Siófokon aligha így gondolták. A néhány ezer lelkes futballdrukker úgy tervezte, hogy eltelik majd a nyár, aztán kezdődik az idény, és megint jön a Ferencváros vagy az Újpest a Balaton partjára. De nem jön és jelen állás szerint hosszú-hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy újra első osztályú csapata legyen a balatoni városnak.
Csertôi Aurél Siófokon csodát tett, hogy aztán Pápára költöztessék (Fotó: Czagány Balázs)
Csertôi Aurél Siófokon csodát tett, hogy aztán Pápára költöztessék (Fotó: Czagány Balázs)
A helyiek kedvenc együttese ugyanis átköltözött Pápára. Kérdés, mit szól az új helyzethez az a Csertői Aurél, akinek az irányításával a Balaton FC egészen a hajráig a bajnoki címért volt harcban, és akitől talán Pápán is azt várják, hogy irányításával ismételje meg a bravúrt a csapat… – Portugáliában járt, ahol három meccset is látott. Fiatal edzőként meglepték-e bármivel a sztárjátékosok és a sztáredzők? – Természetesen láttam új dolgokat, többfajta játékrendszert, de szerencsére a magyar futball annyira nincs lemaradva a világ élvonalától, hogy nekünk így kelljen tanulnunk ezt a szakmát – mondta Csertői Aurél. – Igaz, ami igaz, ön valóságos csodát tett Siófokon. Ezért is megdöbbentő, hogy egy ilyen sikeres, kis pénzből életben tartott csapatra nincs szükség. – Ilyen világ ez. Amíg az állam nem vesz tudomást a sportról, addig ne is várjunk változást. Szerintem nincs a világon még egy ilyen ország, ahol ennyi nemtörődöm ember irányítana, és ahol ennyire magára hagynák a különböző sportágakat. A mi csapatunk bebizonyította, hogy kis pénzből is lehet nagy eredményeket elérni a magyar futballban, akkor valóban nincs miről beszélni. – Miért ilyen csalódott? Pápán gyönyörű stadion és lelkes szurkolók várják az ön új-régi csapatát. Ráadásul már dolgozott is ott. – Elismerem, hogy csalódott vagyok. Magam sem hittem volna, hogy ilyesmit kell átélnem fiatal edzőként. De nincs mit tenni, a csalódottságot el kell felejtenem, és újra lelkesen kell majd munkába állnom, amivel nem is lesz gond. Valóban dolgoztam Pápán, és pontosan tudom, hogy ott talán nagyobb közönség előtt játszunk majd, mint tettük azt Siófokon. De ezúton is szeretném megköszönni a Balaton FC mellett kitartó drukkereknek, hogy egész évben mellettünk voltak. Ám nem ők pénzelik a csapatot, így kénytelenek lesznek beletörődni abba, hogy tőlük igencsak messze játsszuk majd a bajnoki meccseinket.
– És mire számíthatnak a pápai szurkolók? – Erre majd akkor válaszolhatok, ha kialakul a keretünk. Reménykedem abban, hogy a Balaton FC-ből legalább kilencen elkísérnek Pápára, és persze igazolunk is. No, nem sztárokat. Az új egyesület hasonló költségvetésből gazdálkodik majd, mint legutóbb a Balaton FC. – Az a csapat, amelyikkel negyedik lett. – Álljunk meg! Ez valóban kiugró teljesítmény volt, és van is bennem némi csalódottság, mert a hajrát nagyon elszúrtuk. Persze, hogy szerettem volna bajnok lenni, de túl rövid volt a kispadunk, kevés játékos állt a rendelkezésemre. Pápán ne várja senki, hogy majd a dobogóért küzdünk. – Annyit áruljon el, hány ajánlatot kapott az idényzárás óta? - Egyetlen egyet sem. Magyarországon nem az eredmények a fontosak, hanem a kapcsolatok. Mindenkinek megvan a helye. Nekem háromszor vagy négyszer is bizonyítanom kell, hogy felfedezzenek, és elismerjék a munkámat. De van időm.