Szuperaréna is épülhet

,,A jövőben meginduló nyolc beruházás közül kiemelt jelentőségű az
FTC-é: akár a 2.5 milliárdos korszerűsítésre, akár tízmilliárdos költséggel új stadion építésére kerül sor, a GYISM egyformán 1.4 milliárddal, illetve építési terület biztosításával vállal közreműködést” – idézte a távirati iroda Jánosi György miniszter hétfőn, a sportminisztérium sajtótájékoztatóján a stadionrekonstrukció folytatásával kapcsolatban tett kijelentését. A hírt érthető izgalommal fogadták a Ferencvárosnál, a csapatot működtető kft. ügyvezetője, Szeiler József például azt mondotta, "Örömmel tölt el minket, hogy elkezdődhet a pálya korszerűsítése”, azt azonban elismerte, hogy egyelőre csak a sajtóban megjelent tudósításokat olvasta, bővebb információi nincsenek arról, mit jelenthet a gyakorlatban a miniszteri bejelentés.
Nos, a 2000 decemberében,
vagyis még az Orbán-kormány hivatali ideje alatt meghirdetett stadionrekonstrukciós projekt vesztese eddig kétségkívül a Ferencváros volt; noha az eredeti elképzelések szerint az Üllői úti aréna modernizálásának már 2001-ben el kellett volna kezdődnie, mindmáig nem történt egyetlen kapavágás sem. Az A-kategóriás stadion kialakítására a program elindításkor 1.6 milliárd forintot szánt az állam, később azonban 1.2–1.4 milliárdra csökkent ez az összeg, de végül egy fillért sem költöttek el. Pedig a futball-kft. többségi tulajdonosa, a Fotex Rt. 2001 őszén még azt is felajánlotta: amenynyiben a sportminisztérium átutalja az 1.6 milliárd forintot (ami csak a stadion egyik oldalának elkészítéséhez lett volna elegendő), a társaság kiegészíti e pénzt, és saját költségén felépítteti a másik oldali nézőteret. A színfalak mögötti történéseket ismerők egyébként éppen a Fotex Rt. színrelépésével magyarázzák, hogy a Fradi által használt stadion akkor lekerült a korszerűsítendő létesítmények listájától – a Várszegi Gábor nevével fémjelzett cégcsoport szerepvállalása ugyanis nem nyerte el a politika tetszését. A kötélhúzást elunva egy évvel ezelőtt, 2002. február 14-én Várszegi Gábor közleményben jelentette be: "…az egész beruházás komolytalan kezelése miatt a Fotex Rt. a továbbiakban nem tartja fenn jószándékú ajánlatát, és nem kíván részt venni a rekonstrukciós programban”. Egy nappal később pedig Szeiler József azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy "…a stadionrekonstrukciós program keretében előre lefektetett elveket egyoldalúan felrúgták az illetékesek, és az Üllői út helyett a Megyeri úton építtettek inkább stadiont”.
A kormányváltást követően a stadionrekonstrukció ügye is a politikai viták középpontjába került. Jánosi György sportminiszter az elődje, Deutsch Tamás írásbeli kérdésére adott, 2002. október 15-én kelt válaszában egyenesen úgy fogalmazott, hogy "a stadionrekonstrukciós program a kormányváltás idejére finanszírozási szempontból megbukott, ennek alapvető okai a stadionbeléptető rendszernek a tervezettnél sokkalta magasabb áron történő megvásárlása, valamint az egész rekonstrukciós program költségvetési alultervezettsége”.
Tegyük hozzá: a Fradi-pálya ügyét nem vitte előre az sem, hogy Magyarország elbukta a 2004-es futball Európa-bajnokság rendezéséért vívott harcot. A sportminisztérium és a hozzátartozó háttérszervezetek, vagyis költségvetési intézmények, gazdasági társaságok és közhasznú társaságok átvilágítása után Jánosi György most – a Medgyessy-kormány Európa-tervének keretében – egy ötmilliárd forintos, sportberuházási célokra igénybe vehető hitelprogram beindítása mellett azt is bejelentette, hogy az eddig elkészült hét létesítmény után hamarosan befejeződik a székesfehérvári, a dunaújvárosi, a zalaegerszegi, a kaposvári és a nyíregyházi pálya modernizálása, és elindul további nyolc beruházás. Ez utóbbi része lenne az Üllői úti létesítmény korszerűsítése vagy esetleg egy teljesen új aréna felépítése. Lapunk úgy tudja, a stadionprojektet előkészítő és finanszírozó Sportfólió Kht.-nál pillanatnyilag egy építési engedéllyel kiegészített terv található (a közhasznú társaság vezérigazgatója, Papp Albert új pozíciója miatti lemondását klubelnökségi tagságáról, valamint a Fradi vízilabda-szakosztályának elnöki tisztéről mellesleg hétfőn fogadta el hivatalosan is az FTC elnöksége). Az említett, fiókban pihenő terv lényege, hogy a jelenlegi pálya lelátóját befednék, felújítanák, 20–22 ezresre bővítenék. A második megoldás egy vadonatúj, 30–35 ezres aréna felhúzása lenne tízmilliárd forint körüli költséggel – az állami pénz mellett magántőke bevonásával. Lapunk úgy értesült, e projekt valamelyest hasonlítana a Ferencváros labdarúgó-szakosztályát 1990–91-ben egy alapítványon keresztül 25 millió forinttal támogató Jean-Claude Bras ötletéhez, legalábbis azon vonatkozásban, miszerint a francia üzletember is abban a reményben jelent meg a Fradinál, hogy megnyerheti a stadion környéki területek fejlesztésére kiírt versenytárgyalást. Ha tehát most magánpénzek segítségével épülne fel az új szuperaréna, egyéb kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények mellett egy sportcsarnokkal is gazdagodhatna az Üllői úti komplexum.
Mindez e pillanatban még csak terv, de – információink szerint – néhány mondat erejéig a téma azért szóba került Mesterházy Attila, a GYISM politikai államtitkára és Furulyás János, az FTC elnöke hétfői találkozóján. Az államtitkár a népligeti létesítményeket látogatta meg, ahol a Fradi első embere arra is kérte a politikust, segítsen forrást találni a népligeti bázis tavaly teljesen elmaradt felújításaihoz.
Hogy stadionrekonstrukciós tervek közül melyik változat valósul meg, azzal kapcsolatban Köpf Károly, a sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Sportnak azt mondotta: várhatóan májusban születik meg a kormányzati döntés (ha "csak” a felújításra bólint rá a kabinet, akkor a GYISM 1.4 milliárd forintját költségvetési forrásokból egészítik ki). Az építkezés 2003 második felében kezdődhet el, és Köpf szerint egészen biztosra vehető, hogy így vagy úgy, de az idén megújul az 1974-ben átadott Üllői úti aréna.