Komjáti András (Sopron):
– Gyengén játszottunk. Az első mérkőzésen ráadásul motivációs hiányosságokat is éreztem. Később már nagyobb elszántsággal küzdött az együttes, de ezúttal ennyire futotta az erőnkből. A hibákból le kell vonnunk a tanulságot. A ZTE-nek gratulálok, és további sikereket kívánok az egerszegieknek a terembajnoki küzdelmekben.
Mihalecz István (Bük):
– Azt hiszem, nem okoztunk csalódást. Amíg erővel bírtuk, nem is volt probléma, amikor egy kicsit fáradtunk, már többet hibáztunk, és ezt a rutinosabb ellenfelek jól kihasználták. A ZTE elleni találkozón kijött a két csapat közti tudáskülönbség, a végső sorrendet a látottak alapján reálisnak tartom.
Pusztai László (Hévíz):
– A tervünk megvalósult, partnerei voltunk az első osztályú csapatoknak. Nagypályás riválisunkat, a Büköt pedig magunk mögé utasítottuk. Jól játszottunk, sajnálom, hogy ez az eredmény végül nem volt elegendő ahhoz, hogy a döntőbe jussunk. Pedig mi szívesen utaztunk volna Debrecenbe.
Bozsik Péter (ZTE):
– Akárcsak tavaly, idén is túlságosan nagy bizonyítási vágy fűtötte csapatomat. Ez érthető is, hiszen a játékosok saját maguktól is elvárták a továbbjutást, másrészt persze szerettük volna kiszolgálni ezt a nagyszerű közönséget. A legfontosabb tapasztalatunk az: nem szabad hagynunk, hogy kizökkentsenek bennünket a nyugalmunkból, mert sikert csak hideg fejjel lehet elérni. Nem mondom, hogy hiányzott nekünk egy debreceni túra, de ha már átutazzuk az egész országot, természetesen szeretnénk a lehető legjobb eredményt elérni.