Csoszics számára a megbízhatóság volt a legfőbb érv a Debrecen mellett

– Négy év abból kiindulva hosszú idő, hogy huszonhat esztendősen a DVSC a hatodik felnőttcsapata.
– A gyakori klubváltások hátterében ugyanaz áll, mint amit fentebb említettem. Jó a magad urának lenni, de hátrányokkal jár. Például mindent egyedül kell elintézned, márpedig ha pénzről van szó, nem szerencsés, ha magadra hagyatottan állsz szemben azokkal, akik tartoznak neked. Nagyjából egy lehetőséged marad, előbb-utóbb úgyis neked kell odébbállnod. Az orosz Himkivel feljutottunk az első ligába, prémium járt volna, újra kellett volna tárgyalnunk a szerződést, de a vezetők azt mondták: nézd, Bozsidar, a klub és te is jól jársz, ha elfogadod a Krilja ajánlatát. Ők fizetnék ki a prémiumodat is… Sok érv szólt a DVSC mellett, az egyik éppen a megbízhatóság volt. Tudtommal a klub mindig idejében, pontosan teljesíti, amit vállal, nem játszik a futballista idegeivel, egzisztenciájával.

– Továbbá?
– Ahogyan – nációtól függetlenül – a klubnál fogadtak. Vukasin Poleksziccsel a szerb-montenegrói utánpótlás-válogatottban szerepeltünk egy csapatban, míg Igor Bogdanovicsra abból az időszakból emlékszem, amikor a Vojvodinában futballoztunk – ő a felnőttek, én a kölykök között. Dombi Tibor az Utrechtből ismerős, én a második csapat tagja voltam, akárcsak Dirk Kuyt vagy Michael Mols. Magyarok és külföldiek, edzők, vezetők és alkalmazottak egytől egyig olyan barátsággal fordultak felém, hogy úgy éreztem magam, mintha hosszú szünet után visszatértem volna a DVSC-hez – pedig előzetesen a csapatról sem tudtam túl sokat. A klub a bajnoki címért hajt, nekem pusztán az a dolgom, hogy ehhez hozzásegítsem, és minden alkalommal, amikor pályára lépek, kihozzam magamból a maximumot.

– Boszniából nézve – ahol a bajnok Modrica játékosa volt – Magyarország előrelépés lenne?
– A Modricában is akadtak jó labdarúgók, de a DVSC-t néhány nap után is erősebbnek érzem, mint legutóbbi csapatomat. A körülmények mindenesetre itt feltétlenül jobbak: kondicionálóterem és uszoda van, három orvos dolgozik a keret mellett – Boszniában ennél puritánabbak a viszonyok. A szerb és a horvát labdarúgók éppenséggel fejlődhetnek a bosnyák ligában, ám az ottani együttesekből lényegesen kisebb a kitörés lehetősége, mint a DVSC-ből. Ha megfelelően teljesítek, egy szinttel feljebb léphetek.

– Hogy lett az Ajax ifistája?
– Kimentem egy tesztre, és megfeleltem. Két évig maradtam Amszterdamban, aztán az Utrechthez kerültem. Sihederként, tizenhat évesen szakadtam idegenbe. Rossz döntés volt.

AZ INTERJÚT TELJES EGÉSZÉBEN A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁNAK 5. OLDALÁN OLVASHATJÁK.