Böőr Zoltán külföldre készül

Lothar Matthäus szövetségi kapitány többszörös kinyilatkoztatása alapján Ronald Habinak pedig a magyar válogatott keretében juthat hely - amennyiben megszerzi a magyar állampolgárságot. A magyar felmenőkkel bíró horvát középpályásnak első lépésben a letelepedési engedélyt kell megszereznie (az ehhez szükséges papírokat kedden Horváth Béla, a DVSC technikai vezetője juttatta el az illetékes hivatalba), s csak eme dokumentum birtokában folyamodhat az állampolgárságért. Noha vélhetően mind a két esetben gyorsított eljárásra kerül sor, immár nonszensznek hat a korábbi aranylabdás azon kijelentése (vágya), miszerint a középpályásnak már a hó végi franciaországi barátságos fellépésen, illetve a június eleji izlandi vb-selejtezőn lehetőséget biztosít, ha… A történet innentől ismert.

Ott lehet viszont a fenti két összecsapáson a Matthäus által szintén sokra tartott Böőr Zoltán, akit a bolgárok elleni március 30-i vb-selejtező (1-1) előtt csupán két magyar bajnokin szemrevételezhetett a kapitány, mivel a találkozót megelőző 15 hónapban a szélső éppen annyiszor szerepelt tétmeccsen, ahányszor a magyar válogatott pályára lépett az elmúlt 19 év futballseregszemléin - egyszer sem.

- Az elhúzódó térdsérülése után elégedett az eddigi tavaszi produkciójával?
- Sokkal, de sokkal jobbra számítottam - mondta Böőr Zoltán. - Főként az újrakezdést követően lettem igazán optimista, azt hittem, egyre jobb leszek, de a hullámvölgy engem sem került el.
- Ami a Sopron elleni hazai találkozón érte el a szélsőértéket.
- Senki nem örül, ha lecseréli az edzője, ráadásul már az első félidőben, ettől függetlenül csupán egyetlen emberre haragszom a történtek miatt: magamra. Maradjunk annyiban, indokolt volt a váltás. Meg is lett az eredménye, a Pápa ellen az első fél-időben már több elemben emlékeztettem korábbi önmagamra. Erre szívesebben gondolok vissza.

- És a legutóbbi, Üllői úti összecsapásra?
- Vegyesek a gondolataim.
- Például lecserélték. Újabb gödör? Vagy előzetesen kalkulálták a váltást?
- Nem volt a pakliban, ezzel szemben - ahogy a Pápa ellen - ezúttal is éreztem, hogy bennem van a gól. Talán, ha tovább maradhatok a pályán… Lehet, Supka Attila a szünetben észrevette, hogy az Újpesten összeszedett rúgás helyén jegelem a lábam, s az idő múlásával talán nem akart több kockázatot vállalni.
- Kockázat? Sokan kérik számon önökön…
- Nem köntörfalazok: rossz meccs volt. Viszont annyi mindent elbuktunk már az utolsó percekben, az utolsó mérkőzésen! Az lenne a baj, hogy ezúttal nem húzzuk el a döntést a végsőkig?! Rendben, a szép futball áldozatul esett vasárnap, ez igaz, de az álmunk nem. Ezt pedig szerintem még a kritikusok is tiszteletben tarthatják. Nem magunkat akarom menteni, de egyébként kötve hiszem, hogy hasonló esetben bármelyik riválisunk mást tett volna, mint amit mi.

- Egyéb észrevételek?
- Visszatérve a cserére, boszszús voltam. Éreztem, hogy nem vagyok az igazi, ugyanakkor azzal az elhatározással léptem előzőleg pályára, hogy amire ma képes vagyok, azt a kilencven perc alatt kihozom magamból.
- Lett belőle hatvan. Ült néhány menedzser a lelátón - habár nem kizárólag ön miatt. A Bologna, Bordeaux és a Standard Liége megfigyelői ön szerint milyen ábrázattal álltak fel székeikből fél kettő körül?

- Aligha volt hízelgő véleményük a látottakról.
- Mit gondol, csökkentek az esélyei a külföldi szerződésre?
- Remélem, nem. A megállapodásom a jövő év végéig köt a klubhoz, de…
- Bocsánat, nem a nyáron lesz szabad státusú?
- Nem, egy, az év elején érvénybe lépett megállapodás szerint 2006. december harmincegyig a Lokihoz tartozom.
- Ott tartott, hogy de…
- Szóval, a vezetők is tudják, hogy szeretnék külföldre igazolni. Amihez persze bizonyítanom kell. A DVSC-ben, és ha a kapitány meghív, akkor a válogatottban.