Moniz először dolgozhat végig egy nyarat a Ferencvárossal, így kezdhet tervezni, mi az, amire szükség van az előrelépéshez – no meg ahhoz, hogy a Fradi hosszú idő után ismét komolyan csatába szállhasson az élvonalbeli bajnoki címért.
„Nem voltunk elég jók, nem volt elég kiemelkedő képességű játékosunk – pedig az élre csak kiemelkedő játékosokkal lehet odaérni. Nem elég produktív a csapat, csak Böde az, aki igazán eredményes volt. Tisztában vagyunk azzal, hogy az első helytől még messze vagyunk. Mindenképpen erősítésekre van szükségünk, de ha ez nem jön össze, akkor a saját utánpótlásunkhoz kell nyúlnunk, a fiatalokat felépíteni pedig hosszú folyamat. Minden poszton javulnunk kell. Számomra a futballban a legfontosabb a megfelelő személyiség, a vezetői kvalitások megléte, a felelősségvállalás. A fiataloknál azt látom, hogy az egész generációjukra jellemző: nem akarnak vezetők lenni. Pedig erre szükség van, és a vezérszerephez külön képességek is kellenek. Fejlődni kell mindenkinek. Bödének is változnia kellett ahhoz, hogy tizenöt gólos csatár legyen. Somália is jobban teljesít jobbhátvédként, mint szélsőként, több pluszt tud adni. Megfelelő posztra megfelelő vezérképességgel rendelkező embereket keresünk – és ez nehéz feladat.”
És ha már a jövő: Moniznak kritikus véleménye van az utánpótlás-képzésről, no meg a játékosokról is – egyik legnagyobb feladatának tartja, hogy a jelenlegi helyzeten javítson. Főleg, mert az első csapat edzőjeként ő már (majdnem) kész játékosokat kap – így az utánpótlásedzők szerepe és fontossága óriási, csakúgy, mint a képzésüké.
„Külön figyelmet kell fordítanom az utánpótlásedzőkre is, mert ők fontosabbak, mint én. Ők a Ferencváros és a magyar futball jövőjét tartják a kezükben. Az utánpótlásképzésben egyszerűen nem elég a kvalitás, és ez vonatkozik Magyarországra is, meg a hazámra, Hollandiára is. Az utánpótlásedzőknek más minőségre, más kvalitásokra, más szemléletre van szükségük, mint az első csapatnál dolgozóknak – ezt kell megteremtenünk. Ha most kinézünk a pályára, nincs ott gyerek, aki önszorgalomból ott edzene, szabadrúgásokat gyakorolna, sprintelne, dolgozna a becsúszásain, vagy az egy az egy elleni játékán. Ez a mi munkánk, ez az, amin dolgoznom kell nekem is: hogy tisztában legyenek vele a gyerekek, minden napot, minden pillanatot felhasználhatnak az önképzésre. Ezt tette Puskás, Best, Cruyff, Platini, ezt kell tenniük nekik is. Mindannyian ezt a hiányt érezzük.”
„Feltétlenül szükséges egy program összeállítása az utánpótlásedzők részére. Jelenleg ilyen nincs. Nincs egy konkrét program, amely röviden és lényegre törően leírja: mi az, ami kiemelkedő képességű tehetségek – megismétlem, kiemelkedő tehetségek – kineveléséhez szükséges a magyar futballban. Ez a lényeg. Meg az, hogy függetlenné kell tenni a gyerekeket, hogy ők önmagukat fejlesszék. Tizenhat-tizenhét éves korukra már éretten óriási felelősséget kell vállalniuk: tudniuk kell, mit akarnak elérni a futballban.”