A felsőház egyik meglepetése, hogy egyedül a Győri ETO nem tudott mérkőzést nyerni. Feltűnő ez akkor is, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt bajnokságban elért tizedik hely után a mostani, gyengének mondható szereplés ellenére is már biztos a zöld-fehérek hatodik helye. A győriek viszont tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy önbecsapás lenne, ha ezt a helyezést előrelépésnek minősítenék. A valóság ugyanis az, hogy az első hatba jutást tulajdonképpen az ősz folyamán alapozták meg akkor, amikor még Tamási Zsolt edzette a gárdát. A tavasszal eddig lejátszott tizenegy mérkőzésen csupán egy ízben, Kispesten tudtak nyerni Szanyó Károlyék, hazai pályán viszont immáron fél éve, november kilencedike óta képtelenek győzni. Az okokról a legilletékesebbet, a Rába-parti klubhoz január elején visszatért Varga Zoltán szakmai igazgatót kérdeztük.
"Amikor először Győrbe kerültem, azt ígértem a szurkolóknak, hogy három éven belül aranyérmes együttesük lesz. Még időben vagyok, ha netán az idén nem jön össze az elsőség, akkor jövőre még bepótolhatjuk.” (Varga Zoltán – Nemzeti Sport, 2003. január 4.) (Varga Zoltán – Nemzeti Sport, 2003. január 4.)
Varga Zoltán cseppet sem elégedett a horvát játékosokkal, a szakember szerint a légiósok meg sem próbáltak beilleszkedni
Varga Zoltán cseppet sem elégedett a horvát játékosokkal, a szakember szerint a légiósok meg sem próbáltak beilleszkedni
– A csapat szereplésével kapcsolatban közölt statisztikák nem valósak – kezdte egy meglepő mondattal a szakember. – Arról ugyanis senki sem beszél, hogy csak a rájátszás során a meglévő gondok ellenére helyzeteink és játékunk alapján győznünk kellett volna Debrecenben. Aztán az MTK ellen már egy megnyert találkozó csúszott ki a kezünkből, és azt se felejtsük el, hogy pontot szereztünk a remekül menetelő, a listavezető Ferencvárost, valamint az MTK-t is legyőző, addig veretlen siófokiaktól. Ugyanakkor azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy olyan meghatározó játékosok dőltek ki sérülések miatt rövidebb-hosszabb időre, mint Igor Nicsenko, Szanyó Károly, Baumgartner Attila és Stark Péter. Azt ellenben nem tagadhatom, egyszerűen képtelenek vagyunk mérkőzést nyerni, mégpedig azért, mert nincs góllövő játékosunk. És sajnos, el kell ismernem azt is, hogy akadnak más természetű problémáink is.
"Vannak belső gondjaink, amelyek sürgős megoldásra várnak, azonban erről egyelőre nem kívánok többet mondani…” (Varga Zoltán –Nemzeti Sport, 2003. április 26.)
– Többször is nyilatkozta már, új csapat kialakítását tervezi. Mi indokolja ezt a döntését, és jelenleg hogyan áll az építkezés? – Azóta, amióta visszatértem Győrbe, négy hónap telt el, így volt időm felmérni, közelebbről megismerni a játékosállományt. Rá kellett döbbennem, hogy az ETO-val szerződésben álló labdarúgók jelentős része nem alkalmas a klubvezetés által megfogalmazott célok teljesítésére. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban a horvát légiósokra, akik úgyszólván semmit sem tettek beilleszkedésük érdekében. Nem tudnak magyarul, nem is tesznek annak érdekében, hogy elsajátítsák a nyelvünket, így nem lehet velük kommunikálni. Tovább megyek: Darko Peric és Branko Hucika egyaránt nem azt teszi a pályán, amit én elvárok tőlük, hanem saját felfogásuk szerint úgy játszanak, ahogy az nekik tetszik. Ez pedig részemről elfogadhatatlan. Hasonló a helyzet Jurica Karabaticcsal, Sasa Milaimoviccsal és jó néhány magyar játékossal is. Pillanatnyilag úgy ítélem meg, hogy a jövőben legfeljebb Marko Kartelóra és Goran Jovanovicsra tudok számítani. És ha már a gondoknál tartunk: kimondom, hogy a magam részéről nem értek egyet a jelenlegi premizálási rendszerrel. Azzal, hogy az okosan megkötött szerződések jelentős pályára lépési pénzt biztosítanak a futballisták részére, számukra elveszett a teljesítménykényszer. – Januári beiktatása során úgy vélekedett, hogy a meglévő játékosállományt jónak, alkalmasnak tartja a kitűzött célok megvalósítására. Szavaiból kiderül, azóta megváltozott a véleménye… – Egy-egy labdarúgó képességét, emberi kvalitását a közösen elvégzett munka során lehet igazán megismerni. Fájdalom, csak a közösen eltöltött időszak során derültek ki a már általam jelzett hibák, de el kell ismernem azt is, hogy kellő ismeretek hiányában akkor, januárban elhamarkodottan nyilatkoztam annyi szépet.
"Be kell látnom, a téli székfoglalóm, amikor is dobogós helyezést ígértem a szurkolóknak, kissé merészre sikeredett, úgyhogy most, hogy a felsőházba kerültünk, nem vállalkoznék ilyen felelőtlen kijelentésekre.” (Varga Zoltán – Nemzeti Sport, 2003. április 7.)
– És mi a véleménye a szakmai stáb tagjainak munkájáról? – Csertői Aurél, Szabó Ottó, Hajszán Gyula és Ulbert Tibor mindegyikével maximálisan elégedett vagyok. Valamennyien nemhogy kiváló, de válogatott labdarúgók voltak, és szakemberként is remek munkát végeznek. Ôszintén mondom, a legkisebb gond nélkül tudunk együttműködni. – És most mit kíván tenni? – A klub tulajdonosával már ismertettem terveimet. A bajnokság végén a jelenlegi, harmincegyes keretet tíz-tizenkét játékossal kívánom csökkenteni. Feltétlenül igazolnunk kell egy gólerős csatárt, egy kapura is veszélyes középpályást és egy bal oldali védőt. Az említett posztokra már megvannak a kiszemeltjeim, neveket, talán megértik, azonban még nem kívánok említeni. Annyit elárulhatok, hogy szerepel köztük egy kameruni és egy brazil, továbbá egy-egy jelenleg a hazai élvonalban, illetve a második ligában futballozó játékos. A külföldiek rövidesen Győrbe jönnek tesztelésre, mert annak ellenére, hogy kedvező információt kaptam róluk, magam is szeretnék meggyőződni tudásukról, nem kívánok zsákbamacskát szerződtetni. Ugyanakkor az utánpótlás legtehetségesebb tagjait, így Priskin Tamást, Laki Balázst, Imrik Lászlót, Mohl Dávidot és Szabadfy Andrást is a profikeret tagjai közé sorolom. Az eltanácsolásra kijelölt labdarúgók távozásával, a tervezett három-négy új fiú igazolásával és az utánpótlásból felkerülő fiatalokkal kialakul az a maximum huszonhét tagot számláló keret, amellyel dolgozni szeretnék a jövőben.
"Idővel azt szeretnénk, hogy az ETO kezdő tizenegyének zömét a saját nevelésű fiatalok alkossák.” (Varga Zoltán – Nemzeti Sport, 2003. január 4.)
Névjegy
VARGA ZOLTÁN Született: 1945. január 1. Vál Klubjai játékosként: Ferencváros (1959–1968), Hertha BSC (1970–1972), FC Aberdeen (1972–1973), Ajax Amsterdam (1973–1974), Borussia Dortmund (1974–1977), KAA Gent (1977) Válogatottság/gól: 12/2 Legnagyobb sikerei játékosként: olimpiai bajnok (1964), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), VVK-győztes (1964–1965), 4x magyar bajnok (1962–1963, 1964, 1967, 1968) Klubjai edzőként: Borussia Dortmund (játékos-edző, 1977–1983), MTV Ingolstadt (játékos-edző, 1983), MSV München (1991–1993), Ferencváros (1996–1997), Kispest-Honvéd (1997), Dunaferr (1998–1999), Diósgyőr (2000), Győr (2001) Élvonalbeli meccsei a kispadon: 92 (36 győzelem, 21 döntetlen, 35 vereség) Legnagyobb sikerei edzőként: bajnoki bronzérmes (Ferencváros, 1996–1997)
– Ezek mind szép elképzelések, de a végrehajtás nem ígérkezik könnyűnek, már csak azért sem, mert az ön által eltanácsolásra ítélt játékosokat ötéves megállapodás köti a klubhoz. – Ezt tudom, de én az elképzeléseimet megbeszéltem, majd írásban is közöltem a klub tulajdonosával, és nyomatékosan kértem, hogy oldja meg a kérdést. Azt most már tisztán lehet látni, hogy a mostani gárda, a jelenlegi feltételek nem alkalmas az előrelépésre, a dédelgetett célok megvalósítására. Ezért az általam felvázolt feladatok végrehajtása elkerülhetetlen!
Huszonkét mérkőzésen csak két győzelem
Csak a Kispest az a csapat, amelyet eddig Varga Zoltán irányításával le tudott győzni a Győr. Első győri munkálkodása alkalmával, a 2001–2002-es bajnokságban Varga 11 mérkőzésen irányította az ETO-t: akkor egy győzelem, négy döntetlen, hat vereség a mérleg. Igaz, a siker zajos volt: a Bozsik-stadionban verték 6–1-re a Kispestet. A sikertelenség akkor Varga állásába került, ám az idei tavaszt ismét az egykori ferencvárosi kedvenccel kezdte az ETO. Azóta újabb tizenegy mérkőzés telt el, és ez alatt megint csak egyszer nyert az együttes; megint a Kispest otthonában. Győrben viszont Varga Zoltánnal eddig nem szerzett három pontot az ETO. A szakember irányítása mellett összesen 22 találkozót játszott a zöld-fehér csapat, és két győzelem mellett tíz döntetlent, illetve tíz vereséget jegyez. Saját stadionjában győzelem nélkül áll, hét döntetlennel és öt kudarccal. Ebben a bajnokságban egyébként már nem játszik az ETO a Kispesttel… Íme a 2003-as eredmények.
