Pénz, ármánykodás, keserűség, csalódás

Azokban az esztendőkben, amikor még zsúfolt lelátók előtt igazi klasszisok szerepeltek a hazai stadionokban, és amikor a válogatott nemcsak biztos résztvevője volt a világbajnokságoknak, hanem esélyesként utazott mondjuk Chilébe vagy Angliába.
És akkor itt, ezen a ponton térjünk is a lényegre.
Az immár elhíresült Nemere-ügyben már sokan elmondták a véleményüket: voltak, akik védték az ezen a fedőnéven a Fradi-játékosokról jelentéseket író Novák Dezsőt, mondván: ő is a rendszer áldozata volt; mások viszont azóta is támadják, azzal érvelve, hogy gyáván viselkedett, haszonszerzés miatt vállalta a besúgó szerepét, és számtalan embernek keserítette meg az életét. Novák Dezsőnek a Nemzeti Sportban megjelent vallomása után egy, a közelmúltban megjelent könyv - a Ki volt a Fradi besúgója? - számtalan dokumentumot tár fel, titkolt aktákat nyit ki, és mindenki csak találgat, kik lehettek még ügynökök, besúgók, és nem csupán a Ferencvárosban, hanem a korszak többi csapatában.
Most Juhász István nyilatkozatát olvashatják.
A Ferencváros korábbi 23-szoros válogatottja szokatlan őszinteséggel beszél életéről, s előre borítékolható, mondatai nem kis vihart kavarnak majd.

Autóbalesetek után halálfélelem a repülőn

- Mielőtt elmerülnénk a múlt bűneiben, szeretnék gratulálni az esküvőjéhez, no meg picurka kisfiához. Néhány lépéssel a hatvanadik születésnapja előtt kevesen vágnak bele egy új életbe.
- November hatodikán elvettem azt a nőt, akit mindenkinél jobban szeretek - mondta Juhász István. - Harmincöt éves, én meg, ugye, nemsokára hatvan, de bírom szuflával, igyekszem jó férj lenni. Ez a tündéri nő már megajándékozott egy kisfiúval, Juhász István Daniel három és fél hónapos, és rajongásig szeretem. Olyan, mintha visszanyargaltam volna az időben, örömapa vagyok egy csinos, fiatal nő oldalán.
- Ha már a magánélete került szóba: ugye, ez már a második házassága?
- Igen, az első feleségemmel harmincegy évig éltünk együtt, és néhány évvel ezelőtt barátsággal váltunk el. Tőle van egy huszonnyolc éves lányom és egy harminckét éves fiam, Levente, aki sajnos nem egészséges. Szörnyű erről beszélni, és a mai napig nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy az én gyermekem, aki Kaliforniában végezte el az egyetemet, s történelemtanárként dolgozhatna, nem tud kigyógyulni a skizofréniából, és harminckét évesen rokkantnyugdíjasként él. Pedig próbáltam gyógyíttatni mindenhol, az állapota javult, ám ha huzamosabb ideig nem szed gyógyszert, akkor az idegrendszere egyszerűen felmondja a szolgálatot. Ott él velünk Alsónémediben egy igazi parasztházban. Jól megvagyunk, a feleségem, a pici fiam, a felnőtt gyermekem és a nyolcvanhárom éves édesanyám, aki annyira fitt, hogy rendszeresen biciklizik.
- Mi történt Levente fiával?
- Volt két autóbalesete, no meg együtt éltünk át egy drámai repülőgép-landolást. Frankfurtból repültünk Amerikába, és amikor leszálláshoz készültünk, bemondták, mindenki kapaszkodjon, nem nyílnak ki a gép futóművei. Az emberek sikítottak, mi meg Leventével úgy szorítottuk az ülést, hogy majd letört. A fiamon két nap múlva jött ki a halálfélelem. Tulajdonképpen akkor kezdődött a skizofréniája.

---- H ---- -