Labdarúgás: rossz mozgású, testtartású, futni nem tudók érkeznek az akadémiákra

„Vajon a felnőtt csapatba kerülve fejlődnek-e tovább ezek a fiatal, tizennyolc és huszonhárom év közötti játékosok? Óriási hiba, ha azt hisszük, az akadémiáról kikerülve befejeződött a képzésük” – jelentette ki a szakember.

Szintén reális veszélyként jellemezte az utánpótlásban is megjelenő eredménykényszert, amely legtöbbször a klubtulajdonostól érkezik. Problémaként említette, hogy rengeteg rossz mozgású és testtartású, futni nem tudó fiatal érkezik az akadémiákra, de ezeket szerinte nem ott kellene helyrehozni, hanem az iskolai testnevelésórákon. Kiemelte azt is, hogy egyelőre sokkal kisebb a hazai akadémiák merítési lehetősége, mint Nyugat-Európában, azaz amíg külföldön ha a négy keresett tulajdonságból egy nincs meg a fiatalban, akkor nem veszik fel, addig Magyarországon ha kettő megvan, akkor felveszik.

A jelenkori magyar labdarúgás helyzetével kapcsolatban elmondta, az utánpótláscsapatok nagy része négy éve még novembertől márciusig nem tudott edzeni, mert nem volt játékra alkalmas pálya télen, azaz csak az elmúlt három esztendőben valósultak meg a minőségi munkához elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések. Kiemelte, hogy ezzel azonban Magyarország csak utána eredt Európának, mert amíg a Rapid Wien 3, a Bayern München 6, a Barcelona pedig 10 millió eurót fordít az utánpótlására, addig ennek csak töredéke áll a magyar akadémiák rendelkezésére.

A korábban az MTK és a Budapest Honvéd akadémiáját irányító Szalai a magyar edzők felelősségét sem kerülte ki, szerinte van jogalapja a kritikáknak, de hangsúlyozta, „nem kell mindenkinek a fejét venni, aki a magyar futballban dolgozik”. Kifejtette, szerinte nem kell minden áron külföldi edzőket hozni, mert akkor hozzanak külföldi aszfaltozókat is, mert olyan úton szeretne közlekedni, mint Ausztriában.

Szalai beszélt a hazai edzőképzés megújításáról is, mert szerinte vannak szakmai hiányosságok a fiatalok felkészítésében, például edzésmódszerekben, terhelésben. Kiemelte, nem tudja, miként került ki egykor a tananyagból az élettani folyamatok oktatása, de ez ismét benne lesz az edzőképzésben, mert elengedhetetlen tudnivaló egy szakember számára. Hozzátette, ha változik a szemlélet, és annak nyomán a munka is, akkor végre elérhető lehet, hogy „az ügyes kis magyar focisták” helyébe atlétikusan képzett, robbanékony, motivált labdarúgók lépjenek. Kiemelte, a 16-19 éves korosztályban vannak olyan labdarúgók, akik ha továbbfejlődnek, jobb eredményeket érhetnek el, mint a mai futballisták.