Menetelő Vidi, 33 debreceni, kétarcú lilák

1. VIDEOTON FC – MATTHÄUS HELYETT ELSŐ HELY MEZEYVEL

A székesfehérváriak életét a szezon előtti edzőkérdés kissé felbolygatta, hiszen sokáig úgy volt, hogy a német Lothar Matthäus lesz a vezetőedző. Végül a korábbi szövetségi kapitány helyett egy másik egykori válogatott szakvezető, Mezey György ült le a kispadra.

A Videotont már két évtizeddel korábban is irányító Mezey hajtós, fiatal csapatot rakott össze. Nem sajnált lemondani több rutinos játékosról, mint például Simek Péterről (aki már tavasszal is Újpesten játszott kölcsönben, és nem tért vissza Fehérvárra), vagy Koller Ákosról. És ha hozzávesszük, hogy Dvéri Zsolt sem volt már főszereplő (igaz, ő sérüléssel is bajlódott), akkor elmondhatjuk: a 30 évesnél idősebb mezőnyjátékosok közül csak Sitku Illés maradt kulcsember.

A Vidi gólzáporos győzelemmel rajtolt (6–3-ra nyert Kecskeméten), és négy forduló után száz százalékos mérleggel vezette a tabellát. Utána balhés mérkőzésen kikapott Szombathelyen, majd veszített otthon a ZTE ellen. Ezután azonban visszatalált a győzelem útjára, és az ősszel a bajnokságban már egyik csapat nem tudta megverni a fehérváriakat.

A gárda erejét elsősorban az állandóság jelentette, hiszen Sebők Zsolt, Horváth Gábor, Nagy Dániel, André Alves és Sitku Illés minden meccsen játszott, míg Lipták Zoltán, Farkas Balázs, Szakály Dénes, Elek Ákos és Polonkai Attila csak egy-egy meccset hagyott ki.

A szezon egyik legkellemesebb meglepetését a 25 éves Nagy Dániel játéka jelentette, aki az Alves, Sitku csatárduó mellett csapata igazi vezére volt. Egész ősszel megbízhatóan futballozott, a jó teljesítmény mellett három góllal (a szélső főleg az Újpest elleni győztes találata után került fókuszba) és öt gólpasszal járul hozzá a székesfehérváriak meneteléséhez.     

2. DEBRECENI VSC -– A KÖZVETLEN RIVÁLISOK ELLEN NEM MENT

A Debrecen bajnoki címvédőként várta a rajtot, ám a Bajnokok Ligája-szereplés alaposan rányomta a bélyegét az együttes teljesítményére. A Loki ugyanis 14 évvel a Ferencváros BL-részvétele után, második magyar csapatként bejutott a legrangosabb európai kupasorozat csoportkörébe.

A hajdúságiak vereséggel kezdték a szezont, Diósgyőrben a hosszabbításban (tizenegyesből) kapott góllal veszítettek. A Loki bajnoki szereplése kicsit angolos volt – ezt úgy értjük, hogy talán csak a szigetországban szokott ennyi elmaradt meccsük lenni a csapatoknak. A Debrecen az őszi szezon végén bepótolta ezeket a mérkőzéseket, és bár a DVTK mellett kikapott a Videotontól, az Újpesttől és a Győrtől, végül a második helyen zárta az őszt.

A Bajnokok Ligája-szereplés miatt a DVSC foglalkoztatta a legtöbb játékost, a bajnokságban 33 futballista lépett pályára. Közülük mindössze a francia Adamo Coulibaly volt ott minden meccsen a pályán, a többiek nemhogy 15, de még 14 mérkőzést sem játszottak, Czvitkovics Péter, Dombi Tibor és Leandro jutott el tizenháromig.

A tavaszi szezonban már a Debrecennek sem kell a nemzetközi kupára koncentrálnia, így nagy esélyekkel száll harcba a bajnoki cím megvédéséért. Hátránya két pont a listavezető Videotonnal szemben.

3. ÚJPEST – FÁJDALMAS ZAKÓK ÉS NAGY GYŐZELMEK

A lila-fehérek az elmúlt években többször is úgy vágtak neki a bajnokságnak, hogy az élen végeznek, de valami rendre közbeszólt. 2004-ben és 2006-ban az utolsó mérkőzésen – mindkétszer a Puskás Ferenc Stadionban – maradtak le az aranyéremről, és a 2008–2009-es kiírásban is be kellett érniük a második hellyel. A most folyó bajnokságnak új vezetőedzővel vágtak neki, a nyáron a skót Willie McStay váltotta Szentes Lázárt.

Az Újpest az első három mérkőzés után veretlen volt, a negyedik fordulóban azonban váratlan vereséget szenvedett hazai pályán a Lombard Pápától, amelyet az egykori újpesti kedvenc, Véber György irányít. Ezután a klub (az átigazolási időszak utolsó napjaiban) Tisza Tibort átengedte az Antwerpnek, igaz, erősítésre is tellett, hiszen Takács Zoltán érkezésével újabb, a védelemben bevethető játékost szerződtetett. A nyáron is a hátvédsorba érkezett a legtöbb labdarúgó, ugyanis kölcsönből visszatért Vaskó Tamás és Vermes Krisztián, míg az MTK-tól Mladen Lambulics jött. Az Olaszországból hazatérő Takács Lambulicsot ki is szorította a csapatból.

A negyedik kerületi együttes végig az élmezőnyben tanyázott, de a bajnokság során egyik forduló után sem állt az első helyen. Az újpestiek is többé-kevésbé állandó csapattal küzdötték végig az őszt, ennek némileg ellentmond az a tény, hogy Balajcza Szabolcs kivételével senki nem játszott valamennyi meccsen. Többen eltiltás miatt voltak kénytelen kihagyni egy-egy találkozót.

Willie McStay együttese a Pápa elleni fiaskó mellett több, kellemetlen vereséget elszenvedett az ősszel – "szokás szerint" kikapott Pakson, majd veszített Kaposváron, végül otthon a Videotontól –, de ezeket a balsikereket Kabát Péterék némileg feledtetni tudták a Debrecen idegenbeli legyőzésével, illetve a fővárosi rangadókon a Ferencváros, az MTK és a Vasas elleni sikerrel (a Honvéddal döntetlent játszottak). Az Újpest a fehérváriaktól négy ponttal lemaradva a 3. helyen várja a tavaszt.

4. ZALAEGERSZEGI TE FC – RUDNEVS LETT A VEZÉR

A bajnoki nyitányon (a Paks ellen) ugyan győzött a nyáron a házi gólkirályát, Waltner Róbertet elveszítő ZTE, a következő fordulók nem sok sikert hoztak Csank János csapatának. A zalaiak az ötödik kör után az utolsó helyre kerültek, igaz, volt egy elmaradt meccsük a Debrecen BL-szereplése miatt (ezt a találkozót később 5–3-ra elveszítették).

A Zalaegerszeg a hatodik fordulóban Székesfehérváron győzött, de egy újabb vereséget (otthon az Újpest ellen 1–4), majd egy döntetlent követően továbbra sem tudott elmozdulni a veszélyzónából. A bajnoki hajrára azonban feljött az együttes, az utolsó hét fordulóban hat mérkőzésen győzött, csak Diósgyőrben nem tudott nyerni (1–1). Még arra is volt esélye, hogy ezüstérmes pozícióban zárja az őszt, ám ehhez az elhalasztott mérkőzésen le kellett volna győznie a DVSC-t – a bravúr azonban elmaradt.

A hajrában nagyon beindult Artjom Rudnevs, a lett támadó négy mérkőzésen nyolc alkalommal vette be az ellenfelek hálóját. Az ősszel összesen 11 találatig jutott, ezzel vezeti a góllistát. Úgy tűnik, személyében Csank János megtalálta Waltner méltó helyettesét, utódát.

A csapatban négy játékos volt ott valamennyi meccsen, a már említett Rudnevs mellett Djordje Kamber, Máté Péter és Magasföldi József nem hiányzott egyszer sem.

A ZTE hátránya ugyan hét pont a listavezetővel szemben, de olyan kiegyenlített tavaszi produkcióval, mint amilyet az idén produkált a Csank-csapat, még a bajnoki cím sem elérhetetlen. Igaz, ehhez megfelelő erősítésekre és a riválisok sorozatos botlásaira is szükség lenne.

5. GYŐRI ETO FC – AZ ÚJ SEPRŰ JÓL SEPERT

A háromszoros bajnok győrieknél a nyáron Pintér Attila vette át a vezetőedzői posztot, és stabil együttest alakított ki. A Győr elsősorban hazai pályán volt jó, az ősz folyamán az ETO Parkban bajnoki mérkőzésen nem talált legyőzőre. Idegenben háromszor kapott ki, a Kecskemét, a Lombard Pápa és a Ferencváros verte meg.

Az együttes jelenleg hét pont hátrányban van a Videotonnal szemben, és az őszi szereplése után dobogóesélyes terveket szőhet, igaz, ehhez szükség lesz a jó tavaszi szereplésre is.

A kisalföldieknél mindössze egy játékos, Józsi Gyögy volt az, aki minden meccsen pályára lépett, ráadásul csapata egyik leghasznosabb futballistájaként három góllal is segítette csapatát.

6. MTK BUDAPEST – KANTA JÓZSEF NAGYON HIÁNYZOTT

A 2008-as bajnok MTK-nál a szokásoknak megfelelően nagyon fiatal csapat vágott neki az idénynek. Ebben a szezonban a fiatalítás még hatványozottabban jelentkezett, hiszen már nem volt ott a keretben a két veterán, Végh Zoltán és Mladen Lambulics, ők Újpestre távoztak (Véghet később a lila-fehérek kölcsönadták a Vasasnak).

A kék-fehérek az őszt a hatodik helyen zárták, de eredményességüket jelentősen befolyásolta Kanta József sérülése. A játékmester már az első meccsen súlyos sérülést szenvedett, így Garami József nem számíthatott rá a folytatásban.

Az MTK nyolc pont hátrányt szedett össze a Vidivel szemben, ám az egészséges Kantával csökkentheti ezt a hátrányt, illetve javíthat a jelenlegi helyezésén.

7. LOMBARD PÁPA TFC – AZ ÚJPEST ELLEN KEZDŐDÖTT A SZEZON

A Lombard Pápa újoncként vágott neki az élvonalnak, és az első három forduló után úgy tűnt, hogy csak átszállójegyet vált az első és másodosztály között.

A negyedik fordulóban azonban az Újpest elleni meccs meghozta az áttörést, az idegenbeli 3–0-s siker után elindult egy sikersorozat, ezt a győzelmet sorozatban öt követte.

Véber György együttese a hajrára kissé kifulladt, ha valakiknek, hát a pápaiaknak jól jött a szünet. Ha tavasszal is az ősz közepén látott Pápát látjuk, úgy az együttes szép reményekre jogosít.

8. KAPOSVÁRI RÁKÓCZI FC – PRUKNER ÉS NIKOLICS GARANCIA A JÓ EREDMÉNYEKRE

Akárcsak az MTK-nál, Kaposváron is minden szezonra majdnem új csapatot kell építenie a vezetőedzőnek, Prukner Lászlónak, aki az MTK-s Garami József mellett az állandóságot képviseli a magyar edzői karban, már ami az egy csapatnál eltöltött idényeket illeti.

A somogyiak az ősszel kiszámíthatatlan teljesítményt nyújtottak, szép győzelmek mellett nagy vereségek is szerepelnek a statisztikájukban. Az őszt három győzelemmel zárták, így a tabella első felében telelhetnek.

Ha a Kaposvár tavasszal is meg szeretné tartani viszonylag előkelő helyét, akkor mindent meg kell tennie Nemanja Nikolics megtartásáért, aki az ősz folyamán a bajnokikon tíz gólt szerzett.