A védekezés adta meg az alapot a Falco BL-győzelméhez

„Nem volt egyszerű meccs, de nagyon fontos győzelmet arattunk – mondta Milos Konakov, a Falco vezetőedzője húsz perccel a Salon Vilpas 85–72-es legyőzése után két nagy sóhaj közben. – Rendkívül agresszív, atletikus csapattal találkoztunk, amely rendszeresen sok pontot dob, ám nekünk sikerült megfogni. Az irányítójuk, Leland Walker általában harminc pont környékén zár, most is eljutott huszonegyig, de erre számítottunk is, a cél az volt, hogy a többieket megállítsuk, és ez sikerült.”

Ráadásul a 13 pontos különbség sokat érhet, ha a két együttes azonos mérleggel végez a négyesben, és az egymás elleni eredményeknek kell döntenie a helyezésekről. Furcsa kimondani két játéknap után, de ezzel a győzelemmel a szombathelyiek tényleg nagy lépést tettek a csoportból való továbbjutás felé. 

A vasiak annak is örülhetnek, hogy mély a keretük, sokan képesek jó teljesítményre, illetve nehéz helyzetekben előlépni. Az egyik ilyen játékos most a nyáron Kaposvárról szerződtetett Roszics Uros volt, aki fontos pillanatokban talált be, négy triplát szerzett, 12 ponttal zárt, és övé lett a legjobb +/– mutató, mégpedig +19, amely azt szemlélteti, hogy amikor az adott játékos a pályán van, mennyivel nyer vagy veszít az ellenféllel szemben. 

„Végig kemény fizikai harc zajlott, szerencsére a hajrában sikerült jobban összpontosítanunk és keményebben játszottunk a finneknél, talán ez volt a döntő faktor – mondta a szerb születésű bedobó. – A védekezésünkre nem lehet panasz, az ellenfélnél olyan játékosok szerepelnek, mint Walker, aki minden meccsen sok pontot szerez, de most az ő dolgát is megnehezítettük, a többiek sem tudták elkapni a ritmust.”     

A Bajnokok Ligája történetének legkiemelkedőbb alakjai között tartják számon a Falco klasszisát, Perl Zoltánt, és nem csak szubjektív szempontok miatt. A Vilpas ellen 23 pontig, 9 lepattanóig és 5 gólpasszig jutó hátvéd két rekordot is felállított a nemzetközi sorozatban. Perl sorozatban a 21. BL-mérkőzésén szerzett legalább 10 pontot, ezzel ellépett a vele eddig holtversenyben álló DeVaughn Akoon-Purcelltől. A szombathelyiek saját nevelésű játékosa egy másik mutatóban is első, hiszen immár 19 olyan meccse van a Bajnokok Ligájában, amelyen legalább 20 pontig jutott. Nem kétséges, a következő években ezek a számok tovább nőnek.

A Vilpas jobban kezdte a meccset, aztán az első negyed második fele után csak kapaszkodott a Falcóra, a 28. percben viszont még egyszer átvette a vezetést. Onnan sikerült a tizenhárom pontos győzelmet eredményező hosszú hajrát összeraknia a magyar bajnoknak.

„Sikerült védekezésben váltanunk, labdákat szereztünk, és tudtunk gyorsan indulni, könnyebb helyzeteket teremteni – folytatta Roszics. – Addig is megvoltak a lehetőségeink, de nem dobtunk annyira jól, a mérkőzés utolsó szakaszára ebben is feljavultunk. Szerencsére mély a keretünk, ezúttal nekem is beestek a dobásaim, legközelebb lehet, hogy Patrick Whelan vagy Tanoh Dez András járul hozzá sok ponttal a sikerhez, úgy gondolom, ez nagy erősségünk.”     

Roszics Uros a nyáron azért is váltott, hogy minimum egy lépcsőfokkal feljebb lépjen a karrierjében, a nemzetközi porondon is kipróbálja magát. A csapat gyorsan befogadta, az eredményességgel sincs baj, de megelégedni nem akar, mindig van miben előrelépni.

A Falco fejlődése sem ért a végéhez, de a finnek elleni összecsapás és az eddig simán megnyert magyar bajnokik azt mutatják, hogy a hazai mezőnyben ember legyen a talpán, aki le tudja győzni a Konakov-csapatot, amelynek Európában is bőven van keresnivalója.