"Megkezdődött a sárdobálás! jegyezte meg rezignáltan a békéscsabai lelátón népes baráti társaságban helyet foglaló Détári Lajos.
A szakember egy hete még a szombathelyi Lombard FC Haladás edzéseit irányította, aztán kedden váratlanul lemondott. Hogy miért döntött így, azt máig sem tudni, hiszen Détári Lajos is csak annyit mondott (kedden): ő barátsággal szeretne búcsúzni a szombathelyi közönségtől, a csapattól és természetesen a tulajdonostól is. A szakember azonban vasárnap délután már nem volt barátságos hangulatban. No, nem a környezetére, a békéscsabaiakra, netán az újságírókra haragudott, sokkal inkább Bíró Péterre neheztelt, aki az egyik vasárnap reggel megjelenő hetilapban kígyót-békát mondott az érzékeny lelkületű Détári Lajosra, így aztán a lemondó edző bejelentette, nem hallgat tovább: konzultált a tanácsadóival és ma nyilvánosság elé tárja távozásának igazi okait. Sok a bizonytalanság Szombathelyen, és az edzői feladattal ideiglenesen megbízott Gujdár Sándor helye sem biztos. A korábbi nagyszerű Honvéd-kapus a középpályásként szintén Kispesten szárnyaló Détári segítője volt. A zűrzavaros hét kezdetén Gujdár Sándort nevezte ki a tulajdonos, pedig vagy fél tucat szakember jelentkezett önként Détári helyére. Volt, aki Balaton melletti NB-s csapatot hagyna ott a Haladás kispadjáért, van, aki egy fővárosi külső kerületi csapatnál hagyna csapot-papot csak azért, hogy élvonalbeli szakembernek mondhassa magát. Egyelőre azonban Gujdár Sándor kezében az irányítás, s a télig valószínűleg nem is lesz változás. Szombathelyről érkező hírek szerint azonban elképzelhető, hogy az új évet már Mészöly Géza vezetésével kezdi a csapat. Úgy tűnt, az edzőcsere nem viselte meg az együttest.
A fehér mezes szombathelyiek az elsô félidôben csak üldözték a békéscsabaiakat (Fotó: Kiss Zoltán)
Szervezett védekezésből, gyors kontrákkal próbálkoztak a vendégek, s a 17. percben büntetőből a vezetést is megszerezte a Haladás. A Békéscsaba csak erőlködött, s bár jóval többet birtokolták Kovács Béláék a labdát, nem sikerült az egyenlítés, igaz, ehhez kellettek Balogh Tamás kapus bravúrjai is. Aztán a 25. percben Kovács Béla remek mozdulata gólt ért, s ez nemcsak az egyenlítést hozta meg, de azt is jelentette, hogy a Békéscsaba 314 perc játék után ismét eredményes volt. A félidő hajrájában az egyébként a nem túl hórihorgas Faragó István emelkedett a legmagasabbra, és a szünet előtt már a vezettek is a lelkesen futballozó hazaiak. Megmagyarázhatatlan okokból a Békéscsaba lassan, körülményesen kezdte a második félidei játékot. Vincze Zoltánék talán azt hitték, megnyerték a mérkőzést. Persze hihették, mert 2–1-re vezettek, ám nem számoltak a hazaiak a Haladás szervezettségével, szívósságával. A zöld-fehér egylet a második félidőre följebb tolta védekezését a középpályára, és Tüske Roland mellett Tóth Péter is feltűnt a bal oldalon. Ez a húzás kamatozott, hiszen a Brazíliából visszatérő (keményebben fogalmazva: onnan eltanácsolt) Tüske Roland az 53. percben szép góllal egyenlített. Ez ugyan "felébresztette” a Békéscsabát, ám az akarat már nem párosult jó játékkal, csak erőlködött, görcsösön futballozott az Előre. Összességében elmondható, hogy a közepes színvonalú, a szokottnál nagyobb iramú találkozón a hazai együttes helyzetei alapján közelebb állt ugyan a győzelemhez, de a Szombathely bebizonyította, nem zavarta meg az együttest a hétközi edzőváltás, sőt talán úgy tűnt a lelátóról, hogy a csapat a nézőtéren helyet foglaló Détári Lajosért is harcolt, amit példázhat, hogy Tüske Roland a második Lombard-gól után épphogy nem a lelátón ülő Détári ölében landolt.
Percről percre
17. perc: Tüske cselezgetett a csabai tizenhatoson belül, az alapvonal közelében Udvari kísérletezett a szerelésével, de csak a szombathelyi játékos lábát tudta összeakasztani. Tüske nagyot esett, a játékvezető pedig teljesen jogosan tizenegyest ítélt. A büntetőrúgásból Tóth Péter a jó irányba vetődő Simunic mellett bal lábbal laposan a bal alsó sarokba küldte a labdát. 0–1 25. perc: Javrujan a szombathelyi védők közül a tizenhatoson belülről az érkező Kovács Béla elé visszagurította a labdát, és ő azt látványos mozdulattal 11 méterről, jobb lábbal a kapu bal felső sarkába zúdította. 1–1 30. perc: Vincze Zoltán jobb oldali szögletét követően Faragó ugrott a legmagasabbra, és nyolc méterről szemben a kapuval úgy fejelte a hálóba a labdát, hogy az a lécről suhant be a hálóba. 2–1 44. perc: Kovács Béla jobblábas, 22 méterről küldött szabadrúgása után a labda a kapu jobb sarka felé tartott, de Balogh Tamás nagy vetődéssel hárított. 49. perc: Tóth Péter bal oldali beadását követően Szabó Zoltán tíz méterről, kapásból, ballal kapura lőtte a labdát… A lelátóról úgy tűnt, hogy a labda útjában álló Bujáki az arcát védve kézzel belekapott. A labda az alapvonalon túlra pattant, a játékvezető pedig szögletet ítélt – egyedül Szabó Zoltán reklamált az elmaradt tizenegyes miatt. 53. perc: Javrujantól a félpálya közelében elvette a labdát Somfalvi, aki a megiramodó Tüske elé emelt, a szombathelyi játékos jobbra kisodródott, mégis 12 méterről, jobb lábbal remekül meglőtte a labdát, ami a vetődő Simunic mellett laposan a jobb alsó sarokba vágódott. 2–2 63. perc: Seper szabálytalankodása után a békéscsabai szabadrúgásból 20 méterről Vincze Zoltán ballal, nagy erővel meglőtte a labdát, ami a lécről pattant vissza a mezőnybe. 70. perc: Seper a szombathelyi térfélen Simonnal összecsapott, de szabálytalanság nem történt. A játékvezető tovább engedte a játékot annak ellenére, hogy Seper a földön maradt. Somfalvi reklamált, mire a játékvezető megállította a találkozót és sárga lapot adott a vendégek játékosának, majd bekérte a pályára az orvost és gyúrót, akik kivitték a földön fekvő Sepert az oldalvonalon túlra. Ahogy kiértek, a vendégek labdarúgója azonnal felpattant, mire Hajdó Attila odament hozzá, meggyőződött arról, hogy nem sérült meg, ezért Seper kapott egy sárga lapot, és miután ilyen figyelmeztetése már volt, a bíró kiállította a sportszerűtlenkedő labdarúgót… 91. perc: A hosszabbításban Faragó kapott piros lapot, miután megütötte a Haladás cserejátékosát, Nagy Sándort.
Mestermérleg
Supka Attila a Békéscsaba vezetőedzője: "Úgy érzem, egy megnyert mérkőzésen veszítettünk két pontot. Az első félidőben jól játszott a csapat, nulla egyről fordított, és még nagyobb előnyt szerezhetett volna. A fordulás után érthetetlen volt az első negyedóra teljesítménye, de még így is megnyerhettük volna a találkozót."
Gujdár Sándor a Lombard FC Haladás megbízott edzője: "Nagyon nehéz mérkőzés volt, az első félidőben egyéni hibáinkat jól használták ki a csabaiak. A szünet után néhány játékosunk teljesítménye feljavult, ennek köszönhető az egyenlítés. Úgy érzem, a látottak alapján reális a döntetlen."
Fény és árnyék
Vannak olyan labdarúgó-stadionok, amelyekben a zöld-fehér és a lila-fehér szín nem fér meg egymás mellett. Kivétel ez alól a Békéscsaba Kórház utcai pályája. A mérkőzés előtti zápor bizony előkényszerítette a táskákból az esernyőket, s bár a hazai drukkerek jobbára érthetően a lila-fehér színt kedvelik, azért feltűntek a zöld-fehér esernyők is. S lám, nem estek egymásnak az emberek, békésen megfértek egymás mellett – az esernyők árnyékában…
Már a mészpor sem az igazi. Hatalmas zápor zúdult a pályára, ez bizony nemcsak a gyepet, de a vonalakat is megviselte. Percek alatt elmosta az eső a vonalakat, ezért aztán Hajdó Attila játékvezető jogosan kérte a rendezőket, hogy mázolják újra legalább a tizenhatost. Szerencsére kéznél volt a meszelő – így az is kinn volt a pályán, aki meszelni szokott –, és tíz perc várakozás után kezdődhetett a találkozó.