De jó lenne, ha némi befolyással lehetnék a FIFA uraira! Mert akkor azt kívánnám, hogy a negyeddöntőktől kezdve, női játékvezetők vezessék a mérkőzéseket. Persze olyanok, akik legfeljebb másodosztályú női bajnokikat vezettek csak eddig. Tudniillik akkor nagy valószínűséggel előre is tudhatnánk, mire számíthatunk. Természetesnek vennénk, ha egyik-másik szabály értelmezésében nem igazán biztosak. Nem is róhatnánk fel.De kérdem, mihez kezdjünk olyan játékvezetővel, aki tizenhat lapot oszt ki egy mérkőzésen?! Higgyük el neki, hogy ilyen durvák voltak a játékosok és ennyire erélytelen ő maga, vagy gyanakodjunk, hogy egy várható ellenfél játékosait "takarítja el” honfitársai elől? Mindkét eset igazán felemelő és méltó egy olyan világbajnoksághoz, amelyen a világ legjobb, legképzettebb labdarúgói teszik ki a lelküket, harcolnak szívük szakadtáig a nemzeti színekért. Vagy hogyan értékeljünk egy olyan bírót, aki a legélesebb ki-ki mérkőzésen, amikor a kétszeres világbajnok ellenfele vezet egy góllal, 11-est ítél, és nem szerez érvényt egy mindenki által ismert, egyszerű szabálynak? Tudniillik, hogy mindaddig, amíg a 11-est lövő játékos nem ér a labdához, a többieknek a büntetőterületen kívül kell állniuk. Aki, miután a 11-es-rúgást végrehajtó játékos lövését a kapus védi, megadja azt a gólt, amit jóval a lövés előtt csaknem az öt és felesig befutó játékos ér el! Az ilyennek az első vizsgán kellett volna elbuknia, nem egy ennyire éles meccsen fújnia. Az a bizonyos ív a tizenhatos vonalán pontosan erre szolgál: ez jelzi azt a tíz yardot vagy kilenc métert, amelyen kívül kell állni mindenkinek a 11-est lövő labdaérintéséig. Ha ő ilyen "feledékeny”, hol voltak a partjelzői? Az "asszisztensek”, ahogy mostanában mondják fontoskodva. Igen tisztelt olvasók! Argentína gólja bizony szabálytalan volt! A neves rocksztár, aki nem is várta meg az adás végét a stúdióban, anynyira elkeserítette kedvenc argentinjai kiesése, gondolom, erőteljes bíráló szót hallat erről a megjegyzésemről, ha olvassa ezeket a sorokat. Ám a tények makacsak. Nem is akarok a bírókról többet beszélni, de ha így megy tovább, botrányba fullaszthatják a világbajnokságot. Méltatlan eddigi szereplésük ehhez a nagy fociünnephez.Ehhez képest, ha elgondolom, hogy pár napja, az első négy mérkőzés után, még dicsértem őket...Más. Végül is az egy Szenegál kivételével – eddig – valamennyi afrikai válogatott elhullott a csoportmérkőzések során. Megjegyzem, ahogy elnéztem ezeket a csapatokat, talán nem is Szenegál volt köztük a legjobb. De hát ilyen a világbajnokság. Egyáltalán nem előírás, hogy a legjobbak jutnak legtovább. Ki merné tagadni, hogy Franciaország vagy Argentína sokkal, de sokkal jobb csapat, mint a továbbjutók többsége. Vagy az olaszok és a portugálok, akik fölött ott lebeg az a mondabeli kard... De nem is erről van szó. Amit hangsúlyozni szeretnék, az ez: állítom, nincs messze az idő, amikor az afrikai országok ennek a mezőnynek az élére kerülnek. Akár Kamerun, akár Dél-Afrika, vagy Nigéria, vagy éppen a ki tudja, még mire képes Szenegál, már mindent tud ebből a játékból. Már az oly sokszor felrótt fegyelmezetlen játék is a múlté, mert az európai klubokban megtanultak figyelni erre is a játékosok. Adottságaik kimagaslóak: lazaságuk, hajlékonyságuk, rugalmasságuk fenomenális. Villámgyorsak. Meg még valami, ami hiánycikk jelenkorunk labdarúgásában: játszanak, nem robotolnak. Néha még túlzásba is viszik a játékosságot, de ez csak apróság. Ahogy az atlétikában, úgy a labdarúgásban is, pillanatok kérdése, hogy az élre kerüljenek. Persze ha lesz elegendő pénzük, hogy a feltételeket megteremtsék. Most csak Szenegál maradt színfoltnak, de nem hiszem, hogy sokan vitatnák: a világbajnokság első felének legélvezetesebb mérkőzéseit az ő részvételükkel vívták...