A kapitány szlogenje: keményen kell játszani!

Csütörtök este volt egy ember a Szusza Ferenc-stadionban, aki képtelen volt úgy közlekedni az aréna területén, hogy ne állították volna meg minden másodpercben. Voltak, akik csak köszöntek neki, voltak, akik kezet is ráztak vele, de sok olyan drukker is akadt, aki egy aláírásért rohant oda Lothar Matthäushoz. Az Újpest-Stuttgart UEFA-kupa-mérkőzésen volt egy ember, akit szinte mindenki felismert, legyen az egy Újpest-mezbe öltözött ifjú fanatikus, elegáns öltönyben feszítő üzletember vagy éppen Stuttgart-sálba bugyolált német szurkoló. Volt egy ember, akihez a találkozó lefújását követően úgy futottak oda a VfB Stuttgart sztárjátékosai, mint amikor egy kisfiú meglátja a repülőtér várótermében amerikai nagybácsikáját. A német futballisták mindegyike kezet nyújtott a korábbi aranylabdás futballistának. Érdekes volt látni, ahogy Philip Lahm - aki néhány perccel azelőtt még tüzes szemmel rohamozott a balszélen - hatalmas mosollyal a szája szélén üdvözölte a magyar válogatott szövetségi kapitányát, és úgy sétált be az öltözőbe, hogy látni lehetett rajta, már csak ezért a mozdulatért is érdemes volt Magyarországra utaznia.

Lothar Matthäus persze a szokásos módon, ezúttal is rendkívül barátságosan, készségesen fogadott minden közeledést - játékost, szurkolót, újságírót.
- Ahogy elnézem, többen üdvözölték, köszöntötték önt, mint a múlt szerdai, Izland ellen megnyert mérkőzés után…
- Na, azért szerencsére akkor is jutott a dicsérő szóból - mondta az összecsapást követően az öltözőfolyosón Lothar Matthäus. - Ez a mostani azonban valóban egy különleges alkalom volt, hiszen nem minden héten játszik magyar csapat német együttes ellen.
- Mit gondol, ha minden héten legalább egyszer vendégeskedne nálunk egy német gárda, ránk ragadna valami a játékukból?
- Érdekes felvetés, de mint tudjuk, ez képtelenség. Úgyhogy azt a néhány alkalmat kell kihasználni, amikor egy-egy magyar klubcsapat ilyen Stuttgart-kvalitású gárdával találkozik. Most aztán mindenki láthatta, mi az, amit én az érkezésem óta rendszerint hangsúlyozok: azt szeretném elérni, hogy a magyar válogatott is hasonló agresszivitással, gyorsasággal futballozzon, mint tette azt a Stuttgart.
- Egy biztos: a német játékosok nem ismertek elveszett labdát.
- Ez az, amiről beszélek. Láthatta, ahogy az alig százhetven centiméter magas Philip Lahm, még ha el is vesztette a labdát, azonnal visszatámadt ellenfelére, és többször sikeresen vissza is szerezte azt. A mai labdarúgásban már nincs idő gondolkodni, nincs lehetőség pepecselni, egy-két érintésből kell futballozni. A Stuttgart középpályássora szinte egy érintéssel játszott, rengeteget kényszerítőzött, pontosan, s keményen passzolt. Amikor viszont az újpesti tizenhatos környékére értek, ott már nyugodtan próbálkozhattak cselekkel, egyéni betörésekkel.

- Hogy tetszett az Újpest játéka?
- Az első félidőben túlzottan védekező taktikával futballozott az Újpest, a játékosok megrémültek, túlságosan tisztelték ellenfelüket. A második negyvenöt percben azonban felpörögtek a lilák, és mivel a Stuttgart a vezetés tudatában viszszavett egy kicsit, képesek voltak néhány reményteljes akciót vezetni. A két csapat között azonban láthatóan hatalmas a különbség és míg ez nem változik meg klubszinten, addig a válogatott sincs könnyű helyzetben.
- Ha már ezt mondja… Mit szólt a válogatott kerettagok produkciójához?
- Láttam már jobban is futballozni őket. Szabics Imrét persze másképpen néztem, hiszen neki csak félórája volt a bizonyításra. Aki viszont nagyon tetszett, az Feczesin Róbert. Ôt egyébként már az utánpótlás-válogatottban is figyeltem és azt gondolom, rendkívül tehetséges labdarúgó. Remek fizikuma van, és láthatóan érzi a kaput, minden helyzetből képes gólhelyzetet kialakítani. Jó helyen van itt, Újpesten és ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik, szép jövő állhat előtte.


Kapcsolódó írások

Van mit tanulni a stuttgartiaktól
Szabics nem érti, miért gyűlölték ---- A tekintélyes Kicker Sportmagazin internetes oldala "Két hónap szünet Kuranyinak" címmel emlékszik vissza az újpesti mérkőzésre. A stuttgartiak vezetőedzőjét, Matthias Sammert is idézi a lap a sérüléssel kapcsolatban: "Az a keménység, amellyel a magyarok játszottak, számomra abszolút érthetetlen. A játékvezetőnek már a kezdetekkor erélyesen kellett volna fellépnie." A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Sammer nehéz helyzetben van, hiszen Kuranyi mellett - aki az Irán elleni válogatott meccsen sem játszhat majd - Marco Streller is sérült, sőt Cacau is rúgást kapott Újpesten.
A Bild is "Szamba Kevin" sérülésével foglalkozik a legnagyobb terjedelemben. A bulvárlap nem kíméli az újpestieket: "Állatmódon léptek oda, vég nélkül rugdosódtak."
A Bild szakírójának véleménye szerint a magyarok megállították Európa legjobb befejező csatárát ---- Főszerepben: Nagy Gábor. A 23 éves játékos egy évvel ezelőtt került a Megyeri útra, és amikor pályára lép, nagyrészt megbízható teljesítményt nyújt. Csütörtök este kétszer is a figyelem középpontjába került. Először akkor, amikor egy becsúszás után ráesett a stuttgarti Kevin Kuranyi bokájára, akit kórházba kellett szállítani az eset után, ami miatt a német válogatott várhatóan jó ideig nem léphet pályára. Hat perccel a sérülést követően azonban már Nagy Gábort ünnepelte az újpesti publikum, hiszen a vendégek kapujába fejelte a labdát - igaz, ez is csak a szépítésre volt elég…
- Sajnos az első félórában valóban felénk kerekedett a Stuttgart - emlékezett vissza a játékos. - Gyorsan futballoztak, jó irányváltásokat alkalmaztak, jól mozogtak be az üres területekbe. A védelemben és a középpályán sem tudtuk felvenni velük a versenyt. Mentségünkre szólhat talán az, hogy ebben az összetételben még sosem lépett pályára a hátvédsor. Sérülés és eltiltás miatt kellett átalakítani a megszokott hadrendet.
- A második félidő elején aztán sokkal jobban teljesítettek, hiszen Tamási Zoltán kapufát, ön pedig gólt fejelt.
- A szünetben beszélgettünk vezetőedzőnkkel, Mészöly Gézával és abban maradtunk, hogy nincs veszítenivalónk, meg kell próbálnunk mindenképpen gólt szerezni. Ez szerencsére sikerült és volt egy jó húszperces periódusunk.
- Azt mondja, a szünet után nem volt veszítenivalójuk. Az elején sem sok volt, hiszen a Stuttgart jóval esélyesebb volt önöknél.
- Azért már elég régóta voltunk veretlenek, hiszen a bajnokságban és az UEFA-kupában sem kaptunk ki, és már tizenöt meccse tartott a jó sorozatunk. Bíztunk benne, hogy a Stuttgart ellen sem lesz baj, sajnos azonban nem sikerült jó eredményt elérnünk.
- Az egyik pozitívuma a mérkőzésnek az volt, hogy sikerült gólt szereznie.
- Ehhez persze kellett, hogy Simek Péter és Farkas Balázs a védők mögé tudjon kerülni. Ez volt az első gólom tétmeccsen lila-fehérben, de nem tudtam felhőtlenül örülni, hiszen ez csak egy szépségtapasz volt.
- A németek nemcsak a gólja miatt nem szeretik túlzottan, hanem azért sem, mert miután öszszecsaptak Kevin Kuranyival, a stuttgarti csatár megsérült.
- Kevin Kuranyi megtolta a labdát, becsúsztam és a bal lábammal elrúgtam előle, majd ráestem az ellenfélre. Semmi szándékosság nem volt ebben, Szabics Imrével üzentem is neki: elnézést kértem és jobbulást kívántam. ---- Matthias Sammert, a VfB Stuttgart labdarúgócsapatának vezetőedzőjét nem a karnyújtásnyira lévő továbbjutás, hanem Kevin Kuranyi sérülése foglalkoztatja (a csatárt a második félidő elején kellett lecserélni Nagy Gábor szerelése után). A budapesti kivizsgálás szerint bokacsontsérülést szenvedett, az majd a részletesebb stuttgarti vizsgálatokat követően derül ki, hogy mennyit kell kihagynia- az előzetes orvosi jóslat négy hét pihenőt feltételez.
"Nem szabad úgy közbelépni, mint egy vaddisznó" - mérgelődött Matthias Sammer, aki sérelmezte, hogy a sérült játékosának fél órán át kellett várnia egy mentőautóra, hogy kórházba szállítsák. A német edző mindehhez azt is hozzátette: a hazaiak csak azt játszották, amit a bíró megengedett nekik.