A spanyol és a francia válogatott a negyedik alkalommal találkozott Eb-döntőben, 1993-ban, 2013-ban és legutóbb 2017-ben is az ibériaiak nyertek, tehát az összes korábbi aranyukat a franciákkal szemben szerezték meg. Összesen egyébként nyolcszor találkoztak Eb-ken, öt összecsapás ért véget a spanyolok sikerével, de két egymás utáni meccset eddig egyik fél sem tudott behúzni.
A spanyolok komoly küzdelemben harcolták ki a döntőbe jutást a társházigazda szerbekkel szemben, és ezúttal is nagy elánnal kezdte a mérkőzést a tavalyi vb-n bronzérmes együttes. Négy perc alatt 17–8-ra elmentek, a franciáknak időt is kellett kérniük, amely után 19–18-ra feljöttek, de egyenlíteni nem tudtak. A spanyolok az Eb-k történetének második legpontgazdagabb negyedét produkálták (32–21), tíz perc alatt csak a csehek tudtak több pontot szerezni még 2015-ben (33 pont). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a franciák korábban még soha nem kaptak Eb-meccsen egy negyed alatt több mint 30 pontot, máris kitűnik, hogy a védekezésük nagyon nem volt rendben.
Míg az első játékrészben a spanyol triplák estek be jó százalékkal, addig a másodikban a francia labdaeladásokból és pontatlanságokból sokszor tudtak gyorsan indulni a spanyolok. A félidőig 50 pontig jutottak, erre korábban csak két csapat volt képes Eb-döntőben: a Szovjetunió 1985-ben 57 pontot, míg Jugoszlávia 1991-ben 53-at termelt az első két negyedben.
A franciák mindent megpróbáltak a harmadik negyedben, de igazán nem tudtak tíz ponton belülre kerülni. A Dinamo Kurszkkal a soproni négyes döntőben Euroliga-ezüstérmes Marta Xargay ellenállhatatlan volt, de Silvia Domínguez és az Eb legidősebb játékosa, a szeptemberben 40 éves Laia Palau is ponterősen játszott, a záró játékrészre fordulva pedig már látszódott, nem lesz ebből fordítás. A spanyolok végül 20 ponttal nyertek, megvédve Eb-címüket – utóbbira legutóbb 1991-ben volt képes, még az örökranglistát 21 arannyal vezető Szovjetunió. A franciák sorozatban a hatodik kontinenstornán szereztek érmet, és egymás után negyedszer lettek másodikok.
A szerb-lett Eb-ről az első hat helyezett vehet részt a jövő februárban sorra kerülő, 16 csapatos olimpiai selejtezőben, Magyarország hetedikként már nem juthat ki a tokiói játékokra. A kvalifikációs torna során négy kvartettben küzdenek majd a csapatok, és mindegyikből az első három jut ki az olimpiára. Érdekes, hogy a selejtezőtornán a tavaly világbajnok Egyesült Államok és a házigazda Japán is szerepel, noha ők már automatikusan kvótához jutottak, így a számukra nincs tétje a selejtezőnek.
embed_kod= |nso_uj_cikk_embed Embed kód: mceBlockPasteEnd |
37. NŐI KOSÁRLABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG, SZERBIA ÉS LETTORSZÁG
DÖNTŐ
Spanyolország–Franciaország 86–66 (32–21, 18–15, 20–20, 16–10)
Ld: Xargay 23, Domínguez 13, ill. Gruda 18, Hartley 17
KORÁBBAN
A 3. HELYÉRT
Szerbia–Nagy-Britannia 81–55 (25–16, 15–17, 21–6, 20–16)
Ld: Petrovics 14, Jovanovics 11, ill. Fagbenle 23, Vanderwal 11
AZ ÁLOMCSAPAT
Marta Xargay (Spanyolország)
Szonja Petrovics (Szerbia)
Temi Fagbenle (Nagy-Britannia)
Sandrine Gruda (Franciaország)
Astou Ndour (Spanyolország)
AZ EB LEGÉRTÉKESEBB JÁTÉKOSA (MVP)
Astou Ndour (Spanyolország)
AZ EB VÉGEREDMÉNYE
1. Spanyolország
2. Franciaország
3. Szerbia
4. Nagy-Britannia
5. Belgium
6. Svédország
7. MAGYARORSZÁG
8. Oroszország
9. Olaszország
10. Szlovénia
11. Lettország
12. Montenegró
13. Fehéroroszország
14. Törökország
15. Csehország
16. Ukrajna
A Nemzeti Sportot a helyszínről, Belgrádból tudósítja: Bobory Balázs (szöveg), Koncz György (fotó)