Három hete szerződtették edzőnek Détári Lajost Miskolcra, a DVTK futballcsapatához, ám könnyen lehet, hogy a szombati edzőmeccs volt számára az utolsó az új tulajdonos képviselője, Varga Zsolt ugyanis a Kiprich József, Vincze István edződuót akarja a kispadon látni. Ez persze afféle magyaros megoldás: az ötszörös világválogatott játékosnak azok után kellene mennie, hogy saját költségén labdákat is vitt Diósgyőrbe, mert már azok sem voltak a tréningeken. Détári Lajos a tőle megszokott őszinteséggel mond véleményt, és természetesen mellette minden érintett véleményét is meghallgattuk.
– Az Abaújszántó elleni edzőmérkőzés volt a búcsúmeccse? – Hát, én ezt nem tudhatom – mondta Détári Lajos. – Annyira ugyanis nem működnek itt a dolgok, hogy az emberrel esetleg szóba is álljanak… Nem is értem én ezt az új, úgynevezett tulajdonost, hogy mit akar itt, Diósgyőrött. Ahogy olvasom a nyilatkozatait, nem kifejezetten komoly embert látok magam előtt. – Csak olvas róla? Még nem találkoztak? – Hova gondol? Nála a jelek szerint nem így működnek a dolgok. Nekem azzal nincs bajom, ha jön egy szponzor, és szeretne megmenteni egy futballcsapatot, és ha ő adja a pénzt, akkor szíve joga eldönteni, ki az edző. Akár még ki is rúghat, de azt hiszem, ez úgy korrekt, ha eljön Miskolcra, vagy felhív telefonon, és elmondja a terveit, azonban én az újságból tudom meg, hogy éppen mi a helyzet.
Détári Lajos ismét dühönghet (Fotó: Németh Ferenc)
– A meccsen csak összefutottak, hiszen Varga Zsolt is ott volt Abaújszántón. – Persze, be is akart jönni az öltözőbe, én pedig kidobtam. – Mit csinált? – Kidobtam. Mondtam neki: ne haragudj, de ide nem jöhetsz be. Így jobb híján Ôze Tiborral egyeztetett, majd bejelentette a játékosoknak, hogy ő a múltért nem felel, és a tartozásokat nem fizeti ki.
Varga Zsoltnak nincs baja Détári Lajossal, és elfogadja, hogy neki az öltözőben nem volt helye.
A Diósgyôr 1997-ben került vissza az élvonalba, s bár Tornyi Barnabás vezetésével remekül szerepelt, a Kövy Zoltán és Rónay Kálmán vezette futball-kft. anyagilag csôdbe jutott. A Borsodi Volán jogán a másodosztályban szereplô labdarúgó-vállalkozást Reszeli Soós István irányította, de ez a társaság sem kerülhette el a sorsát, az anyagi összeomlást. Tavaly a Monor jogán folytatta az NB I B-ben az Ott Erzsébet által tulajdonolt futballcég csapata – ám az évad végére megint elfogyott a pénz. A Balaton FC jogán immár negyedszer születik újjá a futball Diósgyôrben, de az elôdök adósságait természetesen senki sem törlesztette.
1998–2000: A DVTK sportegyesület csôdje után a 1998-ban a DFC Kft.-hez kerül a futballcsapat. A cég 300 milliós tartozást halmoz fel
2000–2003: A DVTK a Borsod Volán jogán indul a harmadosztályban. Ez a kft. is több mint 100 milliós adósságot hagy maga után
2003–2004: A Monor jogán szerepel a DVTK az NB I B-ben. A csapat ugyan feljut, de a futball-kft. anyagilag ellehetetlenül
2004–: A Balaton FC Kft. átteszi telephelyét Miskolcra, így Diósgyôrnek négy év szünet után újra élvonalbeli csapata lesz
"Nem nevezném afférnak a vitát, belátom, ez még a DVTK 1910 Kft. öltözője, nekem pedig ehhez a gazdasági társasághoz semmi közöm. Aztán azért elmondtam a játékosoknak, hogy valóban nem kapnak semmit az előző tartozásokból. Détári Lajossal nincs bajom, legfeljebb az okozhat problémát, hogy a pro-licencet még nem szerezte meg. Anyagi gondjaink aligha lesznek, hiszen augusztus második felében bankgaranciát adok az önkormányzatnak az éves költségvetésünkről, háromszázmillió forintról. Nem zárkózom el attól, hogy Détári Lajos is szerepet kapjon az új klubban, de az idő sürget. A jelenlegi diósgyőri játékosok még hétfőn vagy kedden dönthetnek úgy, hogy átigazolnak hozzánk. Szerdán már késő lesz." – Kedves sztori… – Még nincs vége. A játékosok megbeszélték, hogy akkor nem mennek el hétfő délelőtt az edzésre. Délután viszont jönnek, fél hattól én tartom majd a foglalkozást. Készülünk, mintha mi sem történt volna, hiszen közeleg a rajt. – Akkor kiknek vezényel majd Kiprich József és Vincze István? – Látja, erre én is kíváncsi vagyok. Ezeknek a srácoknak mondjuk aligha. "Kiput" és "Pilut" huszonöt éve ismerem, de most csalódtam bennük. Nem az fáj, hogy a helyemre ülnének, hiszen őket felkérte ez a tulajdonos, vagy mi, és csak elfogadták az ajánlatot, ám annyit tán megérdemeltem volna, hogy felhívjanak, vagy mondjuk odajöjjenek hozzám ezen a szombati edzőmeccsen. De nem, ők inkább átmentek a másik oldalra, és onnan nézték végig a találkozót. Én mentem oda hozzájuk, holott szerintem ezt nekik kellett volna megtenni. Mindegy, rájuk nem haragszom. – Kire haragszik? – Varga Zsoltra, aki szerintem szélhámos. – Kemény szavak. – Vállalom. Sőt, az alpolgármester, Orosz Lajos is az. – Na, egyre keményebb a szituáció… – …én megígérem a miskolci szurkolóknak, hogy ebben a városban lesz futball, de ehhez az ilyen szereplőknek el kell tűnniük a sportág közeléből. Nekem ne merjen kiállni Orosz Lajos a nyilvánosság elé, hogy majd megmenti a csapatot, akinek felügyelete alatt már Reszeli Soós István és Ott Erzsébet is óriási adósságokat halmozott fel. Vegyük már észre, hogy innen mindenki csak viszi a pénzt. ---- Orosz Lajos alpolgármester nem érti, miért tartja őt Détári Lajos szélhámosnak.
"Talán rossz súgói voltak, mert én életemben egyszer beszéltem vele. Sosem mondtam, hogy én mentem meg a diósgyőri focit. Amikor például Reszeli Soós István négyszázmilliós hitelt akart felvenni, akkor is kijelentettem, az önkormányzat közpénzt csak támogatás formájában ad, nem pedig úgymond kézbe. Áldoztunk az utánpótlás-nevelésre és a stadion működtetésére. Továbbra is fenntartom: ha valaki letesz egy forintot a diósgyőri focira, az önkormányzat mellétesz egy másikat."
– Miért, ön hozza? – Én legalább nem viszem. Sőt akár hozhatom is, hiszen a miskolci vállalkozók egyesülete ígéretet tett arra, hogy amennyiben én maradok az edző, akkor komoly összeggel segíti a klubot. – Nagyon naiv leszek: mennyi pénzt vett fel az elmúlt három hét alatt? – Ugye nem bánja, hogy most nevetek? Nekem az edzősködés, hála az égnek, nem pénzkérdés, megtehetem, hogy szeretetből tegyem, amit teszek. Tudom, ez hihetetlenül hangzik, de szerencsére még van néhány olyan szakember Magyarországon, aki a játék szeretete miatt dolgozik. Ám úgy fest, az ilyen emberek nem kellenek, hiszen nemrég a Honvédnál ugyanezt tették velem. – Akkor továbbra is diósgyőri edzőnek tartja magát? – Teljes mértékben. És ameddig én vagyok ennek a csapatnak az edzője, amíg én vezetem a játékosoknak a foglalkozásokat, addig Varga Zsolt nem jöhet az együttes közelébe. Ô tartson csak egy másik edzést Kiprich Józsefnek, Vincze Istvánnak, Orosz Lajosnak és annak, aki még hozzájuk tartozik. Azonban ennek a keretnek a huszonkét labdarúgója hétfő délután is velem edz majd, nem pedig mással. Arra nagyon büszke vagyok, hogy a játékosok kitartanak mellettem. Ja, és ne feledjük: én most bárkinek a szemébe tudok nézni, és nem hiszem, hogy ezt mindenki elmondhatja magáról. ---- Kiprich József nem érzi úgy, hogy szabadkoznia kellene, mert a meccs előtt nem sietett Döme üdvözlésére.
"Az természetes, hogy egy edzőmérkőzés előtt nem vonom el a figyelmét, ám a lefújás után találkoztunk, és beszélgettünk is. Nem fúrtam meg Détári Lajost, hiszen már a télen megállapodtam Varga Zsolttal, hogy amennyiben megveszi a kft.-t, én leszek az edző. Sőt Döme akár szerepet vállalhatna a csapatnál."
– Azért a düh mellett keserűséget is kiérzek a hangjából. – Csodálkozik? Ismét csalódnom kellett a magyar futballban. Diósgyőrött a szurkolók még élnek-halnak a fociért, és akkor idejön egy ember, aki segítségnyújtás jelszóval igyekszik mindent tönkretenni. De én ezt nem hagyom. – Presztízskérdést csinál a kettejük közti harcból? – Nem magamért harcolok, hanem a miskolci futballért. Ám, ha már itt tartunk, akkor minden nagyképűség nélkül mondhatom, Détári Lajos nevét ismerik a labdarúgásban. De mondja meg nekem valaki: ki is ez a Varga Zsolt?