Nem lesz Niko Kranjcar őrzője

Ôrült; zongoracipelő; Szépség-díjas - jelzők Ronald Habiról, a Hajdukkal vívandó BL-selejtezők előtt álló DVSC-AVE Ásványvíz horvát középpályásáról. Illene megmagyarázni őket…

"Ezek szerint én őrült vagyok?" - kérdez vissza a diskurzus sokadik percében, amikor a délszláv és a magyar mentalitás sportra vetített, a néplélek különbségeiből fakadó (a futballpályákon speciel végképp nyilvánvalóvá váló) eltéréseit sorolom. Kevéssel előtte ugyanis olyasmit találtam mondani, hogy a horvátok, szerbek megszállottként, vehemensebben, minden járulékos körülményt figyelmen kívül hagyva képesek küzdeni a sikerért, vélt vagy valós igazukért. Kvázi őrült módon.

- Beszéli annyira a magyart, hogy érezze: nem szó szerint értendő az őrült. Mindenesetre a hozzáállása láthatóan nem "magyaros".
- Amit az edző kér, a legjobb tudásom szerint végrehajtom, végtére is ez a feladatom, nem? - kérdez vissza a honosítás előtt álló, Lothar Matthäus által a válogatottban is szívesen látott középpályás. - Úgy megyek fel a pályára, hogy győztesen jövök majd le, s ennél a pontnál számomra le is zárul minden egyéb. Szerelek, fejelek, futok, harcolok, egészen addig, amíg szusszal bírom.

- Olykor kifogy belőle?
- A meccsek végén igen, de ez természetes. Aki dolgozik, az el is fárad.

- Szerdán két felkészülési mérkőzést játszottak, egyet az Újpest, egyet a REAC ellen. Ugyanakkor szóba került, hogy a horvát ezüstérmessel, az Inter Zapresiccsel is tesztelhetnének a Hajduk Split elleni Bajnokok Ligája-selejtező előtt. Nem sajnálja, hogy ez az összecsapás végül nem jött össze?
- Az Újpest és az Inter Zapresic között szerintem nincs jelentős különbség. Jó lett volna a horvátokkal futballozni, de nem sikerült. Ennyi. A többi nem az én gondom.

- A horvát médiumok biztosra veszik: Niko Kranjcar, a Split irányítója az ön embere lesz a pályán.
- Ha szigorúan a pozíciókat nézzük, igen, de csakis ebben az esetben. Ami biztos: találkozunk majd néhányszor, de nem hiszem, hogy az általuk emlegetett követő emberfogást alkalmazzuk majd. Az edzővel, Supka Attilával legalábbis nem beszéltünk még erről, de a Debrecennek ez egyébként sem stílusa. Gera Zoltánra sem tapadtunk rá, amikor a Ferencvárossal játszottunk. Szóval nem tartom valószínűnek, hogy egy az egyben kell majd játszanom Niko Kranjcarral. Megjegyzem, egyébként könnyebb lenne a helyzetem, ha csak rá kellene figyelnem.

- Mit tud róla?
- Fiatal, tehetséges, sztárként kezelik - pillanatnyilag ennyit. Állítólag a DVSC-ről és rólam sincs túl jó véleménnyel, de ez nem érdekel. Lesz két találkozó, a legfontosabb kérdésre azokon születik majd meg a válasz.

- Aligha véletlen, hogy ön került a célkeresztbe. Felkészült a heccelésre, mind a sajtót, mind a pályát illetően?
- Az előbbivel nem törődöm, az utóbbit is igyekszem majd figyelmen kívül hagyni. Két éve, amikor a szintén horvát Varteksszel játszottunk az UEFA-kupában, nem volt gond, sem később, a PAOK és a Bruges elleni összecsapásokon. Sokan túl agresszívnek tartanak, de ha ezeken a nemzetközi mérkőzéseken ez nem tűnt fel a játékvezetőknek, akkor aligha van baj velem. Tisztában vagyok vele, hogy nem veszíthetem el a fejem.

- A kritikákra megfelelő válasz lehetne akár egy gól. Felidézhetné a Varteksnek lőtt találatát. Az idény legszebb góljának választották Debrecenben, Szépségdíjat kapott érte. Persze nem ez a leglényegesebb eleme ennek a párharcnak.
- Így van. Jussunk tovább. Elégtételként nekem bőven megtenné.

- Annak idején kurtán-furcsán távozott az NK Zagrebtől.
- A Vojvodinától kerültem Zágrábba, de csak egy hónapig maradtam, az edzőnek ugyanis nem kellettem.

- Ivan Katalinicnek.
- Neki.

- Mert?
- Nincs válasz… Nem kellettem.

- Tüske maradt önben? A motiváció miatt kérdem…
- Tüske nincs bennem. Némi pluszt jelent, hogy a honfitársaim ellen léphetek majd pályára, de alapvetően nem gondolkodom másként a Split elleni meccsekről. Profi vagyok. Horvát csapat lesz a riválisunk? Akkor őt kell legyőznünk.

- Világos, az ugyanakkor kissé meglepő, hogy horvátként Crvena zvezda-hívő.
- Nehéz és szokatlan helyzet, nem? Tudja, horvát területen születtem, az őseim között magyarok is voltak, szerb részen éltem, futballoztam… A hazám - úgy hívták: Jugoszlávia - szétszakadt, és én nem tudok választani, hogy akkor most horvát, szerb vagy magyar vagyok. Mindegyik. Gyerekként a zvezdáért rajongtam, és ez megmaradt. De ne így fejezzük be, van még egy kölyökkori kedvencem.

- Éspedig?
- A Manchester United. És szintén BL-induló…

REAC-DVSC-AVE ÁSVÁNYVÍZ 1-0 (1-0)
Széchenyi tér, 200 néző. V: Király G.
REAC: Farkas B. (Szentpéteri) - Földvári (Kovács B.), Nagy G., Szirtesi, Horváth G. (Virágh T.) - Csopaki, Polonkai (Somorjai), Cseri (Kapcsos), Horváth T. (Horváth G.) - Torma (Nyerges), Török S. (Fekete)
DVSC: Balogh J. (Máthé) - Bernáth, Hegedűs (Szűcs), László, Cupr - Belényesi (Nagy Z.), Müller (Bíró), Jeremiás, Virágh A. - Urbin (Bellon), Prohászka (Király)
G: Török S.

ÚJPEST FC-DVSC-AVE ÁSVÁNYVÍZ 1-3 (1-2)
Szusza-stadion, 1500 néző. V: Arany T.
ÚJPEST: Vlaszák (Illyés, Vlaszák) - Kiss Z. (Lettrich), Böjte, Vermes, Vanczák - Tóth B. (Gulyás), Vandenbroeck, Erős K. (Sándor Gy.), Tóth N. (Vituska) - Kovács Z. (Russo), Rajczi (Jefferson)
DVSC: Csernyánszki (Tomic) - Kiss Z., Éger (Hegedűs G.), Máté, Szatmári (Szabó O.) - Habi (Nikolov) - Dombi (Radovanovics), Sándor T. (Dzsudzsák), Halmosi (Madar Cs.) - Bogdanovics, Mészáros N.
G: Tóth B., ill. Bogdanovics (2), Dombi