A gyémántkereskedő mosolya

- A Kisalföld című lapban azt nyilatkozza, életében nem beszélt Varga Zsolttal a futballról.
- Így van, Varga Zsolt egészen más ügyben keresett - mondta Csebi Pogány Alajos. - Valami telekvásárlásról volt szó, de én nem vagyok olyan hülye, hogy éppen Romániában fektessek be.
- Inkább Magyarországon tenné?
- Isten ments! Sem Romániában, sem Magyarországon. Hetvenkét éves vagyok, nem akarok semmibe belevágni, jól érzem magam így is az életben. Mezítlábas parasztgyerekként indultam, és kemény munkával elértem azt, hogy pusztán hobbiból, mindenféle haszon nélkül Dunakilitiben egy palotát építhettem. És ilyen van több is, most például egy olyan házból beszélek önnel, ami kétmilliárd forintot ér. Az egyik szomszéd valami libanoni hercegnő, a másik meg a szaúdi király.
- Azt tudom, hogy gazdag, hiszen sosem titkolta. Akkor miért nem akar némi aprót a magyar futballnak dobni?
- Már megtettem, hiszen imádom a labdarúgást. Nyomorék is lettem miatta, mert egy meccsen megsérült a hátgerincem. Na akkor elhagytak, leköpdöstek, lenéztek, ám amikor gazdag lettem, már mindenki jött hozzám, hogy igazából mekkora barátom.

A nyomorék Lala végül milliomos lett

- Nincs jó véleménnyel rólunk.
- Persze vannak tisztességes magyarok is nagyon sokan, de nekem valahogy mindig a másik fajtához volt közöm. Belgiumban éltem sokáig, így mondhatom, hogy mi, flamandok, másfélék vagyunk. Egy flamand nagyon büszke arra, ha mondjuk ötvenezer eurójából akár egyet is megspórolhat, de a magyar nép nem ilyen.

- Azért ne feledje, mégiscsak innen indult…
- De mindent magamnak köszönhetek, mert rajtam soha nem segített senki. Sosem felejtem el, amikor jelentkezni akartam odahaza az egyetemre, kiröhögtek, és azt mondták: "Pogány, veled már az isten is kitörölte a fenekét." Aztán ugye jött a pénz, jöttek az állítólagos barátok. Adtam, persze hogy adtam én is a fociba, hiszen imádom a labdarúgást. Amikor adtam tízezret Dunakilitibe, százezret kértek, amikor meg adtam százezret, már a millióért kuncsorogtak. Gondolták, mi az nekem. Én meg meguntam, és azóta egy fillért sem. Sehova.
- Nem tart attól, hogy nagyképűnek tartják majd?
- Nem nagyképű vagyok, hanem büszke arra, amit elértem. A nyomoréknak nevezett kis Lala milliomos lett. De azért a földön maradtam, még mindig a krumplis tészta a kedvencem, és utálom a kaviárt. Csakhogy ezt a magyar focit már nem nézem semmibe. Sok embernek segítettem, de egyedül Bálint László volt az, aki megbecsülte a pénzem. A többiek? Ugyan már! Mesélhetnék olyan történeteket, hogy csak nézne, de nem akarok a halottakról rosszat mondani. ---- - Egyáltalán hogyan került a labdarúgás közelébe?
- Belenősültem. Lóránt Gyula volt az apósom. De mondom, fociztam én korábban is, és amikor kijöttem Belgiumba, akkor segítettem nyugatra érkező magyaroknak: Kű Lajosnak, Czibor Zolinak, Kocsis Sanyinak, meg sok más embernek. Szép lassan megismertem mindenkit. Láttam, ahogy a görögök mai kapitánya, Otto Rehhagel neki akar menni Freiburgban edzőjének, aki ugye történetesen az apósom volt, mert Lóránt Gyula azt mondta neki: "…fiacskám, te kétszer a földbe rúgsz, harmadszorra meg a levegőbe." Otto Rehhagel rossz futballista volt, de kiváló edző lett. A fiamat is focistának szántam, Cannes-ban még együtt játszott Zinedine Zidane-nal, de aztán rájöttem, hogy labdarúgónak kevés, menjen más pályára. Rengeteg Marseille-meccsen voltam, hiszen az előző elnökkel, Bernard Tapie-val jó ismerősök vagyunk. Érdekes figura, kijött a börtönből, és most színésznek állt.
- Látja, ön is válthatna: a megközelíthetetlen milliárdos szerepkörét felcserélhetné a nagylelkű adományozóéra. Ahogyan a hír is szól: jöjjön vissza Magyarországra, építsen egy kacsalábon forgó stadiont Miskolcon, adjon néhány tízmillió forintot, és meglátja, a szurkolók dalba foglalják a nevét.
- Nemrég Demján Sándor is valami hasonlót szeretett volna. Kérdeztem is tőle: hülyének néz? Túléltem tizenkét rablást, kioperáltak belőlem hét golyót, szóval elég volt a megpróbáltatásokból… Amikor még Magyarországra akartam vinni a pénzem, úgy döntöttem, veszek egy gyémántüzletet a Váci utcában, de gyorsan rájöttem, hogy semmi értelme, nem ez a nekem való világ. Uram, itt óriási üzletekről van szó. A legkisebb, egykarátos gyémánt, ami meg sem látszódna a barátnője ujján, az is úgy egymillió forint. De én már adtam el ötvenkarátos gyémántot, amilyet Szent István óta nem láttak az országban. Szóval, hagyjanak engem békén a magyar focival.
- Mégis úgy tudni, ön áll Varga Zsolt mögött. Ezzel szemben egy újságcikkben leszélhámosozta.
- Nem állok én senki mögött, és nem is használtam ezt a szót, hogy szélhámos. Nem mondhatok rá semmit, hiszen alig ismerem. Bekéredzkedett a házamba, én meg beengedtem, és meghallgattam, mit akar. Azonban a magyar futballról soha egy szót sem váltottunk, mert az egyszerűen nem érdekel. ---- Varga Zsolt mindehhez a következőket fűzte hozzá: "Maradjunk annyiban, ismerem Csebi Pogány Alajost. Augusztus másodikán teljesítem a Kuti István úr által támasztott követeléseket, és megvásárolom a Balaton FC Kft.-t."
No, szegény miskolci szurkolók, most legyenek okosak.
Lássuk, mi sülhet ki mindebből.
1. Varga Zsolt mögött egy másik befektető áll - ez nem valószínű, hiszen azért nincs olyan titok mifelénk, ami ne szivároghatna ki.
2. Varga Zsolt mögött az égvilágon senki sem áll - na de akkor Kuti István és Orosz Lajos alpolgármester egy fantomszemély kezébe tette volna a kft. sorsát? Azért nem olyan könnyű őket megvezetni - legalábbis bízunk benne…
3. Varga Zsolt mögött igenis Csebi Pogány Alajos áll, aki valamiért nem akar összefüggésbe kerülni a diósgyőri focival, és inkább a strómanját dobja a nagyközönség elé. Akár ez is elképzelhető - megjegyezzük, Varga Zsolt amondó volt, az új befektető augusztus végén áll majd a nyilvánosság elé.
Merthogy van még egy hírünk: Csebi Pogány Alajos augusztus végén tér haza.
Nos, a találgatás néhány napig még biztosan megy majd, az azonban a téma napi aktualitásai közé tartozik, hogy bizony alaposan megdöbbent Orosz Lajos miskolci alpolgármester, amikor megtudta: Csebi Pogány Alajos nem akar Diósgyőrött tulajdonos lenni.
"Bár Varga Zsolt sosem állította, hogy a gyémántkereskedőt képviselné, én más, megbízható forrásból úgy értesültem, ő áll mögötte - mondta az alpolgármester. - Azonban nem vagyunk olyan helyzetben, hogy lenne idő a kétségbeesésre: továbbra is bízom abban, hogy Varga Zsolt augusztus másodikán megvásárolja a kft.-t. Ha mégsem tudja megtenni, akkor öt napunk marad arra Kuti Istvánnal, hogy döntsünk a hogyan továbbról, hiszen hetedikén bajnoki mérkőzést szeretnénk játszani. Most csak annyit tudok mondani: akár az ördöggel is tárgyalnék, hogy Diósgyőrnek élvonalbeli csapata legyen." ---- A Diósgyőrrel hírbe hozott milliárdos magyar üzletember Csebi Pogány Alajos lapunknak adott interjújában pozitív példaként említette Bálint László nevét. A Ferencváros korábbi 76-szoros válogatott hátvédje nem lepődött meg ezen, tudniillik több mint húszéves barátság fűzi az üzletemberhez. Amikor megkerestük, akkor azt mondta: ő elképzelhetetlennek tartja, hogy Csebi Pogány Alajos akár egy fillért is áldozna a magyar futballra…
- Milyen kapcsolatban áll Csebi Pogány Alajossal?
- Amikor a Bruges futballistája lettem, szinte ő volt az első, aki felajánlotta a segítségét - mondta Bálint László (képünkön). - Évek óta Belgiumban él, s örömmel vette, hogy magyar labdarúgó szerződött Bruges-be. Rengeteget köszönhetek neki, a kapcsolatunk azóta is kitart. Rendszeresen beszélünk egymással telefonon, sőt ha az időnk engedi, személyesen is találkozunk.
- Mit gondol a gyémántkereskedő esetleges diósgyőri szerepvállalásáról?
- Azt, hogy kacsa az egész. Kizártnak tartom, hogy ő pénzt fektetne a magyar futballba. Természetesen magam is olvastam, hogy összefüggésbe hozták őt a Diósgyőrrel, s majd kiesett az újság a kezemből, amikor erről olvastam. Még egyszer mondom, barátok vagyunk, így én lennék az első, akitől véleményt kérne egy ilyen üzleti akció előtt, ám fájdalom, szóba sem került sem a Diósgyőr, sem más magyar csapat beszélgetéseink során.
- Hogyan vetődhetett fel az ő neve, mint a miskolci futball megmentőjéé?
- Hát ez az. Nem tudom, ki az a Varga Zsolt, de az egészen bizonyos, hogy sem neki, sem másnak nem sikerült Csebi Pogány Alajost úgymond befűznie. Hiszem, hogy ez most sem történhetett meg. Valaki egyszerűen bedobta a nevét, mert jól hangzott, azonban ezt az eljárást meglehetősen felháborítónak tartom. A héten megpróbálom kideríteni, ki vagy kik állnak a háttérben, valószínűleg Csebi Pogány Alajos is azt kérdezi majd tőlem, ha legközelebb beszélünk: Lacikám, mi ez az egész? ---- Szerdán egy játékossal megcsappant Détári Lajos legénysége: Dragan Crnomarkovics úgy döntött, hogy egy emelettel feljebb költözik és az elkövetkezendő időben Kiprich József irányítása alatt dolgozik. A szerb légiós egyébként jócskán megkésve kapcsolódott be a felkészülésbe, egyes hírek szerint csak tájékozódni tért vissza, hogy van-e remény annak az összegnek a bekasszírozására, amiért az elmúlt idényben társaival együtt megdolgozott Diósgyőrben. Miután látta, hogy mindez hiú ábránd, a "telephelycsere" mellett döntött. Ugyancsak "magaslati levegőt" szív a folytatásban Orlóczki Tibor. A pályaedző januártól dolgozott a piros-fehéreknél, ám az eltelt fél év alatt mindössze kétszer kapott húsz-húszezer forintot - fémtízesekben… Ezért ő is jobbnak látta, ha vált.
Szerdán a Kiprich-csapat kétszer, a Détári-féle alakulat egyszer gyakorolt. Détári Lajosék délután Debrecenbe készültek, de a DVSC a folyamatos esőzés miatt lemondta a tervezett előkészületi összecsapást, így a keret tagjai a kis füvesen gyakoroltak.
Kiprich József szerint mindenki dolgozik és szeretne szerződést kapni: "Tény, a pályafutásom során még soha nem voltam ilyen helyzetben, de ezt valahogy meg kell oldani - mondta a tréner. - Az a fontos, hogy jó csapat alakuljon ki Diósgyőrött. Talán szerencsés dolog lenne az első fordulóra kisorsolt találkozót elhalasztani, így ugyanis több időnk jutna az összekovácsolódásra. Sokan megkérdezték tőlem, hogy tudnék-e együtt dolgozni Détári Lajossal. Miért ne? De ebben nem én döntök."
Détári Lajos minderre annyit mondott: ő bárkivel hajlandó leülni tárgyalni a folytatásról, de eddig senki nem kereste. ---- Szinte percenként csörög a szerkesztőségi telefon, és a Varga Zsoltot jól ismerő emberek számolnak be a lehetséges diósgyőri befektető viselt dolgairól. Tóth Gábor győri ügyvéd például elmondta, egy ügyfele két-három évvel ezelőtt magánkölcsönt adott Varga Zsoltnak, csaknem hatszázezer forintról volt szó. Varga Zsolt azonban elfelejtette visszafizetni, ezért ügyfele bírósághoz fordult, s a bíróság fizetési meghagyást rendelt el, valamint a végrehajtást. Ám hiába, mert mint Tóth Gábortól megtudtuk, Varga Zsoltnak semmiféle vagyona nincs.
Van egy másik eset is, miszerint egy úr százezer forintot ajánlott fel Varga Zsoltnak azért, hogy ő majd kapcsolatai révén segít elhelyezkednie a sportminisztériumban, ám azóta is várja az állást.
Természetesen megkérdeztük Varga Zsoltot is, aki az esetek kapcsán a következőket nyilatkozta: "Elismerem, az üzleti életben vannak problémáim, de ezeket a jövő héten rendezem, és mindez a futball kft.-vásárlást nem veszélyezteti. "