Váradi Benedek: Mentálisan készen kell állnunk, tudjuk, mi a tét
– Méltó ellenfél volt a Kaposvár az elődöntős párharcban?
– Abszolút, tényleg nagyon jól játszott – jelentette ki Váradi Benedek, a 3–0-s söpréssel fináléba jutó, s a címvédő Szolnokkal összecsapó Falco-Vulcano Energia KC Szombathely 31 éves irányítója. – Gratuláltam is ellenfelünknek a pénteki meccs után, és megteszem most is, feljutóként nagyon jó idényt tudhat maga mögött. Nagy erőket kellett mozgósítanunk legutóbb is, és a teljes párharcban, hogy nyerjünk.
– Mi történt a harmadik mérkőzés harmadik negyedében?
– Talán fáradtságot éreztem magunkon, nem is tudom… Rosszabb periódusunk volt, nem találtuk a ritmusunkat. Sok mindent kipróbáltunk, az edzőnk is igyekezett cserékkel belenyúlni a mérkőzésbe, megtalálni azokat, akik jobb formában vannak, de semmi sem akart sikerülni. A Kaposvár ezt kihasználta, nagyon jól játszott és dobott ekkor, jelentős előnyt épített ki, bár a modern kosárlabdában tizenöt-tizennyolc pont nem olyan sok, főleg egy Kaposvár elleni meccsen, amelyen rengeteg támadás van az ellenfél felfogása miatt. Szépen, lépésről lépésre visszajöttünk, és a negyedik negyedben minden energiatartalékunkat csak arra használtuk, hogy a maximumot adjuk a pályán.
– Tervszerű volt, hogy az ön kosarával dőlt el a mérkőzés?
– Mondhatni igen, jó ritmusban voltam, először betörésből szereztem egy kosarat, arra hármassal válaszolt a Kaposvár, és a végén meg volt beszélve, hogy azt csináljuk, ami végül történt. Nem csak én kellettem ehhez, többször megnéztem a felvételt, fontos volt Toro mozgása bent a gyűrű alatt és Keller Ákos elzárása, vagyis igazi csapatmunka volt.
– Meglepte, hogy az Olaj is három-nullával jutott túl a Pakson?
– Meg nem lepett, tudjuk, hogy a Szolnok nagyon jó csapat, megérdemelten nyert. Szoros volt a harmadik mérkőzés, még nem néztem vissza, a statisztikát láttam, és elolvastam róla a cikkeket, valószínűleg nüanszok döntöttek, ahogy korábban Pakson is. Örülök, hogy szoros a bajnokság, szorosabb, mint volt, ez jót tesz a magyar kosárlabdának.
– Utalt a fáradtságra, jól fog jönni az összességében több mint egyhetes szünet?
– Előre nagyon nehéz megmondani, jó-e, hogy pihenhetünk, jobban fel tudunk készülni a döntőre mentálisan és fizikailag. A teljes idényben szerda–szombat ritmusban játszottunk, és amikor volt egy hét szünetünk, kiestünk a ritmusból, nehezebben indultunk be utána az első mérkőzésen. Szerencsére a rájátszásban a Honvéd és a Kaposvár ellen sem volt akkora baj. Utólag lesz okosabb az ember, készülünk a döntőre, mint eddig az összes találkozóra. Az évad végén már mindkét együttes fáradt, ám mentálisan készen kell állnunk, tudjuk, mi a tét.
– A tavaly kevésbé esélyesként megnyert fináléja után ezúttal a Szolnokon lesz a teher. Egyetért ezzel?
– Ebben biztos vagyok. A Szolnok megérdemelten nyerte meg az alapszakaszt, de most új döntő következik, nincs két ugyanolyan. Bízom benne, hogy nagyszerű finálét játszunk, nagyon jó és szoros mérkőzések várnak ránk. Egyértelműen a túloldalon lesz a nyomás, és szeretnénk visszahódítani a magyar bajnoki címet.
– Hosszú párharcra készülnek?
– Nem szabad arról beszélni előre, mi lesz a harmadik, negyedik, ötödik mérkőzésen, folyamatosan fejlődni kell és javítani, ha van valami hiba. Ismeri egymást a két csapat, az is dönthet, ki akarja jobban a bajnoki címet, ki kerül jobb formába – először az a célunk, ha tudjuk, vegyük el a Szolnok pályaelőnyét.
– Összességében, azt hiszem, elégedettek lehetnek az évadukkal.
– Jó idényt zárhatunk, azért néha elfelejtjük, mennyi munka áll mögötte. A csapat évről évre döntőt játszik a bajnokságban, idén a Magyar Kupában is, a FIBA Európa-kupában bejutottunk a legjobb négy közé. Van, akinek az egész karrierje alatt nem adatik meg, hogy döntőbe jusson, mi meg félsikert már arattunk azzal, hogy két finálét is játszhatunk. Ismerjük a döntők lélektanát, külön hangulatuk van, mindig történhet valami, amiről a végén elmondható, ezen vagy azon múlott a kimenetel. Megpróbáljuk a jó idényünk végén feltenni a pontot az i-re.
