Az aranyérem a zöld-fehéreké

Igaz, az Egyetértés Futball Club néven "anyakönyvezett", a DVSC nevet 1912-ben felvevő egyesület háza táján nem ismeretlen fogalom az elsőség: a piros-fehérek 1920 és 1926 között az Északi Hadi Bajnokságban szerepeltek, s eme versengésben ötször is diadalmaskodtak.
Szóval, a hadak útját megjáró Debrecen nem titkoltan arra készült, hogy egyik legnagyobb riválisa otthonában pezsgőzhessen. Örömmel tesszük hozzá, a hangulat már az első labdaérintés előtt ünnepi volt: miután a látogatókat elkísérő drukkerek épségben befutottak az Üllői útra, 180 perces előadásba fogtak. Száznyolcvan, hiszen már másfél órával a kezdés előtt ellepték a számukra fenntartott szektorokat, és a békés, csendes szotyizgatás helyett a hangos nótázás mellett tették le a voksukat. Érdekes, legtöbbször a "Győzni kell ma" című sláger hangzott el… Odaátról természetesen jött a válasz, egyfelől zengett-zúgott a "Mindent bele!", másfelől újfent megtudtuk, hogy a zöld-fehérek nem rajonganak az Újpestért…
No, akkor egy komolyabb sorozatról, a mi ligánkról: Pintér Attila az utolsó pillanatban módosított az előre megadott kezdőcsapatán, és a Szlovákiából "importált" játékvezető, Lubos Michel honfitársa, Marek Penksa helyett a román Marius Sasunak szavazott bizalmat, ily módon három támadóval indult csatába a Ferencváros. Ami azt illeti, Szentes Lázár sem volt szívbajos, ő az eddig összesen 16 találatot termelő Igor Bogdanovics, Bajzát Péter duónak szavazott bizalmat. Gyorsan nyilvánvalóvá vált aztán, három csatár többet ért, mint kettő: ha azt írjuk, hogy a 7. percben Gera Zoltán szaltózott, abból feltehetőleg mindenki kikövetkeztetheti, hogy gólt szerzett a Fradi. Újabb hét perc telt el, és ismét a magas(ba)ugrást gyakorolhatta a Ferencváros tábora: Tököli Attila jóvoltából duplázta meg előnyét a szokatlanul nagy tempót diktáló házigazda.

A zöld-fehéreket Sándor Tamás fékezhette volna le, csakhogy a debreceni karmester hatalmas erejű lövését követően hiába jutott túl a labda Szűcs Lajoson, a kapus helyett a kapufa hárított. Mielőtt bárki azt hinné, hogy ez a hazai pálya előnye, jegyezzük le: nem sokkal később Sasu emelését is a léc mentette…
Maradt hát a 2–0 – viszont Nikolov Balázsnak nem volt maradása: fél óra sem telt el, amikor Szentes Lázár lehívta balhátvédjét, hogy Szekeres Tamás vegye át a szerepkörét. Ahogy ez a mesékben lenni szokott, a csere felettébb gyümölcsözőnek bizonyult: a 33. percben Szekeres gólpasszal járult hozzá a Loki szépítéséhez. És hamarjában 1–2-ről 2–2-re juthatott volna a vendéggárda, azonban a 39. percben Bajzát Péter, ha csak kicsivel is, de pontatlanul célzott.
Soha rosszabb első félidőt – vontuk le a konklúziót 45 percnyi futball után, ugyanakkor abban biztosak vagyunk, a debreceniek nem ezen a véleményen voltak…
Ha már az első bejött, a szünetben újabb cserével próbálkozott a DVSC trénere: Halmosi Péter helyét Kiss Zoltán vette át. Az 55. percben tomboltak is a piros-fehérek hívei, igaz, nem az egyenlítésnek örültek, hanem annak, hogy néhány kilométerrel odébb a Puskás Ferenc-stadionban az MTK megszerezte a vezetést az Újpest ellen. A képlet ebben a minutumban egyszerű volt: ha nyer a Fradi, bajnok, ha nem, a Lokié a pálma. Aki mer, az nyer: Lipcsei Péter, a zöldek csapatkapitánya magára vállalta a döntést, midőn egy gyönyörű akció végén mattolta a Debrecent (a Loki balszerencséjére ráadásul Éger László is kidőlt a sorból, a bekknek leesett a vércukorszintje, rosszul lett, és hordágyon kellett levinni a pályáról). Ez a harmadik gól pedig egyet jelentett az FTC 28. bajnoki elsőségével!
Miután kiderült, hogy az Újpest nem tudott győzni, az Üllői úton elkezdődött az fiesta – a győztes zöld-fehér csapat játékosai átvették az aranyérmet, miközben a lelátón örömtüzek gyúltak, és ezúttal boldogan ünnepelhettek a szurkolók. ---- 7. perc: Rósa Dénes rúghatott szabadrúgást a debreceniek tizenhatosának jobb oldalvonalától fél méterre a 11-es pont magasságából. Laposan középre passzolt, a kapu előtt keresztbe mozgó Gera pedig tíz méterről jobbal egyből lőtt, Tököli átlépte a labdát, amelybe a bal alsó saroknál Tomic ugyan még beleütött, ám hárítani nem tudott.
1–0
14. perc: A hosszan előrevágott labdát Sasu csúsztatta a debreceni térfél közepéről Tököli elé. A csatár a jobbösszekötő helyén betört a 16-oson belülre, majd Éger mellől – Tomic lábai között – 13 méterről, jobbal a jobb sarokba lőtt úgy, hogy a labda a horvát kapus lábáról pattant a hálóba.
2–0
17. perc: Sándor Tamás szerzett labdát, tolt egyet rajta, majd jobbal, 22 méterről a jobb kapufára lőtte azt.
19. perc: Rósa Dénes húzott el a jobb oldalon, majd centerezett. Gera lépett vissza a beadásra, és 13 méterről, oldalra dőlve, ollózó mozdulattal, jobbal a bal sarok felé lőtte a labdát, Tomic nagy vetődés végén szögletre ütötte azt.
20. perc: Rósa Dénes szólózott a jobb szélen. Középre játszott, Sasu pedig jobbal 12 méterről a lécre lőtte a labdát. A levágódó labdára Tököli érkezett elsőként, ám egy (!) méterről az üres kapu fölé fejelte azt.
33. perc: Dombi buktatásáért lőhetett szabadrúgást a DVSC a hazai 16-os előteréből, kissé jobbról. Bernáth csavarta a kapu elé a labdát, amelyet az ötös bal sarkáról Szekeres fejelt vissza középre, Sándor hat méterről belestukkolt a labdába, amely a bal alsó sarokban kötött ki.
2–1
39. perc: Dombi futott el a jobb oldalon, pontosan adott középre, az érkező Bajzát ballal, hét méterről, egyből lőtt – fél méterrel a bal kapufa mellé.
50. perc: Tököli elé pattant a labda a vendégek büntetőterülete előtt. A csatár kettőt lépett Tomic kapuja felé, majd 22 méterről, ballal lőtt, ám a középre tartó labdát biztosan fogta a kapus.
60. perc: Vukmir tört előre középen a debreceni térfélen, majd a 16-oson belül posztoló Tökölihez passzolt, aki háttal a kapunak letette a labdát az érkező Lipcsei elé, aki középről, 11 méterről, ballal egyből a bal alsó sarokba lőtte azt.
3–1 ---- Boldog vagyok, hogy harmincnyolc évesen bajnokcsapat edzője lehetek. Köszönöm a fiúknak és mindenkinek, akik hozzásegítettek bennünket az aranyérem elnyeréséhez.
Pintér Attila a Ferencváros vezetőedzője

Nem tudtuk átlépni a saját árnyékunkat. Ismét elveszítettünk egy kulcsfontosságú mérkőzést. Rettentően csalódott vagyok.
Szentes Lázár a Debrecen vezetőedzője ---- Sok szó esett már arról, hogy a Lokit egész Debrecen magáénak érzi, és az önkormányzat is igencsak futballbarát. Mintegy bizonyítékként Debrecenből annyian jöttek el a meccsre, amennyien csak jöhettek. Itt volt Kósa Lajos polgármester és a helyettese is. Persze a többség, akiknek nem jutott jegy, Debrecenben szurkolt.

Jó és haszos a motozás, ám úgy semmi értelme, hogy a pálya egy részét füstbe borító petárdák is bekerülhettek a lelátókra, ráadásul egy sörösüveg is berepülhetett a pályára – a biztonságiak szeme láttára. Nem volt nagy tumultus a bejáratoknál, nem volt zsúfolt ház, úgyhogy a beléptetésnél erre figyelhettek volna.