Zászló helyett mást lengetett a partjelző

Détári Lajos
Ritka eset, amikor a rovat egyik állandó szereplőjéről szól maga a hír is. Lássuk, miként emlékezik a történtekre a korábbi ötszörös világválogatott futballista.
"Amikor a Honvéd a vége előtt néhány perccel tizenegyest kapott, természetesen mérges voltam, ám a negyedik játékvezetővel megbeszéltük a dolgot, s kezdtem lehiggadni. Ekkor jött oda a partjelző, aki vigyorgott egy sort, majd mutogatni kezdett. Kérdem én: mit jópofáskodik ez itt? Tíz-tizenöt évvel fiatalabb nálam, azért legyen már benne annyi tisztelet, hogy nem így kelt feltűnést. Még a bíró, Dubraviczky Attila is megdöbbent, hogy nem őt szidjuk a tizenegyes miatt. A hiba benne van a játékban, ám a gúnyolódás nincs, így természetes, hogy a partjelzőjére voltunk dühösek."
Détári Lajosnak az fáj, hogy míg ő és játékosai a futballért, a nyíregyházi szurkolókért élnek, addig egy asszisztens jól fizetett másodállásban, hobbiból provokálja őket - és itt jegyezzük meg, a kispesti vezetők is nehezteltek a partjelzőre. "A futball-kft. nyolcmillió plusz áfát fizet be a játékvezetői díjakra. Ha jól tudom, egy bíró száztízezret, egy partjelző ennek a felét teszi zsebre mérkőzésenként, és ehhez jön még az áfa meg az útiköltség. Tessék kiszámolni: ha valaki havonta két meccset az első, egyet meg mondjuk a másodosztályban vezet, már sokkal többet kap, mint akármelyik játékosom. Ráadásul csak úgy, mellékkereset gyanánt… Mi meg negyven-ezres prémiumot kaptunk volna a döntetlenért, hát természetes, hogy rosszulesik, ha így bánnak el velünk."
Hogy valóban jól tudja-e Döme, azt nem könnyű ellenőrizni, mert a játékvezetői bizottságból kapott információ szerint a bírók bérezése nem publikus - ez viszont enyhén komikus.
Détári Lajos azonban nem tréfál, feljelenti Nagy Imre Attilát. "Remélem, legközelebb a Bajnokok Ligájában látom lengetni… Mert idehaza ne játssza a partjelzőt egy ideig: a feljelentést megfogalmaztuk, postázzuk, a cél az, hogy eltiltsák. Ha kell, a kispadon ülő és mindent látó nyolc ember is elkísér a tárgyalásra" - jelezte Détári Lajos, hogy akár kisbuszt is bérelnek a nemes cél érdekében.

Nyilasi Tibor
"Elnézést mindenkitől, de én kívülállóként csak mosolyogva fogadtam a történteket. Persze ha netán velem esik meg mindez, az más, de így inkább nevetek. Dömével jóban vagyok, ugyanakkor az MLSZ-ben elég sokat találkozom Puhl Sándorral, a bírók főnökével, úgyhogy próbálok diplomatikus maradni, és inkább könnyedebben venni az esetet" - nyitott a szövetség utánpótlás-igazgatója, aki azért leszögezte: a meccs hevében, amikor mindenki igencsak feszült, érthetőbb az indulatos viselkedés. Nyilasi Tibornak persze nem könnyű beleélnie magát kollégája helyzetébe, mert efféle gondja sosem volt a bírókkal, senki nem akarta ily módon "vacsorázni hívni". Mégis mit gondol, vajon mi járhat egy partjelző fejében, amikor így viselkedik? "Hát, ha valóban ez történt, csupán arra gondolhatok, hogy addig markolászta azt a kemény zászlórudat, míg egyszerre csak erotikus élménye nem lett…"
Igen ám, de akkor tessék elmenni egy jó kupiba vagy spórolás esetén a hatos útra, ám nem azokat a szegény edzőket kell szemérmetlenkedésre buzdítani. A nyíregyháziak nem is tűrték ezt a galádságot, feljelentik a partjelzőt. Az egykori tréner szerint viszont nem nagyon kellene erőltetni ezt a büntetősdit. "Feljelentik? Régen is voltak jelentések, most is vannak, ezek szerint sok minden nem változott…" - emlékeztetett Nyilasi Tibor egy, a napi újságolvasót foglalkoztató másik ügyre. ---- Hajdú B. István

"Sajnos nem láttam tévéfelvételt az esetről. Nem tételezem fel Détári Lajosról, hogy kitalálta a sztorit, miként az is életszerűtlen, hogy a partjelző húsz éve arra készül, hogy ezen a szombaton majd jól bemutat az edzőnek" - vetette fel aggályait a népszerű sportriporter. Hajdú B. István gyorsan meg is nézte lapunkat, hogy képben legyen a történtekről: Détári Lajos ugyebár azt vallja, hogy "…az asszisztens kezét a szájához emelve arra buzdított minket, hogy kapjuk be a nemi szervét"
A riporter a következőképpen reagált az olvasottakra: "Kezét a szájához emelve? Azon gondolkodom, félre lehetett-e érteni a partjelzőt? Mert talán csak a keze remegett, vagy esetleg azt akarta kifejezni, hogy a meccs után majd összerázok egy koktélt nektek. Netán arról van szó, hogy egyszerűen megtetszett neki Döme, és így akarta vágyait kifejezésre juttatni? Vagy azt mutatta, hogy neki mekkora van, nagyobb, mint az egész nyíregyházi kispadnak összesen, és lehet, hogy ezért legközelebb zászló helyett már mást lenget… Na jó, hagyjuk a vicceket: a jövőben talán már kell egy kamera, amely nem az edzőt vagy a játékost, hanem a partjelzőt mutatja."
Fájdalom, ez a csatornáknak túl nagy teher lenne, ráadásul még a végén minden focimeccs megkapná a "csak 18 éven felettieknek" minősítést. Na, de mit tehet ilyen helyzetben egy edző?
"Jó kérdés, nekem még sosem mutatott ilyet partjelző. Ha Nagy Imre Attila valóban közétkeztetésre ajánlotta fel nemi szervét, az lett volna a méltó válasz, ha a nyírségiek odállnak elé, és biztatják, vegye elő… Lehet, legközelebb a szurkolók már nem a csapatok alapján választanak meccset, hanem a show kedvéért oda mennek, ahová a partjelzőt küldik. Bizonyíték nélkül persze nem lesz könnyű elítélni, bár ha valóban ilyen meggondolatlan volt, akkor hosszú pihenő járna neki. Igaz, ne felejtsük: október huszonharmadikán történtek miatt egy Nagy Imrét ma már kevesen mernének megbüntetni…"

Mészöly Kálmán

A korábbi szövetségi kapitány amondó, ilyen eset régebben nem fordulhatott volna elő, most azonban egyre gyakoribb, hogy a bírók szemtelenkednek: "Lehet szeretni vagy nem szeretni Détári Lajost, de valószínű, hogy a partjelző valóban ezt tette. Rengeteg jelzés jön az edzőktől, hogy a játékvezetők szórakoznak velük. Sokáig én védtem a szakvezetőket a fegyelmi bizottság előtt, ám most már meg sem hívnak az ülésekre… Minek is hívnának: olyanról még nem hallottam, hogy az edzőnek adtak volna igazat, mindig csak a bíró jöhet ki jól az ügyből."
Mészöly Kálmán szerint túl nagy hatalom összpontosul már a játékvezetők kezében, akik nem restek ezzel élni - netán visszaélni: "Megálljt kell parancsolni végre, mert így csak egyre jobban elmérgesedik a helyzet. Megengedhetetlen, hogy húszéves gyerekek utasítgassanak egykori válogatott játékosokat, csak mert náluk van a síp vagy a zászló. Sok a vitám ezzel kapcsolatban Puhl Sándorral, és remélem, hamarosan javul a helyzet, mert nem hiányzik a balhé senkinek" - próbált békíteni a tréner.
Mészöly Kálmán azért leszögezte: esetenként az edzőknek is magukba kell nézniük, mert viselkedésükkel csak rontják a helyzetet, ugyanakkor sokszor kiszolgáltatottak. "Az Újpest-Fradi meccsen bedobták a pályára azt a követ, mire hátulról, a hivatalos emberek közül valaki beszólt a fiamnak, hogy Géza, nem kéne ezt csinálni, aztán meg cöcögött egy jót. Hát ne cöcögjön! Géza dobálja a köveket? Szerintem nem! Utána meg mindenki meg van sértve, ha az így provokált, a meccs miatt különben is ideges edzők netán csinálnak valami butaságot." ---- Ha volt mutogatás, ha nem, ebből az ügyből bizony feljelentés lesz: Puhl Sándor, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke mindazonáltal azt mondja, ha Détári Lajos nem kérné, akkor is kivizsgálnák az esetet.
"Elkértük a televízióktól a felvételeket, hátha az bizonyít valamit, ám sajnos nem derül ki semmi. Persze, attól, hogy a kamerák nem látták, még akármi történhetett, ezért is vizsgálja majd ki a JB fegyelmi bizottsága az ügyet. Hivatalból is megtesszük, Détári Lajos feljelentése sem szükséges hozzá, és én személyesen járok majd utána a dolgoknak."
Puhl Sándor arra nem kívánt válaszolni, hogy bűnössége bebizonyosodása esetén miféle szankciók érhetik Nagy Imre Attilát, de gyaníthatóan ez egy hosszabb pihentetés lenne. Mint Mészöly Kálmán is felvetette, egyre több a nézetkülönbség bíró és edző között, hiszen a szakvezető szerint a derék sporttársak túlságosan is élnek a hatalmukkal.
"Ez megint a tyúk meg a tojás esete. Melyik volt előbb? Ki kezdte a visszabeszélést? Én úgy gondolom, nem a bírók provokálják az edzőket, érthető okokból ez inkább fordítva szokott előfordulni. Sokat sejtetőek az olyan nyilatkozatok, hogy nem szoktam a bírókkal foglalkozni, de… Mindazonáltal komolyan veszünk minden panaszt, és kivizsgáljuk azokat."
A vizsgálatban nem kételkedünk, ám akkor is furcsa, hogy míg egy játékosról vagy edzőről tudjuk, mennyi pénzt kell befizetnie, vagy mennyi meccsen szotyizhat a lelátón, a játékvezetők büntetéseiről sosem értesülünk. Nem lenne kifizetődőbb a nyilvánosság?
"Nem lenne. Ezek belső ügyek, én sem kérdem meg soha, hogy miért marad ki az összeállításból a nagy hibát vétő játékos, milyen büntetést kap, ha valaki kihagy egy tizenegyest. Ez ránk tartozik."
Ezzel ugyan vitatkozhatnánk, de minek, így álljon itt zárszóként az, ami Puhl Sándor szerint is a legfontosabb. "Vegye mindenki észre, együtt kell dolgoznia játékosnak, bírónak és edzőnek. És ha valaki nem tud együtt dolgozni, az büntetést érdemel. Nálunk is, meg a csapatoknál is."