Milos Konakov: Bejöttünk másodiknak, elégedettek vagyunk

– Ez volt a Falco történetének eddigi egyik legnagyobb győzelme a Bajnokok Ligájában?
– Összehasonlítva a mérkőzés elejét és a végét mindenképpen. A gyenge kezdés után remekül játszottunk és megmutattuk az igazi arcunkat – mondta a Nemzeti Sportnak az olasz Pallacanestro Reggiana idegenbeli 88–79-es felülmúlása másnapján Milos Konakov, a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely szerb-magyar edzője.

– Hogyan tudtak elbánni kétszer is az erős keretű Reggianával? Csapatként játszottak – ennyi az egész?
– Rendkívül nehéz feladat volt fizikailag negyven percen át a meccsben maradnunk. Támadásban eleinte egyáltalán nem járattuk a labdát, aztán megteremtettük a lehetőséget magunknak, hogy kosarakat szerezzünk, fussunk, ugorjunk, és nagyjából ennyi, így lehetett esélyünk a győzelemre. Amit felvázoltam, többé-kevésbé igaz az első egymás elleni találkozónkra is, amelyen bár gyenge volt a dobószázalékunk, de igazi csapatként nyertünk.

– Mit tudott változtatni egy hét leforgása alatt? A Wroclaw elleni hazai mérkőzésen elég lassan kosárlabdáztak és sok hibát követtek el.
– Nehéz körülírni, mit változtattunk, egyáltalán változtattunk-e bármi számottevőt. Nagyon hosszú az idény, számtalan mérkőzést lejátszunk, köztük kifejezetten keményeket is, nem várható el, hogy minden alkalommal százszázalékos legyen a koncentráció. Természetesen fontos volt, hogy ezúttal jobb megoldásokkal rukkoljunk ki egy az egy ellen, illetve az intenzitás és az energiabefektetés nagyobb legyen a korábbinál, ezért sikerült jobb meccset játszani.

– Összességében meg van elégedve a csoportkörrel?
– Végül is igen, megszereztük a második helyet. Ami némi rossz szájízt kölcsönöz, az a Rytas elleni hazai mérkőzés, amelyet Váradi Benedek a betegsége miatt kihagyott, mások sem voltak megfelelő állapotban, mégis nagyon közel jártunk a sikerhez. Viszont az utolsó pillanat határoz meg mindent, bejöttünk másodiknak, ezzel meg vagyunk elégedve, s most már a Maccabi Ramat-Ganra koncentrálunk.

– Mit tud az izraeli ellenfélről?
– Nem sokat, valamennyit azért már láttunk belőle, hiszen tudtuk, hogy összekerülhetünk. Az biztos, hogy lesz elég időnk a felkészülésre, egyénileg jól képzett, nagy játéktudású kosárlabdázók alkotják a keretét, ha olyan napot fognak ki az izraeliek, akárkit legyőzhetnek, aztán száznyolcvan fokos fordulattal gyakorlatilag bárkitől kikaphatnak. Két győzelemre van szükségünk a playinben, csak erre figyelünk, bármit is képviseljen a rivális.

– Mennyire fontos a pályaelőny?
– Nagy jelentősége van, hiszen ha kell, a harmadik meccset is otthon játszhatjuk. Azért örülök igazán a Reggiana szerdai legyőzésének, mert azzal megragadtuk az esélyt, hogy megkönnyítsük a magunk dolgát.

– Örült annak, hogy sok szurkoló elkísérte önöket?
– Meccsről meccsre, évről évre egyre többen követnek bennünket, hatalmas támogatást kapunk akkor is, amikor a víz alatt fuldoklunk, és akkor is, ha jó passzban vagyunk. Érezzük a nagy energiát, ami a lelátóról érkezik, a játékosokat és az edzőket is nagyon feldobja.

– Vasárnap a Szolnok elleni bajnoki rangadóval zárják az esztendőt. Mi lehet a kulcs azon az összecsapáson?
– Ez az év utolsó meccse, jó munkát végeztünk, és szeretnénk győzelemmel ráfordulni 2025-re. Bár hazai pályán szerepelünk, nem lesz könnyű nyerni, meg kell találnunk a lendületünket, és amit mindig mondok, jól védekezni, okosan támadni, negyven percen át koncentrálni, amit a jelenlegi fizikai állapotunkban nem egyszerű megvalósítani.

– Fáradtnak érzi a játékosait?
– Nem, mert úgy építettük fel a csapatot és úgy edzettünk, hogy bírjuk a három-négy naponta esedékes mérkőzéseket. Az utazások ugyanakkor kicsit fárasztóak, de motiváltak a srácok, örülnek, ha játszhatnak, toljuk előre egymást, úgyhogy abszolút rendben vagyunk.