Futballklub volt, világcég lett

Az 1878-ban alapított Man United szakmai hírnevét szerte a világban a három neves menedzserhez, Ernest Mangnallhoz, Sir Matt Busbyhoz és Sir Alex Fergusonhoz köthető három aranykorszak alapozta meg. Ám ahhoz, hogy a vörös ördögök a földkerekség legmenőbb sportvállalkozásával dicsekedhessenek, a szakmai sikerek csupán az alapot jelentették.

Érdemes tovább bővíteni az old traffordot

A futballbizniszt uraló angol klubok (a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég által összeállított húszas toplistán azß idén már tíz brit gárda szerepel) eredményes üzleti vállalkozássá fejlődéséhez a hátteret a szigetországi profi futball egyedülálló szervezettsége, a sportág évszázados tradíciói adták, de szerepük volt a múlt század nyolcvanas éveiben féktelenül tomboló futballhuligánoknak is. A sorozatos botrányok nyomán az angol kormány jelentős összegeket felemésztő stadionfejlesztésekre kötelezte a klubokat, amelyek a jobb megtérülés reményében multifunkcionális szolgáltatóközpontokká alakították át a létesítményeiket. Az újjáépített stadionokban már nemcsak a meccsnapokon nyitják ki a kapukat, az éttermekben, boltokban, szállodákban, konferenciatermekben a hét többi napján is pezseg az élet. A kilencvenes években alapjaiban alakult át a klubok marketingstratégiája, összefüggésben a sportág nagy pénztermelő projektje, a Bajnokok Ligája létrehozásával, míg a Bosman-szabály megszületése felszabadította az addig nehezen mozduló játékospiacot. E helyzetben aligha meglepő, hogy a futballipar élvállalatai az angol ligából kerültek ki, az éppen fényes korszakát élő Manchester pedig az elitcégek között is a legsikeresebb lett.

A londoni értéktőzsdére 1991-ben bevezetett MU részvénytársaságnak viharos gyorsasággal bővültek a tevékenységi körei az esztendők során, s ezzel összefüggésben gyarapodtak a bevételi forrásai is. Az alapszolgáltatásnak tekinthető mérkőzésrendezés mellett a Man United hivatalos emblémájával ellátott ajándéktárgyak világszerte megvásárolhatók, a klub értékesíti a kereskedelmi jogait, önálló tv-társaságot és internetes oldalakat működtet, a mezeken, az Old Traffordban és a kiadványaiban reklámozási lehetőséget kínál más cégeknek, a stadionhoz kapcsolódóan egyéb (vendéglátóipari, kereskedelmi) szolgáltatásokat nyújt, sőt pénzügyi szolgáltatásokat is kínál; ez utóbbit több mint 100 ezer drukker veszi igénybe…

Érdemes néhány tételt külön is elemezni. A Manchester ősi fészkét, az Old Traffordot, ahol a vörös ördögök 1910. február 19-én játszották első meccsüket, a közelmúltban bővítették 55 300-ról 67 700 férőhelyesre, ám a folyamatos telt ház újabb építkezésre ösztönözte a futball-rt. irányítóit. Nos, 2007-ig további 7900 ülőhellyel gyarapítják, azaz 75 600 néző szurkolhat az "álmok színházának" becézett futballszentélyben. Mindez az előzetes számítások szerint évente ötmillió fontos (1.8 milliárd forint) pluszbevételt hoz a klubnak. Ezzel azonban nem ér véget a környéken az építkezés. A klubvezérkar úgy döntött, az Old Trafford vonzáskörzetében ötcsillagos szállodát, s - hogy oda még könnyebb legyen vendégeket csábítani - kaszinókomplexumot építtet. ---- S egy másik nagy kísérlet: Ázsia meghódítása. A sportmarketinggel foglalkozó szakemberek jó ideje ajánlják, hogy a többé-kevésbé telített európai piac felől érdemes Ázsia felé fordulni. A globális brandépítés jegyében a Man United a nyáron Kínát, valamint Japánt érintő túrát bonyolított le. S amíg Sir Alex Ferguson alakulata a stadionokban igyekezett újabb híveket toborozni a vörös ördögöknek, július 14-én elindították a klub kínai nyelvű internetes oldalát, amely nemcsak Kína, hanem Hongkong, Tajvan és Makaó területén is ellátja friss hírekkel, exkluzív interjúkkal, statisztikákkal a rajongókat.

A szurkolók kiszolgálása nemcsak a hagyományos klub/rajongó kapcsolat erősítése miatt kulcskérdés, hanem azért is, mert az igazi drukkerek egyben fogyasztók is. Mégpedig speciális fogyasztók, akiknek fontos jellemzőjük a márkahűség. A Manchester United az utóbbi években olyan weboldalakat indított el, mint például az "MU Fans Federations" vagy az "MU Sky", amelyek pénzcsináló gépezetként működnek. Amíg 2002-ben 700 ezer font (mai áron 252 millió forint) bevételt hoztak a fizetős weboldalak, addig tavaly már kétmillió fonttal (720 millió forint) gazdagították a klub kasszáját. A kínai piac álombevételekkel kecsegtet: Andy Anson kereskedelmi igazgató szerint a Manchester Unitednek világszerte 94 millió rajongója van, közülük 40 millióan Ázsiában élnek, az ázsiaiak közül pedig 20 millióan kínaiak.

Évente 25 millió fontért lehet futballistát venni

S most, hogy Malcolm Glazer belépése nyomán családi vállalkozássá alakult a Man United, máris megvan az újabb bekebelezendő terület: az Egyesült Államok. A vörös ördögök a jövőben évente ellátogatnak Tampába, ahol milliárdos tulajdonosuknak van egy franchise-érdekeltsége: az amerikaifutball-ligában (NFL) szereplő Tampa Bay Buccaneerst tulajdonolja.

S hogy mi lehet a 75 éves mágnás célja? A Times című napilap által közzétett tervezet szerint az üzletember mer nagyot álmodni. Ennek az árát persze részben a drukkerek lesznek kénytelen megfizetni: az eddig átlagban 29.90 fontba (10 764 forint) kerülő jegyek 2010-re 46 fontra (16 560 forint) drágulnak. A klub éves forgalmát viszont 2010-re 52 százalékkal, 245.6 millió fontra (88.4 milliárd forint) emelné, s a 4x4 szisztéma jegyében a négy legfontosabb szponzortól évi négymillió fontot (1.4 milliárd forint) remél. Ami a kiadásokat illeti, a látványos játékosvásárlásoknak vélhetően befellegzett. Az olyan tranzakciókra, mint Rio Ferdinand Manchesterbe költöztetése, akit a világ legdrágább bekkjeként 2002-ben 33.1 millió fontért (11.9 milliárd forint) vettek meg a Leeds Unitedtől vagy Wayne Rooney 27 millió fontot (9.7 milliárd forint) felemésztő átigazolására ezután nem lesz forrás. Sir Alex Ferguson menedzser évadonként 25 millió fontot (9 milliárd forint) költhet a keret felfrissítésére. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az United 1998 óta évente átlagban "csak" 19.4 millió fontért (7 milliárd forint) vett labdarúgókat.

Pénzügyi elemzők azonban emlékeztetnek: a terveket akkor lehet megvalósítani, ha a csapat dobogón van a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában is eljut a jól fizető, egyenes kieséses szakaszig. Nos, az idén sem a bajnoki rajtra, sem a DVSC elleni BL-selejtező első felvonására nem lehetett panasz… ----
Malcolm Glazer a Tampa színét is megváltoztatta, de az MU-táborral számolnia kell

Sporttörténelmi esemény részesei voltak a debreceniek a manchesteri meccsen. Ez volt az első találkozó, amelyet a United Malcolm Glazer tulajdonlása alatt játszott le. Noha a drukkerek mindent megtettek a Glazer-klán hatalomátvétele ellen, a próbálkozásuk kudarcba fulladt. Június 22-én - egy 14 éves fejezetet lezárva - a futball-rt. kikerült a londoni tőzsdéről, s zártkörű céggé alakult át.

Az amerikai milliárdost ismerhette az Old Trafford publikuma, hiszen 2003 márciusában lett résztulajdonos a klubban 2.9 százalék erejéig. Az elemzők már akkoriban jelezték: itt vélhetően nem áll meg. Nekik lett igazuk…

Más kérdés, hogy történtek felvásárlási kísérletek már korábban is: az ausztrál médiamogul, Rupert Murdoch érdekeltségi körébe tartozó BSkyB műholdas tv 1998 őszén 623 millió fontot (akkori áron 240 milliárd forintot) ajánlott a Man Unitedért. A törzsszurkolók hevesen tiltakoztak, és végül a segítségükre sietett az angol versenyhivatal is, amely megtorpedózta a tervet. Ez az eset is bizonyítja, hogy a futballbiznisz speciális befektetési ágazat. Mert noha az általános üzleti szabályok érvényesek rá, megjelennek a sport műfaji sajátosságai is: a szurkolói attitűd, a csapathoz kötődő presztízs, az érzelemgazdagság (erről a Fradi-kísérlete kapcsán Várszegi Gábor is tudna mesélni). Egy futballklub színét, nevét nem lehet változtatgatni, stadionját képtelenség egyik városból a másikba áttelepíteni - egy ilyen megoldás a gyökereket metszené el.

S mindez még akkor is igaz, ha az Egyesült Államok négy nagy profi ligájában a franchise-ok sorsát szabadabban kezelik. Malcolm Glazer 1995-ben vásárolta meg az addig örök vesztesnek számító Tampa Bay Buccaneerst. Az, hogy Tony Dungy személyében új edzőt szerződtetett, senkit sem lepett meg, ám ő a nyomasztó múlt szinte minden emlékét igyekezett eltörölni. A klub rohadó narancsot idéző színét a tv- és szurkolóbarátabb sötétvörös-szürkére változtatta; a vigyorgó kalózt ábrázoló logó helyébe a kardra tűzött, halálfejes kalózlobogó lépett; a "Nagy Sombrerónak" becézett Houlihan's Stadiumból egy új arénába költöztette a csapatot. Az eredmény: állandó telt ház a 65 ezres stadionban, bajnoki cím 2003-ban. A lesajnált Kalózok jelenleg a hetedik legértékesebb, 675 millió dollárra (135 milliárd forint) taksált csapat az NFL-ben.
Amely azonban a Manchesterrel így sem említhető egy lapon. A Deloitte cég kimutatása szerint a Man United nemcsak a labdarúgásban éllovas, hanem a tengerentúli profi ligák legnagyobb forgalmat lebonyolító klubját, a baseballban szereplő New York Yankeest is lekörözte. ---- David Beckhamért még a focit nem kedvelő nők is rajonganak

A Manchester United üzleti felfutásában jelentős szerepe volt annak, hogy a sportmarketingpiac legértékesebb játékosa, David Robert Joseph Beckham a kilencvenes években a vörös ördögöknél futballozott. A középpályást persze a képességei is a világsztárok közé sorolták, de ennél is fontosabb volt, hogy szépfiúként generációk bálványa lett, milliók rajongtak érte, s ráadásul olyan fiatal hölgyek érdeklődését is felkeltette, akik egyébként a futballra a legkevésbé sem figyeltek.

David Beckham nemcsak az angol piacon tette még inkább eladhatóvá a Man Unitedet, hanem globális brandépítőként Amerikától Ázsiáig szerte a világban erősítette a klub önmagában is erős márkanevét. Mindez személy szerint neki is jól jövedelmezett, hiszen 2003 tavaszán - tehát néhány hónappal Madridba szerződése előtt - a France Football listáján a legjobban kereső labdarúgóként szerepelt. A futballból és a személyéhez kapcsolódó kereskedelmi jogok értékesítéséből 15 millió eurós, akkori árfolyamon 3.6 milliárd forintos bevétele volt, azaz naponta 10 millió forintot kasszírozott. A futballista persze megszolgálta, megszolgálja a pénzét: a felmérések szerint például az általa népszerűsített Vodafone-termékek (e márkát három esztendőn át, egészen az idei év júliusáig hirdette) forgalma 41 százalékkal megugrott.

Más kérdés, hogy az európai sportolók reklámszerződései fényévnyire vannak az észak-amerikai profi ligák sztárjainak bevételeitől. Napjaink első számú ifjú kosárlabdacsillagával, LeBron Jamesszel a Nike, a Powerade-energiaital és az Upper Deck játékkártyagyártó összesen 121 millió dolláros (mai áron 24.2 milliárd forint) szponzori szerződést kötött. S mindezt úgy, hogy a megállapodások aláírásakor, azaz 2003 nyarán még egyetlen percet sem játszott, egyetlen pontot sem dobott az NBA-ben… ----



A Manchesternél a jegyek/bérletek és a tv-jogok értékesítéséből jön a legtöbb pénz, azaz a klub kitermeli a működéséhez szükséges összeget. Sőt a hosszú esztendők óta tartó nyereségesség jelzi, annál jóval többet is. Mifelénk viszont a tulajdonosnak vagy - közpénzből - az önkormányzatnak kell fedeznie az évről évre újratermelődő veszteségeket. S még egy érdekesség: Angliában a játékosok eladásából származó pénzt a rendkívüli tételek közé sorolják, ellenben itthon az alapbevételek között tartják számon