Női kosár NB I: ismét legyőzte a Szekszárdot, ezzel bajnok a Sopron

Még öt perc hátra volt a női döntő 4. mérkőzéséből Szekszárdon, de a vendégek kispadjánál Jelena Brooks és Briann January már egymást ölelgette – a jelenetből könnyen ki lehet találni, hogy ekkorra már olyan tetemes előnnyel rendelkezett a Sopron Basket, hogy nem volt felelőtlenség ennyivel a lefújást megelőzően elkezdeni az ünneplést. A vendégcsapat, amely idén megnyerte a Magyar Kupát és az Euroligában a Final Four-ba jutva ott negyedik lett, idehaza az egész szezont tekintve 34 találkozójából 32 győzelmet és két vereséget – egyet a pályán a fináléban, egyet a szövetségben elszenvedett 0–20-as döntés eredményeképpen, mert a negyeddöntő egyik győztes meccsén a Vasas ellen Megan Walkernek nem volt érvényes a sportorvosija – könyvelhetett el.

A klub története során a 14. bajnoki címét szerezte meg a Sopron, amely az idei finálé negyedik felvonására 2–1-es előnnyel érkezett Szekszárdra kedden, s amelyet a 25 fős soproni szurkolótábor roppant lelkesen buzdított. Persze a tavaly október óta ismét a helyszínen tomboló hazai B-közép jóval hangosabb volt, még úgy is, hogy Brooks laza triplával, a vendégek 6–0-val kezdtek. Goree Cyesha és Erica McCall kosaraival egyenlített a KSC, de idegesebbek voltak a hazaiak. Az első mérkőzésen 4/6-os triplamutatóval záró Czukor Dalma első kísérlete a gyűrűig sem ment el, talán a fiatal bedobó is izgult, de aztán megnyugodhatott, mert egy támadással később ziccerből betalált és a 9. percben nyolc ponttal meglépett a vendégcsapat. A soproniak szombaton 35 ponttal demoralizálták riválisukat, akikben benne maradt az ütés, McCall is homályt dobott messziről, s ahogy a hazai meccsein, most is hamar tíz pont körüli előnyt épített magának a zöld-sárga együttes. Tehette, mert remekül dobtak a játékosai, védekezésben pedig megfojtották a hazai akciókat, amelyek gyakran dobás nélkül zárultak. Nem tudott ritmusba kerülni a Szekszárd, bárhogy is forgatta csapatát Djokics Zseljko, nem működtek a hazai figurák, ráadásul az az elszántság is hiányzott, ami a második találkozón előrevítte Theodoreán Alexandráékat – akartak, hajtottak, lelkesen kosaraztak, de nem bírták olyan intenzitással üldözi a soproniakat, mint egy héttel ezelőtt. Állandósult a tíz pont körüli vendégelőny, aztán az utolsó percben két szerzett labda és egy jó támadás reményt adott a drukkereknek és a pihenőre vonuló Studer Ágneséknek, mert „csak” hét volt közte. Ami kisebb csodának számított, annyira dominált a Sopron.

A két csapat eddig kétszer találkozott bajnoki döntőben, s mind a kétszer a Sopron nyert, 3–1-re és 3–0-ra, s most is nagyon érett a 3–1, mert 13 ponttal meglépett a 2019-es bajnok. Aztán a távolról ragyogóan dobó szlovén Zala Friskovec és Goree révén megint felkapaszkodott a KSC hat pontra, Gáspár Dávid pedig kénytelen volt időt kérni. A hazai etapra egy 6–0-s rohanással felelt a vendégcsapat, így Djokicson volt a sor, hogy rendezze a sorokat. Hullámzó volt a mérkőzés, noha a hazaiak egyetlen pillanatra sem vezettek, viszont a harmadik negyed közepétől egyre fáradtabbnak tűntek, s már csak a szívük vitte őket előre. 33–50-nél a tolnaiak újabb időt kértek, mert már 17 pontosra nőtt a Sopron előnye, s gyakorlatilag már ekkor eldőlt a találkozó és egyben az aranyérem sorsa. A lefújás után aztán örömtáncot lejtettek a soproniak, de a szekszárdiak sem voltak szomorúak, hiszen fennállásuk legeredményesebb szezonját zárták a bajnoki ezüst-, a Magyar Kupa bronz- és az Európa Kupa-bronzéremmel.

KOSÁRLABDA
NŐI NB I
DÖNTŐ, 4. MÉRKŐZÉS
ATOMERŐMŰ KSC SZEKSZÁRD–SOPRON BASKET 54–62 (12–21, 14–12, 9–20, 19–9)
Szekszárd, 800 néző. Vezette:Földházi, Győrffy P., Ádám
SZEKSZÁRD:STUDER Á.8/3,FRISKOVEC17/15,Theodoreán2,Goree8,MCCALL8. Csere:Gereben2,Krnjics, Bálint2,Zele, Szabó F.4,Miklós M.3/3. Edző:Djokics Zseljko
SOPRON:JANUARY9/6,G. WILLIAMS11,Walker10/6,BROOKS15/3,HATÁR9. Csere:Czukor4,Fegyverneky, Krajisnik3,Varga A., Varga K.1,Varga S. Edző:Gáspár Dávid
Az eredmény alakulása. 3. perc:0–6.4. p.:6–6.9. p.:10–21.13. p.:18–24.19. p.:23–33.23. p.:26–39.24. p.:33–39.28. p.:33–53.33. p.:40–55.36. p.:40–60.40. p.:52–61
MESTERMÉRLEG
Djokics Zseljko:– Büszke vagyok a csapatomra, és örülök, hogy a bajnokság legvégén már szurkolók előtt játszhattunk. Sajnálom, hogy nem nyertünk, mert mindig jobb, mint kikapni, de jól dolgoztunk. Nehéz idény volt, nem tudtunk folyamatos munkát végezni, nem volt könnyű tervezni. Öt évad alatt harmadszor játszottunk döntőt, ami nagyszerű. Újra előreléptünk, szépen haladunk lépcsőfokról lépcsőfokra, hiszem, hogy van jövője ennek a klubnak és a városnak. Remélem, ezt látja a szövetség is, és még jobban segít minket a későbbiekben.
Gáspár Dávid:– Elképesztően boldog vagyok és el is fáradtam, rengeteg munkát raktunk az elmúlt hónapokba a csapattal és a szakmai stábbal. Örülök az aranyéremnek, amiben az az érdekesség, hogy játékosként szintén Tolna megyében nyertem az elsőt, ahogy most edzőként is. Mindig mérkőzésről mérkőzésre haladtunk, lépcsőzetesen építettük fel a célokat, amibe néha-néha csúszott egy kis hiba, de rendre alkalmazkodtunk a helyzethez. Akkor is megtaláltuk a megfelelő edzésmódszert és rotációt, ha betegségek, vagy sérülések tizedelték a csapatot. Nagyon szépen jöttek az eredmények, ami visszaigazolása a befektetett munkának.

Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye:3–1 aSopronjavára.