– Az elmúlt időszakban a megyei első osztályban szereplő Bárándot irányította játékos-edzőként. A DVSC-DEAC mellett ez belefér majd a jövőben?
– Bízom benne, hogy a fele igen, játékosként ugyanis még a tavasszal szeretnék segíteni a csapatnak, persze csak ha nem ütköznek a mérkőzések.
– Mennyire tudatosan készült arra, hogy a pályafutása befejezése után is marad a futball világában?
– Sokszor gondoltam erre, de a játék mellett nem jártam tanfolyamokra. A visszavonulásom után kezdtünk el Szatmári Csabával tanulni, és már az A-licencig jutottunk. Egyébként besegítettem korábban is a Lokinál, igaz, nem mint hivatalosan foglalkoztatott edző. Ha megkértek, szívesen tartottam egy-egy gyakorlást a Loki utánpótláscsapatainak.
– A Báránd után jöhet az újabb lépcsőfok, két osztállyal feljebb, az NB II-ben.
– Szerintem nagyon jó, hogy így fokozatosan jutok felfelé. Elsődleges célom a tanulás, hiszen hiába volt valaki sikeres labdarúgó, az edzői pályán tiszta lappal indul, el kell sajátítani egy új szakmát. Persze sok mindent ellestem korábbi mestereimtől, és ezt a rengeteg tapasztalatot most szeretném átadni a debreceni fiataloknak.
– A távlati tervei között azért szerepel a Loki első csapatának irányítása?
– Természetesen igen, de nem akarok „intenzív" tanfolyamot végezni a kispadon. Tudom, hogy ki kell várni a lehetőséget, meg kell érni a feladatra, hogy magam is érezzem, egy ilyen szintű csapat vezetőedzője lehetek. Hosszú távon szeretnék odakerülni, majd hosszabb távon maradni...
A KORÁBBI KÖZÖNSÉGKEDVENC A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN BESZÉL BÁRÁNDON SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL, ILLETVE ARRÓL IS, MIÉRT CSAK MOST KAPOTT SZEREPET A DVSC SZAKMAI STÁBJÁBAN.