A Heti sztori című összeállításunkban mindig egy témát boncolgatunk, és a felkért szakértőink különféle nézőpontokból közelítik meg a hét témájának választott eseményt, és markáns, humoros, esetenként csipkelődő, avagy nagyon is komoly stílusban minősítik a választott ügyet. Van azonban mindig egy ötödik résztvevő is, mégpedig az a személy, akiről a heti hír szól ő pontosíthat, elsimíthatja a félreértéseket, vagy ha a többiek okot adnak rá, akár meg is védheti magát. A heti sztori: a HaladásVideoton 02-re végződött bajnoki után a zöld-fehérek szurkolói felelősségre vonták Bíró Péter klubelnököt, aki csak a biztonsági emberek gyűrűjében tudta elhagyni a stadiont. A nézők felháborodását az okozta, hogy a Haladás a tavasszal még nyeretlen, egyetlen gólt rúgott, és már kilenc ponttal van lemaradva a bennmaradást jelentő tizedik helytől.
Mészöly Kálmán
A korábbi szövetségi kapitány szerint igen nagy baj, ha a szurkoló már a vezetőség fejét követeli – főleg, hogy a szó szoros értelmében… "A drukkerek nagyon kegyesek és kegyetlenek egyaránt tudnak lenni. Szerintem Bíró Péter sokat tett azért, hogy Szombathelyen futballt láthassanak az emberek, és nem hiszem, hogy így kellene viselkedni vele. Nagyon szomorúnak tartom, hogy mifelénk a biztonsági embereknek kell kimenekíteni az elnököt a stadionból, nem szabad engedni, hogy idáig fajuljon az ügy." Mészöly Kálmán amondó, Bíró Pétert már csak azért sem lehet hibáztatni, mert nem az ő feladata lenne a góllövés, avagy a beadások lehúzása – amit egyedül fel lehet neki róni, az a sok edzőváltás. "Régen másképpen volt minden… Illovszky Rudolf, Baróti Lajos vagy Lakat Károly hat-nyolc-tíz évet dolgozhatott, és ennek meg is lett az eredménye. Bíró Péter Szombathelyen az idén is már harmadszor váltott, ami nyilván nem jó, de lehet, hogy mindezt szurkolói nyomásra tette."
Egyedül a sok edzőváltásért hibáztatható? (fotó: Németh Ferenc)
Ha ezért, ha azért, a lényegen nem változtat: a Hali-tábor kezdi kiutálni a csapat tulajdonosát a városból. "Ha továbbra is ilyen torzsalkodások lesznek, akkor kiesik a csapat. Mindenkinek be kell látni, hogy ez a kilencpontos hátrány nagyon sok, és nem valószínű, hogy jelenlegi formája alapján a Haladás megússza az osztályozót. Célszerű tehát már most erre készülni, mert akkor összejöhet a bennmaradás. Ellenkező esetben hiába sikerül eltávolítani Bíró Pétert, attól még nem lesz első osztályú csapata Szombathelynek…" ----
Risztov Éva: egy verseny, két rekord
"A szurkolók felháborodása bizony jogos, elég gyengén futballozik kedvenc együttesük" – érti meg a közönség viselkedését a korábbi Fradi-edző. Nyilasi Tibor azt mondja, nem akar senkit sem megbántani, de azért nagyon furcsának találja, hogy a Haladásnál ilyen nagy ütemben jönnek és mennek az edzők: "Jókora hullámvölgyben vannak a szombathelyiek, nagy kérdés, hogy ebben a bajnokságban még sikerül-e kijönni belőle – ha nem, akkor marad a másodosztály. De akár kiesik, akár bennmarad az együttes, a jövő csak akkor lehet derűs, ha sikerül egy fiatal, sikerorientált csapatot kialakítani. A jó példa adott, tessék csak megnézni az idei Honvédot…" Persze, azt Nyilasi Tibor is tudja, hogy rutin nélkül a fiatalság kevés. Szombathelyen ott van például Illés Béla, akit korábban – nem is alaptalanul – a legjobb magyar labdarúgónak tartottak, ám a Haladásban csak szenved: "Béla klasszis futballista volt, de ebben a közegben a kedvét vesztette. Nagyon szereti a zöld-fehéreket, igyekszik minden megtenni a csapatért, de az MTK-ból való eljövetele akkor is komoly törést jelentett az életében." Még jó, hogy szombat este ott voltak a biztonságiak, mert nélkülük Bíró Péter számára is komoly töréseket hozhatott volna a Videoton elleni meccs… Meg is kérdezzük rögvest Nyilasi Tibortól, mit tenne a főbűnösnek kikiáltott futballcézár helyében. "Először is megérdeklődném a város vezetésétől, hogy akar-e minőségi futballt, és hajlandó-e áldozni erre. Mert nem tudom, mennyi pénze lehet Bíró Péternek, de gyaníthatóan nem akar sokat bukni, és szüksége van az összefogásra. Továbbá rájönnék arra, hogy nem mindig az edző a hibás, és nem csinálnék átjáróházat a kispadból. És hogy mit szeretnék még látni magamtól és a játékosaimtól is? Profibb gondolkodásmódot." ---- A pécsi kosarashölgyek mestere ritka szerencsés alkat – lássuk csak, miért is: "Elmondhatom, hogy az összes szombathelyi gólt élőben láthattam, hiszen kint voltam azon a Pécs–Haladás meccsen, amikor a vendégek betaláltak. Igaz, erről az egy gólról is szívesen lemondtam volna, mert így a pécsiek elvesztették reményüket a felsőházi szereplésre." Rátgéber László szerint bebizonyosodott, hogy az edzőváltások sem mindig jól sülnek el, bár a bajnoki rendszer furcsasága miatt mégsem kell kétségbeesniük a vezetőknek: "Ez a legjobb kiírás, hiszen nincs kieső, az osztályozón meg valószínűleg bennmarad a csapat. Hát én klubvezetőként még ösztönözném is a fiúkat, veszítsék el a meccseiket, legalább nem kell prémiumot fizetnem… A viccet félretéve: fel kell készülni arra, hogy ezt a hátrányt már aligha lehet behozni, így marad az osztályozó, és ha valaki még pénzt akar keresni ebben az évben, az hajtson úgy, hogy igenis bennmaradjon a csapat." A szakvezető úgy véli, Bíró Pétert egyelőre nem söpri el a népharag. "Ha anyagi érdeke van a klubtulajdonlásban, akkor nem éri meg itthagyni a befektetett milliókat. Más lenne a helyzet, ha csupán hobbiból lenne futballvezér, mert akkor az első negatív jelre odébb állhatna, mint tette azt Várszegi Gábor. Persze hogy zavarja a szurkolókat az eredménytelenség, de népharagról talán még nem beszélhetünk, amikor kétezren mennek ki a meccsre, és abból is csak ötvenen tüntetnek." ---- "Rettenetesen szomorú, hogy egy olyan futballfellegvár, amely kinevelte Szarka Zoltánt, Király Gábort és Illés Bélát, ilyen gyengén szerepel – vélekedik a népszerű sportriporter. – Úgy veszem észre, hogy a Haladás már lélekben az osztályozóra készül: ez a hátránya az olyan rendszernek, amelyben nincs direkt kieső. Márpedig, ha valóban nem játszanak teljes szívvel a játékosok, akkor az a közönség arcul csapása. Nem szabad, hogy a szurkolóknak fontosabb legyen a csapat, mint maguknak a futballistáknak…" Hajdú B. István szerint már az edző is észrevehette, hogy valami nem stimmel a mentalitásban, elvégre a Pécs elleni meccsen hátat fordított együttesének – nagy kérdés, vajon Bíró Péter is hátat fordít-e a klubnak: "Nem tudom megítélni, mekkora a személyes felelőssége az elnöknek a történtekben. A szombathelyiek biztos jobban tudják, hogy az edzőváltásokból mennyi volt jogos, és mennyi a kapkodás. Továbbra is azt mondom, az akarást nem látom a játékosoknál: az még valamilyen szinten elfogadható, ha egy futballista nem tud futballozni, de az már nem, ha nem is szeret…" Ennyi negatívum után adódik a kérdés: lát még arra esélyt Hajdú B. István, hogy a Haladás megszerzi tavaszi második gólját is? "A gól mindenképpen benne van a csapatban, csak ugye a Fradi-meccs óta tudjuk, nem mindegy, melyik kapuba esik… Bár gyanítom, azzal is kiegyeznének a szombathelyiek, ha többször már nem találnának be, de az osztályozón tizenegyesekkel bennmaradnának. Mindenesetre van egy olyan érzésem, mostanság nem kiáltanak fel elismerően a Haladás ellenfelei, hogy »Szombat, hej!« Amúgy él egy unokatestvérem a városban a Rohonci úton, és a lakásból még látni is a pálya felét. Régen, amikor mindig telt ház előtt játszott a Hali, még kiadhatta volna az ablakot, de mostanában hiába szellőztet sokat, már egyszer sem szokott lepillantani, hogy miként is áll a meccs." ---- "Különösebben nem lepett meg a szurkolók kirohanása, hiszen tényleg borzasztó teljesítményt nyújt a csapat – mondta Bíró Péter, a Lombard FC Haladás tulajdonosa. – Ilyenkor nem átgondoltan cselekednek a drukkerek, jóformán vért kívánnak, így aligha lehet komolyan venni azokat az ötleteket, miszerint inkább vissza kéne lépnünk a bajnokságtól, illetve, hogy ki se álljunk az osztályozóra! Éppen ezért nem foglalkoztat az sem, hogy néhányan a távozásomat szeretnék. A kialakult helyzetért egyébként sem én vagyok felelős, sokkal inkább a játékosok. Most már eljutottunk oda, hogy kizárólag ők tehetnek azért, hogy kilábaljunk a válságból, a mi kezünkben nincs további eszköztár! A téli szünetben – még a Nemzeti Sport szerint is – a Haladás igazolt a legjobban, hazahoztuk például Illés Bélát… Mi mindent megtettünk!" Mindent: ebben a bajnokságban Tóth Bálint immár a negyedik próbálkozó a szombathelyi kispadon, s a klubvezetés a játékosokkal is szívesen kísérletezget, aminek folytán olyan labdarúgók is a Haladáshoz kerültek, akikről egy-két edzés után kiderült teljes fogalmatlanságuk. A felvetésre a tulajdonos azt felelte, az edzőcserék kényszerűek voltak, Détári Lajos önszántából ment, Gujdár Sándor alkalmi szakember volt, Bozsik Péter nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Tóth Bálint pedig már egy morálisan szétesett társaságot örökölt. A játékosokkal kapcsolatban Bíró Péter a következőket jegyezte meg: "Bár több szerződés megkötésénél tévedtünk – emiatt az év végén a leggyengébb produkciót nyújtóktól elköszönünk –, a keret sokkal jobb eredmények elérésére lenne alkalmas!" Ahhoz képest a siker – mondjuk egy gól megszerzése… – momentán halovány ábrándkép Szombathelyen! Márpedig ilyenkor vetődik fel: mi ebben a tulajdonosnak a buli? Meddig adja a pénzt erre? Másodosztály, középmezőny? Nos, Bíró Péter kitartó: "Nem süllyedünk addig. Ha valamely csapatommal meg is esett ez, hamarosan feljutott, és nagyszerűen szerepelt az élvonalban. Most a játékosoknak azon kell munkálkodniuk, hogy a pótvizsgára kellőképpen feljavulva tudjanak kiállni. Rajtam múlik a legkevésbé a fellendülés…."