Öreges tempó, ifjonti lelkesedés

"Ahogy hajdanán belénk rögződött: egy kicsi mozgás mindenkinek kell. Ennek megfelelően, ha öreguras tempóban is, de lelkesen lenyomjuk a két órát. Igaz, kilencven perc után már mindenki arra panaszkodik, hogy itt fáj, meg ott fáj. Na, ilyenkor stílszerűen jön a hirtelen halál…" – jelzi Simon Antal, hogy legfeljebb az erőnléttel akadnak gondok, a hangulattal semmiképp.Ennek megfelelően még az sem szegi az Eger, a Volán, a Vác, a Vasas, valamint a finn Tampere PV és a Lahti egykori játékosának kedvét, hogy az 5. forduló után Bozsik Péterrel együtt eljött Zalaegerszegről. A vezetőedző azóta már újra munkába állt (Szombathelyen, ugyebár), korábbi segítője viszont még nem (Gujdár Sándor személyében volt és van pályaedzője a Haladásnak)."Nem titok, szeretnék egyedül dolgozni – mondta a szakedzői diplomája mellé az A-licencet 2002-ben begyűjtő, a pro-licencre jövőre ráhajtó Simon Antal. – Ezt bizonyítja, hogy a nyáron, amikor meghosszabbítottuk a szerződésünket a ZTE-vel, én csupán egy évet vállaltam, miközben Péter két esztendőre írt alá. Természetesen nagyon jó volt az Egerszegen eltöltött időszak, talán azért is, mert nemcsak pályaedző voltam, hanem elég szabad teret kaptam, volt beleszólásom a dolgokba. Ez nekem sokat számított."Ha a zalai gárdáról beszél az ember, főleg annak korábbi edzőjével, kikerülhetetlen a kérdés: miként gondol vissza a 2001-es bajnoki aranyra."Négy győzelemmel kezdtük a szezont, majd becsúszott egy döntetlen, ám a folytatás még ennél is rosszabban alakult: zsinórban négyszer kikaptunk. Ha valaki nekem akkor azt mondja, bajnokok leszünk, hát, biz’ isten garantáltam volna számára, hogy az utolsó meccsen beállítjuk, hadd ünnepeljen… Aztán tessék, befutottunk az első helyre. Talán azért, mert abban az idényben minden, de tényleg minden összejött nekünk. Amihez nyúltunk, arannyá változott. Még az érem is…"Na, és ami utána következett?"A Manchester United elleni egy nullás győzelmünknek egyre nagyobb az értéke. Ezt a diadalt már nem veheti el tőlünk senki! Legutóbb egyébként akkor láttam a meccsről készült felvételt, amikor a ZTE-vel egyik vereséget szenvedtük el a másik után. Betettem a videóba, kis kedvcsinálónak. Lehet, hogy most, a téli szünetben is előkerül a szalag, nem poros ám, ott van a polcon a többi kedvenc kazettám mellett."A szeptemberi, egerszegi búcsú óta sem maradt Simon Antal foci nélkül: a Hungária körúttól kezdve a Megyeri úton és a Fáy utcán keresztül a kispesti Bozsik-stadionon, illetve a müncheni Olimpiai stadionon (ahol a Bayern–Lyon BL-találkozót tekintette meg) át sorra járta a sportpályákat. A ZTE arénájában kétszer bukkant fel, fájdalom, a házigazdák mindkétszer kikaptak. ("Ha jót akarok nekik, márpedig jót akarok, akkor többet nem megyek ki a meccsükre…") Ami pedig a másik eddig emlegetett pályát, az edzőit illeti: "Hévízen pályázat útján keresnek trénert, úgy gondoltam, teszek egy próbát. A városban szeretik a futballt, a feltételek adottak, ráadásul Pusztai László szakmai igazgatót ismerem, szerintem jól tudnánk együtt dolgozni. A csapat ugyan kieső helyen áll, ám a feladat egyértelmű: bent kell tartani. Elsőre szép kihívás lenne, nem?"