„Nagyon jól érzem magam a pályán, örülök, hogy végre teljes értékű edzésmunkát végezhetek a csapattal, és már játszani is tudok. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a százszázalékos erőnléti állapot eléréséhez még rengeteg a teendőm. Pedig a kezdőbe csak ilyen állapotban van esélyem visszakerülni, úgyhogy természetesen az a célom, hogy ez minél előbb megtörténjen. Azt hiszem, ebből kiderül, hogy rég éreztem magam ilyen jól" – nyilatkozta Stopira, aki arra is kitért, a rehabilitáció mely szakasza volt a legnehezebb.
„A legnehezebb rész az első pár hét volt az operáció után. Visszagondolva, életem egyik legrosszabb időszaka volt, rettentően kétségbeestem a jövőt illetően. Nagyon jó periódusban játszott a csapat akár az Európa-ligát, akár a bajnokságot nézzük, hiszen októberben megvertük a Sportingot, majd már nélkülem a Baselt, és a nagy hazai riválist, a Debrecent is. Ezen kívül a Zöld-foki szigetek válogatottja is rendkívül fontos mérkőzést játszott, és tudtam, hogy nem tudok hozzátenni ezekhez a találkozókhoz, pedig egyre jobban ment a játék" – búslakodott a 24 esztendős védő.
„Az edzőváltás semmilyen törést nem okozott a szakmai munkában, szinte észrevehetetlen a váltás ebből a szempontból, ugyanolyan alapos és mindenre kiterjedő felkészülést csinálunk, mint tettük azt Paulo Sousa vezetésével. José Gomes személyében pedig egy kitűnő szakembert ismerhettem meg, örülök, hogy együtt dolgozhatunk" – mondta már a téli edzőváltásról Stopira, majd kitért a Tyerek Groznij, valamint a Hangcsou Greentown elleni felkészülési meccsekre.
„Nagyon jó volt újra pályára lépni, a szerdai találkozón a végére álltam be, de így is volt egy jó lövésem, szombaton pedig már a meccs kétharmadában játszottam, és úgy érzem, nem is rosszul. Volt bennem egyfajta félsz a kezdés előtt, hogy esetleg bizonyos játékszituációkban eszembe juthatnak negatív dolgok, amik megzavarhatnak, de szerencsére nem így volt. Ahogy elkezdődött a találkozó, felvettem a ritmust és végig élveztem a játékot" – szögezte le a futballista.