megtisztelő feladatot. Vidéki gyerekként pláne nem volt ez kérdés.

– Meglepődött a felkérésen?     
– Nem lepődtem meg, de jobban örültem volna, ha kijut a csapat az olimpiára és nem kerül sor erre a váltásra.

– Nehéz volt megegyezniük?     
– Nem, mert találkoztak a nézőpontjaink. A megkeresés után azonnal tájékoztattam a DVTK vezetőségét, s mivel a szövetség – élén Báder Márton elnök úrral – is azon az állásponton volt, hogy gyakorló edző legyen az új kapitány, nem kellett egyezkedni. Én is úgy gondolom, hogy mivel a szövetségi kapitány néha évente csak négy-öt tétmeccsen irányítja a nemzeti együttest, kifejezetten hátrányos, ha nem dolgozik klubnál. Ha ez a két munka összeegyeztethető, akkor ez a jó megoldás. Ha tehát a következő idényben is igényt tartanak rám Diósgyőrben, akkor klubedző és szövetségi kapitány leszek egy személyben.

– Van már stábja?     
– Mivel elég messze még a folytatás, augusztusban játszik a válogatott világbajnoki előselejtezőt, nem sietünk ezzel. A női playoff most indul, így csak az első kör, a negyeddöntő után kezdjük meg a tárgyalásokat a lehetséges stábtagokkal. Ebben a témában a bizalom rendkívül fontos, de arra azért figyelni kell, hogy klubedzőként úgy állítsam össze a stábot, hogy mindenki a magáénak érezze a válogatottat, azaz lehetőleg ne egy városból, klubból érkező szakemberekből álljon össze a csapatunk.

– Meddig szól a szerződése?     
– A következő utáni Európa-bajnokságig, azaz 2027 nyaráig.

– Hogyan képzeli el a kettős terhelést, ami valójában háromfrontos, hiszen a DVTK-nál sportigazgató is?     
– Másfajta terhelés lesz ez nekem és mindenki másnak, így némi átalakítás szükséges a jelenlegi állapothoz képest. A jövő héten születnek döntések ezzel kapcsolatban.

– A kívánságlistáján ott volt, hogy egyszer majd felnőtt szövetségi kapitány lesz?     
– Kifejezett célként nem, de hozzátenném, az U18-as női együttessel végzett munkát nagyon élveztem az előző öt-hat évben. Tisztában vagyok vele, hogy ez a szakma csúcsa Magyarországon, s büszke vagyok, hogy rám esett a választás.

– Milyennek látja a legutóbbi Eb-n negyedik, az olimpiai selejtezőben az utolsó pillanatban a játékokról lemaradó együttes jelenét, jövőjét?
– Azt szeretném, hogy jó légkör legyen a válogatottnál. A győzelmek és a jó eredmények nyilván ezt elősegítik. Megpróbálom kihozni a maximumot az erőfelmérőkön a csapatból, de a bő keretet alkotó játékosokkal még nem beszéltem, majd csak a jövő héten. Az olimpiai selejtező után többen célozgattak lemondásra is, így mielőbb tisztázni kell, kire számíthatok és kire nem.

–  Van-e olyan játékos, aki eddig nem volt keretben, de ön azonnal meghívná?     
– Sajnos olyannyira nem dúskálunk tehetségekben, hogy nincs olyan, aki nem kapott meghívót az előző időszakban, de a tudása feljogosítaná erre. A kapu nyitva van. Megemlíteném azért Toman Petrát, akinek nagy esélye lett volna a keretbe kerülni, ha nem sérül meg. Kíváncsian várom és figyelem majd a lányok nyári utánpótlás Eb-ken mutatott teljesítményét.

–  Az első megméretés a világbajnoki előselejtező lesz.     
– Érdekes a torna időpontja, ritkán fordult elő a közelmúltban, hogy augusztus elején rendezzen a nemzetközi szövetség ilyen fajsúlyú felnőttversenyt. A speciális dátum kimozdítja majd a csapatokat a komfortzónájukból, hiszen nyáron kell alapozni, ami több hetet jelent az edzőmeccsekkel együtt, így szinte nem is lehet különválasztani az ősszel kezdődő évadtól. Júliustól el kell kezdeni a munkát. A 16-os mezőny négy-négy európai, afrikai, amerikai és ázsiai válogatottból áll, négy négyes csoportba sorsolják, s körmérkőzéseket rendeznek. Az első két csapat továbbjut és a másik, szintén ugyanazon a helyszínen küzdő kvartett két továbbjutójával elődöntőt és döntőt vív. Végül a két győztes bekerül a vébéselejtezőbe. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy jó esély van arra, Afrikában rendezik a csoportmeccseket és a rájátszást.

– De ugye van másik út is a világbajnokságra?     
– Igen, tudomásom szerint a következő Európa-bajnokság első nyolc vagy tíz helyezettje is játszhat selejtezőt. Vagyis két esélyünk lehet a kvalifikációra.

– Mennyire érzi magát készen a feladatra?     
– A férfi kosárlabdából úgy kerültem a nőibe, hogy Farkas Sándor stábjának tagja lettem a női válogatottnál, azaz már belülről is láttam a csapat életét, mindennapjait. A magyar kosárlabdában szinte minden szinten dolgoztam, nyertem aranyérmeket, sportigazgatóként egy jelentős klub irányítását végzem. Harminc-negyven olyan gyerek kosarazik az utánpótlásunkban, akinek én adtam labdát a kezébe, ami nagyszerű érzés. Ötvenévesen eljutottam arra a szintre, hogy átlássam és megoldjam a feladatot, amelynek állok – a stábommal együtt – elébe.